Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége

Kövér László vs. Szabad Demokraták Szövetsége

Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus. A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

Közötti hasonlóságok Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége

Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége 14 közös dolog (a Uniópédia): Ellenzéki Kerekasztal, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Göncz Árpád, Gyurcsány Ferenc, Index.hu, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Magyarország köztársasági elnöke, Országgyűlés, Sorkatonai szolgálat Magyarországon, 1990-es magyarországi országgyűlési választás, 2006-os magyarországi országgyűlési választás, 2010-es magyarországi országgyűlési választás.

Ellenzéki Kerekasztal

Az Ellenzéki Kerekasztal vagy EKA a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzék egyeztető fóruma volt.

Ellenzéki Kerekasztal és Kövér László · Ellenzéki Kerekasztal és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kövér László · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Göncz Árpád

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.

Göncz Árpád és Kövér László · Göncz Árpád és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus és üzletember.

Gyurcsány Ferenc és Kövér László · Gyurcsány Ferenc és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Index.hu és Kövér László · Index.hu és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Kövér László és Magyar Köztársaság (1989–) · Magyar Köztársaság (1989–) és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Magyar Szocialista Munkáspárt

A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.

Kövér László és Magyar Szocialista Munkáspárt · Magyar Szocialista Munkáspárt és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kövér László és Magyarország · Magyarország és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Magyarország köztársasági elnöke

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Kövér László és Magyarország köztársasági elnöke · Magyarország köztársasági elnöke és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Kövér László és Országgyűlés · Országgyűlés és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Sorkatonai szolgálat Magyarországon

Sorállományú csapatrendész 65M gyakorlóruházatban A sorkatonai szolgálat egy adott állam részéről az állampolgáraitól megkövetelt, kötelező jellegű, határozott ideig tartó katonai szolgálat, illetve az ehhez kapcsolódó intézmények, eljárások és rendszerek gyűjtőfogalma.

Kövér László és Sorkatonai szolgálat Magyarországon · Sorkatonai szolgálat Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

1990-es magyarországi országgyűlési választás

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kövér László · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

2006-os magyarországi országgyűlési választás

A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik.

2006-os magyarországi országgyűlési választás és Kövér László · 2006-os magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

2010-es magyarországi országgyűlési választás

A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után.

2010-es magyarországi országgyűlési választás és Kövér László · 2010-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége

Kövér László 71 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabad Demokraták Szövetsége 157. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 6.14% = 14 / (71 + 157).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kövér László és Szabad Demokraták Szövetsége. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: