Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
228 kapcsolatok: Agyag, Akác, Alföld, Ambrózfalva, Amur (hal), Arzén (elem), Újkígyós, Árvíz, Öcsöd, Örménykút, Élővíz-csatorna, Észak, Balkáni gerle, Barna rétihéja, Barna varangy, Baromfi, Battonya, Békés, Békés vármegye, Békéscsaba, Békési-hát, Békési-sík, Békésszentandrás, Bélmegyer, Bókoló zsálya, Búbos vöcsök, Búza, Berettyó–Körös-vidék, Biharugra, Biharugrai-halastavak, Bokorfüzes, Borsy Zoltán, Bulla Béla, Busa, Csanád, Csanádi-hát, Csanádpalota, Csapadék, Csárdaszállás, Cserép, Cserebökény, Csongrád-Csanád vármegye, Csongrádi-sík, Csorvás, Cukorrépa, Daru (madár), Dámvad, Dél, Délkelet, Dévaványa, ..., Dévérkeszeg, Dövényi Zoltán, Dinnye, Dohány, Ecseg, Egér, Egerészölyv, Epe (anatómia), Erdélyi hérics, Erdőssztyepp, Farkas, Fábiánsebestyén, Fácán, Félsivatag, Fűz, Földgáz, Fürge gyík, Fenyőfélék, Fogoly (madárfaj), Folyó, Frisnyák Sándor, Futóhomok, Gabona, Gát (vízépítés), Gém, Görény, Gondwana (őskontinens), Gránit, Gyilkos csomorika, Gyomaendrőd, Gyomor, Gyomorfekély, Gyopárosfürdő, Gyula (Magyarország), Halastó, Harmadidőszak, Hármas-Körös, Hévíz, Hód, Hódmezővásárhely, Hörcsög, Hüllők, Hermelin, Hidrogén-karbonát, Holocén, Holtág, Homok, Hortobágy-Berettyó, Hullámtér, Iszap, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jód, Kamut, Karbon, Kavics, Kálium, Kárászok, Kárpát-medence, Kék vércse, Kétéltűek, Kétegyháza, Körösök, Körös–Maros Nemzeti Park, Körösszög, Kőolaj, Kecskebéka, Kender, Kerámia, Kevermes, Kis-Sárrét, Kiskunság, Kondoros, Kukorica, Kunágota, Kunhalom, Kunszentmárton, Laurázsia, Lösz, Lőkösháza, Legelő, Lucerna, Madarak, Magyarország, Makó, Maros, Mágor-puszta, Máj, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Menyét, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Mezei nyúl, Mezozoikum, Mocsár, Mocsári aszat, Mocsári nőszőfű, Mocsári teknős, Molnár Béla, Murony, Nagy lilik, Nagybánhegyes, Nagykunság, Nagytőke, Nádirigó, Nátrium-klorid, Növényzet, Nőgyógyászat, Negyedidőszak, Nemzeti Park, Nyári lúd, Nyest, Orosháza, Pannon-tenger, Paprika, Pécsi Tudományegyetem, Pézsmapocok, Perm (időszak), Pikkelyes csiga, Pleisztocén, Pliocén, Ponty, Prinz Gyula, Pusztaföldvár, Pusztai tölgyes, Ramsari egyezmény, Rétegvíz, Róka, Rónai András (geográfus), Reuma, Románia, Sakál, Sügér, Süllő, Sünfélék, Sertés, Somogyi Sándor (földrajztudós), Strúma, Szarvas (állat), Szarvas (település), Száraz-ér (Maros), Szárcsa (madár), Székkutas, Szeged, Szentes, Sziget, Sztyepp, Talajvíz, Tarajos gőte, Tavi béka, Tó, Tóth József (geográfus), Tótkomlós, Törpegém, Túzok, Tőkés réce, Tisza, Tiszántúl, Vaddisznó, Vadgerle, Vakond, Variszkuszi hegységrendszer, Vízicickány, Vízisikló, Vízityúk, Vörös vércse, Vöröshagyma, Vetési lúd, Vetővirág, Vidraformák, Würm, Zátony, Zöld gyík, 1938, 1954, 1963, 1997. Bővíteni index (178 több) »
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Új!!: Körös–Maros köze és Agyag · Többet látni »
Akác
Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Körös–Maros köze és Akác · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Körös–Maros köze és Alföld · Többet látni »
Ambrózfalva
Ambrózfalva község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Ambrózfalva · Többet látni »
Amur (hal)
Az amur (Ctenopharyngodon idella) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó Ctenopharyngodon nem egyetlen faja.
Új!!: Körös–Maros köze és Amur (hal) · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Körös–Maros köze és Arzén (elem) · Többet látni »
Újkígyós
Újkígyós város Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Újkígyós · Többet látni »
Árvíz
Az árvíz (régiessé vált szóval vízözön) egy folyóvíz vagy vízfolyás középvízimedrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépő víz.
Új!!: Körös–Maros köze és Árvíz · Többet látni »
Öcsöd
Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Öcsöd · Többet látni »
Örménykút
Örménykút község Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Örménykút · Többet látni »
Élővíz-csatorna
Az Élővíz-csatorna vízhasznosítási (többnyire belvíz levezetésére szolgáló) mesterséges csatorna Gyula–Békéscsaba–Békés között.
Új!!: Körös–Maros köze és Élővíz-csatorna · Többet látni »
Észak
Irányok egy iránytűn, az észak '''É'''-vel jelölve Az észak a négy fő égtáj egyike.
Új!!: Körös–Maros köze és Észak · Többet látni »
Balkáni gerle
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak (Aves) osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe, ezen belül a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Balkáni gerle · Többet látni »
Barna rétihéja
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Barna rétihéja · Többet látni »
Barna varangy
A barna varangy (Bufo bufo) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Barna varangy · Többet látni »
Baromfi
Az egyik leggyakoribb háztáji baromfi, a házi tyúk A baromfi vagy háztáji szárnyas háziasított madárféléket jelöl, melyeket az emberek a tojásukért, húsukért és tollukért tartanak.
Új!!: Körös–Maros köze és Baromfi · Többet látni »
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Battonya · Többet látni »
Békés
Békés város Békés vármegyében.
Új!!: Körös–Maros köze és Békés · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Körös–Maros köze és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Körös–Maros köze és Békéscsaba · Többet látni »
Békési-hát
A Békési-hát a Körös–Maros köze közép-keleti részén elhelyezkedő kistáj.
Új!!: Körös–Maros köze és Békési-hát · Többet látni »
Békési-sík
A Békési-sík 1250 km² területű.
Új!!: Körös–Maros köze és Békési-sík · Többet látni »
Békésszentandrás
Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Békésszentandrás · Többet látni »
Bélmegyer
Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Békési járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Bélmegyer · Többet látni »
Bókoló zsálya
A bókoló zsálya vagy kónya zsálya (Salvia nutans) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, ritka, évelő zsályafaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Bókoló zsálya · Többet látni »
Búbos vöcsök
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó karcsú vízimadár faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Búbos vöcsök · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Körös–Maros köze és Búza · Többet látni »
Berettyó–Körös-vidék
A Berettyó–Körös-vidék az Alföld délkeleti középtájainak egyike, nagyobbrészt a magyarországi Békés vármegye északi és Hajdú-Bihar vármegye déli részén, de kisebb sávja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részére is áthúzódik, keleti területe pedig a romániai Bihar megye délnyugati és Arad megye északnyugati részén.
Új!!: Körös–Maros köze és Berettyó–Körös-vidék · Többet látni »
Biharugra
Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Biharugra · Többet látni »
Biharugrai-halastavak
A Biharugrai-halastavak mesterséges állóvizek Békés vármegye és a Kis-Sárrét északkeleti peremvidékén, egyúttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület.
Új!!: Körös–Maros köze és Biharugrai-halastavak · Többet látni »
Bokorfüzes
#ÁTIRÁNYÍTÁS bokorfüzesek.
Új!!: Körös–Maros köze és Bokorfüzes · Többet látni »
Borsy Zoltán
Borsy Zoltán (Debrecen, 1926. november 7. – Debrecen, 1997. február 14.) geográfus.
Új!!: Körös–Maros köze és Borsy Zoltán · Többet látni »
Bulla Béla
Bulla Béla (Keszthely, 1906. szeptember 22. – Budapest, 1962. szeptember 1.) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Új!!: Körös–Maros köze és Bulla Béla · Többet látni »
Busa
A busa (Hypophthalmichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Körös–Maros köze és Busa · Többet látni »
Csanád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csanád (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Csanád · Többet látni »
Csanádi-hát
Csanádi-hát a Körös–Maros közének legkeletibb része, amely a középtáj 7,8%-án terül el kb.
Új!!: Körös–Maros köze és Csanádi-hát · Többet látni »
Csanádpalota
Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Csanádpalota · Többet látni »
Csapadék
Esőfelhő A csapadék a legfontosabb meteorológiai elem, mert egy adott terület időjárásának és éghajlatának alapvetően meghatározó jellemzője.
Új!!: Körös–Maros köze és Csapadék · Többet látni »
Csárdaszállás
Csárdaszállás község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Csárdaszállás · Többet látni »
Cserép
A cserép égetett agyag.
Új!!: Körös–Maros köze és Cserép · Többet látni »
Cserebökény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szentes_város-_és_határrészei#Cserebökény Kategória:Magyarország megszűnt települései.
Új!!: Körös–Maros köze és Cserebökény · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Körös–Maros köze és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Csongrádi-sík
A Csongrádi-sík Békés és Csongrád-Csanád vármegye területén helyezkedik el.
Új!!: Körös–Maros köze és Csongrádi-sík · Többet látni »
Csorvás
Csorvás város Békés vármegye Békéscsabai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Csorvás · Többet látni »
Cukorrépa
Cukorrépa a földben Két cukorrépafajta gyökere: a bal oldali a hagyományosnál simább, így kevesebb föld tapad hozzá. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
Új!!: Körös–Maros köze és Cukorrépa · Többet látni »
Daru (madár)
Vonulás A daru, közönséges daru vagy szürke daru (Grus grus) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Daru (madár) · Többet látni »
Dámvad
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai dámvad.
Új!!: Körös–Maros köze és Dámvad · Többet látni »
Dél
Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.
Új!!: Körös–Maros köze és Dél · Többet látni »
Délkelet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Délkelet (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Délkelet · Többet látni »
Dévaványa
Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Dévaványa · Többet látni »
Dévérkeszeg
A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Dévérkeszeg · Többet látni »
Dövényi Zoltán
Dövényi Zoltán (Balatonboglár, 1948. november 30.) magyar geográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Új!!: Körös–Maros köze és Dövényi Zoltán · Többet látni »
Dinnye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dinnye (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Dinnye · Többet látni »
Dohány
A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik.
Új!!: Körös–Maros köze és Dohány · Többet látni »
Ecseg
Ecseg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Ecseg · Többet látni »
Egér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egérfélék.
Új!!: Körös–Maros köze és Egér · Többet látni »
Egerészölyv
Az egerészölyv (Buteo buteo) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Egerészölyv · Többet látni »
Epe (anatómia)
Az epe egy aranysárga, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.
Új!!: Körös–Maros köze és Epe (anatómia) · Többet látni »
Erdélyi hérics
Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida vagy Adonis transsylvanica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon fokozottan védett, reliktum-endemikusTurcsányi G. (szerk.): Természet- és tájvédelem.
Új!!: Körös–Maros köze és Erdélyi hérics · Többet látni »
Erdőssztyepp
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdős sztyepp.
Új!!: Körös–Maros köze és Erdőssztyepp · Többet látni »
Farkas
#ÁTIRÁNYÍTÁS Farkas (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Farkas · Többet látni »
Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a megye északkeleti részén, Szentestől 16 kilométerre keletre.
Új!!: Körös–Maros köze és Fábiánsebestyén · Többet látni »
Fácán
A tojó Fácáncsibe A fácán (Phasianus colchicus) a madarak (Aves) osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, ezen belül a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Fácán · Többet látni »
Félsivatag
A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között.
Új!!: Körös–Maros köze és Félsivatag · Többet látni »
Fűz
Szomorúfűz Európai szomorúfűz A fűz vagy fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család névadó nemzetsége.
Új!!: Körös–Maros köze és Fűz · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Körös–Maros köze és Földgáz · Többet látni »
Fürge gyík
A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Fürge gyík · Többet látni »
Fenyőfélék
Makedon fenyő és japán fehérfenyő hibridje (Pinus peuce × P. parviflora) a Minnesotai Arborétumban A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, egyes művekben erdeifenyő-félék; Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja mintegy 250, 10 nemzetségbe sorolt fajjal.
Új!!: Körös–Maros köze és Fenyőfélék · Többet látni »
Fogoly (madárfaj)
Jellegzetes barna hasi folt bélyegkép A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Fogoly (madárfaj) · Többet látni »
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Új!!: Körös–Maros köze és Folyó · Többet látni »
Frisnyák Sándor
Frisnyák Sándor (Szikszó, 1934. május 14. –) magyar pedagógus, egyetemi tanár, geográfus.
Új!!: Körös–Maros köze és Frisnyák Sándor · Többet látni »
Futóhomok
A futóhomok olyan, kopár felszíneken felhalmozódó homok, amit a szél rendszeresen mozgat és a rá jellemző eolikus felszínformákban halmoz fel.
Új!!: Körös–Maros köze és Futóhomok · Többet látni »
Gabona
árpa és néhány gabonából készült élelmiszer Gabonatároló verem, Cserépváralja A gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek.
Új!!: Körös–Maros köze és Gabona · Többet látni »
Gát (vízépítés)
Vízzárógát A gát (duzzasztógát) valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása.
Új!!: Körös–Maros köze és Gát (vízépítés) · Többet látni »
Gém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gémfélék.
Új!!: Körös–Maros köze és Gém · Többet látni »
Görény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges görény.
Új!!: Körös–Maros köze és Görény · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Körös–Maros köze és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Új!!: Körös–Maros köze és Gránit · Többet látni »
Gyilkos csomorika
A gyilkos csomorika vagy egyszerűen csomorika (Cicuta virosa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyilkos csomorika · Többet látni »
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyomaendrőd · Többet látni »
Gyomor
A gyomor (latinul: ventriculus, görögül: gaster) a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyomor · Többet látni »
Gyomorfekély
A gyomorfekély egy szövethiány (ulcus pepticum), leggyakrabban a gyomor kisgörbületén (ulcus ventriculi), vagy a nyombél kezdeti szakaszán (ulcus duodeni) alakul ki.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyomorfekély · Többet látni »
Gyopárosfürdő
Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye”-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés vármegyében.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyopárosfürdő · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Körös–Maros köze és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Halastó
A halastó olyan, vízfeltöltést és -lecsapolást biztosító, a gazdálkodás során teljesen lecsapolható, műtrágyázott vízterület, amely érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezik, és a haltenyésztés céljait szolgálja.
Új!!: Körös–Maros köze és Halastó · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Körös–Maros köze és Harmadidőszak · Többet látni »
Hármas-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Körös–Maros köze és Hármas-Körös · Többet látni »
Hévíz
Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.
Új!!: Körös–Maros köze és Hévíz · Többet látni »
Hód
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hódfélék.
Új!!: Körös–Maros köze és Hód · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Körös–Maros köze és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Hörcsög
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezei hörcsög.
Új!!: Körös–Maros köze és Hörcsög · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Körös–Maros köze és Hüllők · Többet látni »
Hermelin
Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Hermelin · Többet látni »
Hidrogén-karbonát
#ÁTIRÁNYÍTÁS:Kategória:Hidrogén-karbonátok.
Új!!: Körös–Maros köze és Hidrogén-karbonát · Többet látni »
Holocén
A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.
Új!!: Körös–Maros köze és Holocén · Többet látni »
Holtág
Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.
Új!!: Körös–Maros köze és Holtág · Többet látni »
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Új!!: Körös–Maros köze és Homok · Többet látni »
Hortobágy-Berettyó
A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán.
Új!!: Körös–Maros köze és Hortobágy-Berettyó · Többet látni »
Hullámtér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Árvíz.
Új!!: Körös–Maros köze és Hullámtér · Többet látni »
Iszap
Iszapban Az iszap olyan a vízben lebegtetett hordalékból kiülepedő vagy a jégár alatt szállított laza üledék, amely tömegének több mint a fele kőzetliszt.
Új!!: Körös–Maros köze és Iszap · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: Körös–Maros köze és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Körös–Maros köze és Jód · Többet látni »
Kamut
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kamut (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Kamut · Többet látni »
Karbon
Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.
Új!!: Körös–Maros köze és Karbon · Többet látni »
Kavics
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.
Új!!: Körös–Maros köze és Kavics · Többet látni »
Kálium
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Körös–Maros köze és Kálium · Többet látni »
Kárászok
A kárász (Carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó nem.
Új!!: Körös–Maros köze és Kárászok · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Körös–Maros köze és Kárpát-medence · Többet látni »
Kék vércse
A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Kék vércse · Többet látni »
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Új!!: Körös–Maros köze és Kétéltűek · Többet látni »
Kétegyháza
Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Kétegyháza · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Körös–Maros köze és Körösök · Többet látni »
Körös–Maros Nemzeti Park
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg.
Új!!: Körös–Maros köze és Körös–Maros Nemzeti Park · Többet látni »
Körösszög
Körösszög Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén helyezkedik el.
Új!!: Körös–Maros köze és Körösszög · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Körös–Maros köze és Kőolaj · Többet látni »
Kecskebéka
250px A kecskebéka mindig vízközelben marad A kecskebéka (Pelophylax kl., mme.hu (hozzáférés: 2021. jenuár 7.) esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli.
Új!!: Körös–Maros köze és Kecskebéka · Többet látni »
Kender
A kender (Cannabis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Körös–Maros köze és Kender · Többet látni »
Kerámia
Korongozás közben (Kappadókia, Törökország) memphisi fazekas A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik.
Új!!: Körös–Maros köze és Kerámia · Többet látni »
Kevermes
Kevermes nagyközség Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Kevermes · Többet látni »
Kis-Sárrét
A Kis-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék délkeleti kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén.
Új!!: Körös–Maros köze és Kis-Sárrét · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Körös–Maros köze és Kiskunság · Többet látni »
Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Kondoros · Többet látni »
Kukorica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).
Új!!: Körös–Maros köze és Kukorica · Többet látni »
Kunágota
Kunágota község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Kunágota · Többet látni »
Kunhalom
A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.
Új!!: Körös–Maros köze és Kunhalom · Többet látni »
Kunszentmárton
Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.
Új!!: Körös–Maros köze és Kunszentmárton · Többet látni »
Laurázsia
Laurázsia egy szuperkontinens volt, amely a Pangea nevű szuperkontinens késő mezozoikumi széttöredezése után jött létre.
Új!!: Körös–Maros köze és Laurázsia · Többet látni »
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Új!!: Körös–Maros köze és Lösz · Többet látni »
Lőkösháza
Lőkösháza (románul: Locoșhaza vagy Leucușhaz) község Békés vármegyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Lőkösháza · Többet látni »
Legelő
Tehenek egy svájci legelőn A legelő általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.
Új!!: Körös–Maros köze és Legelő · Többet látni »
Lucerna
A lucerna (Medicago) a hüvelyesek (Fabales) rendjének pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség 83 fajjal.
Új!!: Körös–Maros köze és Lucerna · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Körös–Maros köze és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Körös–Maros köze és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Körös–Maros köze és Makó · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Körös–Maros köze és Maros · Többet látni »
Mágor-puszta
Mágor-puszta (másik, ismertebb nevén Vésztő-Mágor) a Körös–Maros Nemzeti Park egyik védett területe Vésztőtől hat kilométerre nyugatra, Szeghalom irányában, a Kis-Sárrét nyugati peremén.
Új!!: Körös–Maros köze és Mágor-puszta · Többet látni »
Máj
Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.
Új!!: Körös–Maros köze és Máj · Többet látni »
Medgyesbodzás
Medgyesbodzás község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Medgyesbodzás · Többet látni »
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza kisváros Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Medgyesegyháza · Többet látni »
Menyét
A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Menyét · Többet látni »
Mezőberény
Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Mezőberény · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Mezőhegyes · Többet látni »
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa.
Új!!: Körös–Maros köze és Mezőkovácsháza · Többet látni »
Mezei nyúl
Futó mezei nyúl 250px A mezei nyúl (Lepus europaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe, ezen belül a nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Mezei nyúl · Többet látni »
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Új!!: Körös–Maros köze és Mezozoikum · Többet látni »
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Új!!: Körös–Maros köze és Mocsár · Többet látni »
Mocsári aszat
bélyegkép A mocsári aszat (Cirsium palustre) az őszirózsafélék közé tartozó növényfaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Mocsári aszat · Többet látni »
Mocsári nőszőfű
A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) a kosborfélék családjába tartozó, lápréteken, mocsarakban élő, Magyarországon védett növény.
Új!!: Körös–Maros köze és Mocsári nőszőfű · Többet látni »
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Mocsári teknős · Többet látni »
Molnár Béla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Molnár Béla (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Molnár Béla · Többet látni »
Murony
Murony község Békés vármegye Békési járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Murony · Többet látni »
Nagy lilik
Nagy lilikek csapatban A nagy lilik (Anser albifrons) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Nagy lilik · Többet látni »
Nagybánhegyes
Nagybánhegyes (1908-ig Tótbánhegyes) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Nagybánhegyes · Többet látni »
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Új!!: Körös–Maros köze és Nagykunság · Többet látni »
Nagytőke
Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád-Csanád vármegye legészakibb települése.
Új!!: Körös–Maros köze és Nagytőke · Többet látni »
Nádirigó
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Nádirigó · Többet látni »
Nátrium-klorid
A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.
Új!!: Körös–Maros köze és Nátrium-klorid · Többet látni »
Növényzet
#ÁTIRÁNYÍTÁS vegetáció.
Új!!: Körös–Maros köze és Növényzet · Többet látni »
Nőgyógyászat
1822 A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik.
Új!!: Körös–Maros köze és Nőgyógyászat · Többet látni »
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Új!!: Körös–Maros köze és Negyedidőszak · Többet látni »
Nemzeti Park
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzeti park.
Új!!: Körös–Maros köze és Nemzeti Park · Többet látni »
Nyári lúd
Felszállás 200px A nyári lúd (Anser anser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Nyári lúd · Többet látni »
Nyest
A nyest (Martes foina) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Nyest · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Körös–Maros köze és Orosháza · Többet látni »
Pannon-tenger
A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.
Új!!: Körös–Maros köze és Pannon-tenger · Többet látni »
Paprika
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk.
Új!!: Körös–Maros köze és Paprika · Többet látni »
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem (röviden: PTE, 1982–2000 között: Janus Pannonius Tudományegyetem) Magyarország egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező felsőoktatási intézménye.
Új!!: Körös–Maros köze és Pécsi Tudományegyetem · Többet látni »
Pézsmapocok
A pézsmapocok vagy fakó pézsmapocok (Ondatra zibethicus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó Ondatra emlősnem egyetlen faja.
Új!!: Körös–Maros köze és Pézsmapocok · Többet látni »
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Új!!: Körös–Maros köze és Perm (időszak) · Többet látni »
Pikkelyes csiga
A pikkelyes csiga vagy zártköldökű bokorcsiga (Monachoides vicinus) a Kárpátok erdeiben élő szárazföldi csigafaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Pikkelyes csiga · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Körös–Maros köze és Pleisztocén · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Körös–Maros köze és Pliocén · Többet látni »
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Új!!: Körös–Maros köze és Ponty · Többet látni »
Prinz Gyula
Prinz Gyula (Rábamolnári (ma: Püspökmolnári), 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató.
Új!!: Körös–Maros köze és Prinz Gyula · Többet látni »
Pusztaföldvár
Pusztaföldvár község Békés vármegye Orosházi járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Pusztaföldvár · Többet látni »
Pusztai tölgyes
A pusztai tölgyes, más néven a nyílt homoki tölgyes, latinul Festuco rupicolae – Quercetum roboris (illetve egyszerűen csak Festuco rupicolae – Quercetum) az erdős sztyepp öv legnyugatibb határain, az alföldi síkságba forduló területeken megmaradt erdőtípus.
Új!!: Körös–Maros köze és Pusztai tölgyes · Többet látni »
Ramsari egyezmény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rámszari egyezmény.
Új!!: Körös–Maros köze és Ramsari egyezmény · Többet látni »
Rétegvíz
A rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el, két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el.
Új!!: Körös–Maros köze és Rétegvíz · Többet látni »
Róka
A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme.
Új!!: Körös–Maros köze és Róka · Többet látni »
Rónai András (geográfus)
Rónai András (Nagyszeben, 1906. június 13. – 1991. augusztus 13.) földrajztudós, geológus.
Új!!: Körös–Maros köze és Rónai András (geográfus) · Többet látni »
Reuma
A reuma (görög: rheuma) gyűjtőfogalom, ezen a néven foglalják össze a köznyelvben a szervezetben részben allergiás alapon, részben hormonális összefüggések zavarai következtében kialakuló különféle megbetegedéseket.
Új!!: Körös–Maros köze és Reuma · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Körös–Maros köze és Románia · Többet látni »
Sakál
A sakál a kutyafélék családjában a Canis nem három fajának tagjait jelenti, melyek Afrikában, Ázsiában és Délkelet-Európában élnek.
Új!!: Körös–Maros köze és Sakál · Többet látni »
Sügér
A sügér (Perca), mint rendszertani nem, a törzsfejlődés szerint három ágra tagolódik.
Új!!: Körös–Maros köze és Sügér · Többet látni »
Süllő
#ÁTIRÁNYÍTÁS fogassüllő.
Új!!: Körös–Maros köze és Süllő · Többet látni »
Sünfélék
A sünfélék (Erinaceidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.
Új!!: Körös–Maros köze és Sünfélék · Többet látni »
Sertés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Házi sertés.
Új!!: Körös–Maros köze és Sertés · Többet látni »
Somogyi Sándor (földrajztudós)
Somogyi Sándor (Kisújszállás, 1926. január 29. – 2015. március 15.) földrajztudós, a földrajztudomány doktora.
Új!!: Körös–Maros köze és Somogyi Sándor (földrajztudós) · Többet látni »
Strúma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Golyva.
Új!!: Körös–Maros köze és Strúma · Többet látni »
Szarvas (állat)
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.
Új!!: Körös–Maros köze és Szarvas (állat) · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Körös–Maros köze és Szarvas (település) · Többet látni »
Száraz-ér (Maros)
A Száraz-ér (románul: Ier) a Maros folyó mellékága, amely a romániai Arad melletti Holt-Marosból indul, átfolyik a Csanádi-háton és Földeáktól északnyugatra a batidai mocsarakba torkollik.
Új!!: Körös–Maros köze és Száraz-ér (Maros) · Többet látni »
Szárcsa (madár)
A szárcsa (Fulica atra) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Szárcsa (madár) · Többet látni »
Székkutas
Székkutas község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.
Új!!: Körös–Maros köze és Székkutas · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Körös–Maros köze és Szeged · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Körös–Maros köze és Szentes · Többet látni »
Sziget
A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld.
Új!!: Körös–Maros köze és Sziget · Többet látni »
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Új!!: Körös–Maros köze és Sztyepp · Többet látni »
Talajvíz
A talajvíz az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.
Új!!: Körös–Maros köze és Talajvíz · Többet látni »
Tarajos gőte
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarajosgőték.
Új!!: Körös–Maros köze és Tarajos gőte · Többet látni »
Tavi béka
A tavi béka vagy kacagóbéka (Pelophylax ridibundus) a kétéltűek osztályába, a békák rendjébe tartozó, Magyarországon védett állatfaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Tavi béka · Többet látni »
Tó
A Nahuel Huapi-tó (Argentína) Kasmírban Tanganyika-tavon A tó szárazfölddel körülvett állóvíz.
Új!!: Körös–Maros köze és Tó · Többet látni »
Tóth József (geográfus)
1984-2012 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított. Tóth József (Cegléd, 1940. március 18. – Pécs, 2013. február 7.) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.
Új!!: Körös–Maros köze és Tóth József (geográfus) · Többet látni »
Tótkomlós
Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós város Békés vármegyében, az Orosházi járásban.
Új!!: Körös–Maros köze és Tótkomlós · Többet látni »
Törpegém
A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.
Új!!: Körös–Maros köze és Törpegém · Többet látni »
Túzok
A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a túzokalakúak (Otidiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó túzok Otis nem egyetlen faja; éppen ezért többnyire egyszerűen csak túzoknak nevezzük.
Új!!: Körös–Maros köze és Túzok · Többet látni »
Tőkés réce
Tőkés récék a Dunán Verőcénél Dunaparti füzek alatt pihenő tőkés récék A tőkés réce csoportjának tagjai megjelenésre nagyon hasonlítanak egymásra. A háttérben egy kormos réce látható, míg az előtérben egy fiatal '''tőkés réce''' hím A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Tőkés réce · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Körös–Maros köze és Tisza · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Körös–Maros köze és Tiszántúl · Többet látni »
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vaddisznó · Többet látni »
Vadgerle
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak (Aves) osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe, ezen belül a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vadgerle · Többet látni »
Vakond
A vakond (Talpa) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó névadó nem.
Új!!: Körös–Maros köze és Vakond · Többet látni »
Variszkuszi hegységrendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Variszkuszi-hegységrendszer.
Új!!: Körös–Maros köze és Variszkuszi hegységrendszer · Többet látni »
Vízicickány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízicickány (egyértelműsítő lap).
Új!!: Körös–Maros köze és Vízicickány · Többet látni »
Vízisikló
A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vízisikló · Többet látni »
Vízityúk
A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vízityúk · Többet látni »
Vörös vércse
A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vörös vércse · Többet látni »
Vöröshagyma
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vöröshagyma · Többet látni »
Vetési lúd
250px A vetési lúd, lazsnak lúd, vagy téli lúd (Anser fabalis) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Körös–Maros köze és Vetési lúd · Többet látni »
Vetővirág
A vetővirág (Sternbergia) az amarilliszfélék egyik nemzetsége mindössze 8–10 fajjal.
Új!!: Körös–Maros köze és Vetővirág · Többet látni »
Vidraformák
A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.
Új!!: Körös–Maros köze és Vidraformák · Többet látni »
Würm
A Würm Pasingnál A Würm egy folyó Németország Bajorország tartományában, az Amper jobb oldali mellékvize.
Új!!: Körös–Maros köze és Würm · Többet látni »
Zátony
A zátony a folyómeder, tó- vagy tengerfenék olyan része, amelyet a hordalék feltöltött.
Új!!: Körös–Maros köze és Zátony · Többet látni »
Zöld gyík
A hím példány látványos, kék színt öltő nyaka nászidőszakban.(Magyarország) Nászruhás hím zöld gyík (Ausztria) Hím zöld gyík Az újabban külön fajként kezelt ''Lacerta bilineata'' hímje (Gy, Franciaország) A zöld gyík (Lacerta viridis) egy európai elterjedésű gyíkfaj, ami nevét feltűnő világoszöld pikkelyeiről kapta.
Új!!: Körös–Maros köze és Zöld gyík · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Körös–Maros köze és 1938 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Körös–Maros köze és 1954 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Körös–Maros köze és 1963 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Körös–Maros köze és 1997 · Többet látni »
