Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.
Közötti különbség Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás vs. Magyarország
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) egy közép- és délkelet-európai országokat tömörítő nemzetközi kereskedelmi szervezet. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Közötti hasonlóságok Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország 12 közös dolog (a Uniópédia): Albánia, December 21., Európai Unió, Horvátország, Január 1., Május 1., Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Visegrádi Együttműködés.
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás · Albánia és Magyarország · Többet látni »
Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.
December 21. és Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás · December 21. és Magyarország · Többet látni »
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás · Európai Unió és Magyarország · Többet látni »
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás · Horvátország és Magyarország · Többet látni »
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Január 1. és Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás · Január 1. és Magyarország · Többet látni »
A munka ünnepe.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Május 1. · Május 1. és Magyarország · Többet látni »
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Románia · Magyarország és Románia · Többet látni »
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Szerbia · Magyarország és Szerbia · Többet látni »
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Szlovákia · Magyarország és Szlovákia · Többet látni »
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Szlovénia · Magyarország és Szlovénia · Többet látni »
Ukrajna kelet-európai állam.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Ukrajna · Magyarország és Ukrajna · Többet látni »
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Visegrádi Együttműködés · Magyarország és Visegrádi Együttműködés · Többet látni »
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
- Mi van a közös Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
Összehasonlítását Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 54 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 0.97% = 12 / (54 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
