Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: A magyar nyelv értelmező szótára, Adamikné Jászó Anna, Costache Negruzzi, Diskurzus (nyelvészet), Elöljáró, Főmondat, Feltételes mellékmondat, Francia nyelv, Grammatika, Határozói igenév, Határozószó, Ige (nyelvészet), Igeidő, Indulatszó, Jelzői mellékmondat, Kötőjel, Kötőmód, Közép-délszláv diarendszer, Kiefer Ferenc, Konnektor (nyelvészet), Latin nyelv, Logika, Magyar nyelv, Mellékmondat, Mellérendelés (nyelvészet), Modalitás (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondattan, Morfológia (nyelvészet), Névszó, Névutó, Nyelv, Partikula, Rag, Román nyelv, Szám (nyelvészet), Szó, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szófaj, Szófajváltás, Személy (nyelvészet), Tolcsvai Nagy Gábor, Toldalék, Viszonyszó, Vonatkozó névmás.
A magyar nyelv értelmező szótára
A magyar nyelv értelmező szótára (hivatalos rövidítése: ÉrtSz.) 1959 és 1962 között jelent meg hét kötetben A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeténél.
Új!!: Kötőszó és A magyar nyelv értelmező szótára · Többet látni »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Kötőszó és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Costache Negruzzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Constantin Negruzzi.
Új!!: Kötőszó és Costache Negruzzi · Többet látni »
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Új!!: Kötőszó és Diskurzus (nyelvészet) · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Kötőszó és Elöljáró · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Kötőszó és Főmondat · Többet látni »
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Új!!: Kötőszó és Feltételes mellékmondat · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Kötőszó és Francia nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Kötőszó és Grammatika · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Kötőszó és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Kötőszó és Határozószó · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Kötőszó és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Kötőszó és Igeidő · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Kötőszó és Indulatszó · Többet látni »
Jelzői mellékmondat
Az összetett mondat szintaxisában a jelzői mellékmondat olyan mellékmondat, amely a legáltalánosabb meghatározás szerint a főmondatában levő egyik névszónak van alárendelve.
Új!!: Kötőszó és Jelzői mellékmondat · Többet látni »
Kötőjel
A kötőjel (-) olyan írásjel, mely a magyar nyelvben általában az egybeírásnál lazább, de a különírásnál szorosabb kapcsolatot jelöl.
Új!!: Kötőszó és Kötőjel · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Kötőszó és Kötőmód · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Kötőszó és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kötőszó és Kiefer Ferenc · Többet látni »
Konnektor (nyelvészet)
A nyelvészetben használt konnektor fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és egységes elnevezése sincs annak, amit értenek alatta.
Új!!: Kötőszó és Konnektor (nyelvészet) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Kötőszó és Latin nyelv · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Kötőszó és Logika · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Kötőszó és Magyar nyelv · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Kötőszó és Mellékmondat · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Kötőszó és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Modalitás (nyelvészet)
A modalitás szemantikai kategória, amely a beszélő attitűdjét fejezi ki a saját mondatának tartalmával szemben.
Új!!: Kötőszó és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Kötőszó és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Kötőszó és Mondatrész · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Kötőszó és Mondattan · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Kötőszó és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Kötőszó és Névszó · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Kötőszó és Névutó · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Kötőszó és Nyelv · Többet látni »
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Új!!: Kötőszó és Partikula · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Kötőszó és Rag · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Kötőszó és Román nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Kötőszó és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Kötőszó és Szó · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Kötőszó és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Kötőszó és Szóösszetétel · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Kötőszó és Szófaj · Többet látni »
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Új!!: Kötőszó és Szófajváltás · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Kötőszó és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Tolcsvai Nagy Gábor
Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24. –) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kötőszó és Tolcsvai Nagy Gábor · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Kötőszó és Toldalék · Többet látni »
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Új!!: Kötőszó és Viszonyszó · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Kötőszó és Vonatkozó névmás · Többet látni »
