Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv

Közép-délszláv diarendszer vs. Szerb nyelv

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés. A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Közötti hasonlóságok Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv

Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv 34 közös dolog (a Uniópédia): A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája, Alanyeset, Élőség, Bácska, Bolgár nyelv, Bosnyák nyelv, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dalmácia (horvátországi régió), Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jugoszlávia, Koszovó, Macedón nyelv, Magyarország, Montenegró, Montenegrói nyelv, Montenegróiak, Niš, Nyelvészet, Nyelvtani eset, Románia, Szandzsák, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szerbia, Szlavónia, Szlovénia, ..., Szociolingvisztika, Sztenderd nyelvváltozat, Tárgyeset, Vranje. Bővíteni index (4 több) »

A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája

A magyar nyelv, a horvát nyelv és a szerb nyelv 207 szavas Swadesh-listája.

A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája és Közép-délszláv diarendszer · A horvát és a szerb nyelv Swadesh-listája és Szerb nyelv · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Alanyeset és Közép-délszláv diarendszer · Alanyeset és Szerb nyelv · Többet látni »

Élőség

A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.

Élőség és Közép-délszláv diarendszer · Élőség és Szerb nyelv · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Bácska és Közép-délszláv diarendszer · Bácska és Szerb nyelv · Többet látni »

Bolgár nyelv

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Bolgár nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Bolgár nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosnyák nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Bosnyák nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Bosnyákok és Közép-délszláv diarendszer · Bosnyákok és Szerb nyelv · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Bosznia-Hercegovina és Közép-délszláv diarendszer · Bosznia-Hercegovina és Szerb nyelv · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Bulgária és Közép-délszláv diarendszer · Bulgária és Szerb nyelv · Többet látni »

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Dalmácia (horvátországi régió) és Közép-délszláv diarendszer · Dalmácia (horvátországi régió) és Szerb nyelv · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer · Horvát nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Horvátok és Közép-délszláv diarendszer · Horvátok és Szerb nyelv · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Közép-délszláv diarendszer · Horvátország és Szerb nyelv · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Jugoszlávia és Közép-délszláv diarendszer · Jugoszlávia és Szerb nyelv · Többet látni »

Koszovó

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.

Közép-délszláv diarendszer és Koszovó · Koszovó és Szerb nyelv · Többet látni »

Macedón nyelv

A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Közép-délszláv diarendszer és Macedón nyelv · Macedón nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közép-délszláv diarendszer és Magyarország · Magyarország és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Közép-délszláv diarendszer és Montenegró · Montenegró és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Közép-délszláv diarendszer és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Közép-délszláv diarendszer és Montenegróiak · Montenegróiak és Szerb nyelv · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Közép-délszláv diarendszer és Niš · Niš és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Közép-délszláv diarendszer és Nyelvészet · Nyelvészet és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelvtani eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Közép-délszláv diarendszer és Nyelvtani eset · Nyelvtani eset és Szerb nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Közép-délszláv diarendszer és Románia · Románia és Szerb nyelv · Többet látni »

Szandzsák

A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.

Közép-délszláv diarendszer és Szandzsák · Szandzsák és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Közép-délszláv diarendszer és Szerbek · Szerb nyelv és Szerbek · Többet látni »

Szerbhorvát nyelv

A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.

Közép-délszláv diarendszer és Szerbhorvát nyelv · Szerb nyelv és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Közép-délszláv diarendszer és Szerbia · Szerb nyelv és Szerbia · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Közép-délszláv diarendszer és Szlavónia · Szerb nyelv és Szlavónia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Közép-délszláv diarendszer és Szlovénia · Szerb nyelv és Szlovénia · Többet látni »

Szociolingvisztika

A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.

Közép-délszláv diarendszer és Szociolingvisztika · Szerb nyelv és Szociolingvisztika · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Közép-délszláv diarendszer és Sztenderd nyelvváltozat · Szerb nyelv és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Közép-délszláv diarendszer és Tárgyeset · Szerb nyelv és Tárgyeset · Többet látni »

Vranje

Vranje (cirill betűkkel Врање) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben.

Közép-délszláv diarendszer és Vranje · Szerb nyelv és Vranje · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv

Közép-délszláv diarendszer 78 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 9.71% = 34 / (78 + 272).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »