Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
139 kapcsolatok: A magyar kultúra napja, Alkotmány, Anakreón, Anton Einsle, Arad (Románia), Athén, Augusztus 24., Augusztus 8., Aurora (évkönyv, 1822–1837), Álmosd, Árkádia-per, Bajza József (költő), Batthyány tér, Bártfay László, Berzsenyi Dániel, Biblia, Budakeszi, Budapest, Carrara, Cornelius Nepos, Csokonai Vitéz Mihály, Döbrentei Gábor, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Debrecen, Debreceni Református Kollégium, December 19., Eötvös József (író), Elbeszélő költemény, Ercsei Dániel (filozófiai író), Erdély, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818), Erkel Ferenc, Esszé, Ewald Christian von Kleist, Fűz Veronika, Február 9., Fekete himlő, Ferenczy István (szobrász), Filológia, Francia nyelv, Friedrich Gottlieb Klopstock, Görögök, Gottfried August Bürger, Gulácsy Antal, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Haller János (főispán), Héber nyelv, Heine, Helmeczy Mihály, Himnusz, ..., Homoszexualitás, Horvát István (történész), Január 22., Kallós Ede (szobrász), Kazinczy Ferenc, Kállay Ferenc, Kölcsey Antónia, Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben, Kis János (lelkész), Kisfaludy Károly (költő), Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Társaság, Klasszicizmus, Kossuth Lajos, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Tudós Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarország himnusza, Május 18., Május 19., Mondolat, Muhi Sándor, Nagykároly, Német nyelv, Nemzeti himnusz, November 12., November 17., November 6., Nyáry Krisztián, Országgyűlés, Országgyűlési Tudósítások, Országos Széchényi Könyvtár, Partium, Pécel, Péchy Imre (alnádor), Pest (történelmi település), Pindarosz, Pozsony, Publius Vergilius Maro, Salomon Gessner, Szatmár megye, Szatmárcseke, Szatmárnémeti, Szónoki beszéd, Sződemeter, Szeged, Szemere Bertalan, Szemere Pál (költő), Theokritosz (költő), Toldy Ferenc, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Vay Miklós (politikus), Vörösmarty Mihály, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Werbőczy István, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Zádor György, Zilahy Károly, 17. század, 1790, 1803, 1805, 1806, 1808, 1809, 1814, 1815, 1823, 1826, 1827, 1829, 1830, 1832, 1834, 1835, 1836, 1838, 1840-es évek, 1856, 1860, 1881, 1890, 1898, 1989. Bővíteni index (89 több) »
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Új!!: Kölcsey Ferenc és A magyar kultúra napja · Többet látni »
Alkotmány
archivedate.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Alkotmány · Többet látni »
Anakreón
Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582, Theósz – i. e. 485) ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Anakreón · Többet látni »
Anton Einsle
Anton Einsle (Bécs, 1801. január 30. – Bécs, 1871. március 10.) osztrák festő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Anton Einsle · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Arad (Románia) · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Athén · Többet látni »
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Augusztus 24. · Többet látni »
Augusztus 8.
Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Augusztus 8. · Többet látni »
Aurora (évkönyv, 1822–1837)
Rendszeresen megjelenő irodalmi zsebkönyv.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Aurora (évkönyv, 1822–1837) · Többet látni »
Álmosd
Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Álmosd · Többet látni »
Árkádia-per
Árkádia-per irodalmi vita 1806–1807-ben, amely Kazinczy Ferenc, illetve Fazekas Mihály és Kis Imre között folyt le.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Árkádia-per · Többet látni »
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Bajza József (költő) · Többet látni »
Batthyány tér
A Bomba tér (a későbbi Batthyány tér) 1886-ban A Batthyány tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban, a Duna partján található.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Batthyány tér · Többet látni »
Bártfay László
Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. – Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Bártfay László · Többet látni »
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel emléktáblája, Balatonfüred, Gyógy tér 1. Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Berzsenyi Dániel · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Biblia · Többet látni »
Budakeszi
Budakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Budakeszi · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Budapest · Többet látni »
Carrara
Carrara (olaszul Carrara) város és kistérségi központ (comune) Olaszország Toszkána tartományában, Massa-Carrara megyében, világhírét a környékén bányászott fehér vagy kék-szürke márványnak köszönheti.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Carrara · Többet látni »
Cornelius Nepos
Cornelius Nepos (Kr. e. 100 körül – Kr. e. 27 körül) történetíró.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Cornelius Nepos · Többet látni »
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »
Döbrentei Gábor
Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Döbrentei Gábor · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Debrecen · Többet látni »
Debreceni Református Kollégium
A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Debreceni Református Kollégium · Többet látni »
December 19.
Névnapok: Viola + Violetta, Anasztáz, Bonifác, Bónis, Dárió, Dárius, Nemere, Orbán, Oros, Pelágiusz, Tea, Tétisz.
Új!!: Kölcsey Ferenc és December 19. · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Eötvös József (író) · Többet látni »
Elbeszélő költemény
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Elbeszélő költemény · Többet látni »
Ercsei Dániel (filozófiai író)
Ercsei Dániel (Mezőtúr, 1781. július 24. – Debrecen, 1836. február 23.) bölcseleti doktor s tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Ercsei Dániel (filozófiai író) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818)
Az Erdélyi Múzeum, eredeti helyesírással Erdélyi Muzéum tudományos folyóirat, amelyet Döbrentei Gábor adott ki 1814 és 1818 között, összesen tíz füzetben.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818) · Többet látni »
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Esszé · Többet látni »
Ewald Christian von Kleist
Ewald Christian von Kleist (Zeblin nevű apai birtokán, Pomeránia, 1715. március 7. – Frankfurt an der Oder, 1759. augusztus 24.) porosz költő és tábornok.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Ewald Christian von Kleist · Többet látni »
Fűz Veronika
''Kölcsey Ferenc'' Fűz Veronika (Szeged, 1951. december 11. –) magyar szobrász – éremművész.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Fűz Veronika · Többet látni »
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Február 9. · Többet látni »
Fekete himlő
Fertőzött fiú Jenner kézirata a vakcinázásról Kölcsey Ferenc elvesztette egyik szemét A fekete himlő – régen egyszerűen himlő, latinul variola vagy variola vera (variola major, illetve variola minor) – rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség, amelyet a Poxvirus variolae vírus okoz.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Fekete himlő · Többet látni »
Ferenczy István (szobrász)
Ferenczy István (1810) Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Ferenczy István (szobrász) · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Filológia · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Francia nyelv · Többet látni »
Friedrich Gottlieb Klopstock
Friedrich Gottlieb Klopstock (Quedlinburg, 1724. július 2. – Hamburg, 1803. március 14.) német költő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Friedrich Gottlieb Klopstock · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Görögök · Többet látni »
Gottfried August Bürger
Gottfried August Bürger (Molmerswende – ma Mansfeld része –, Szász-Anhalt, Németország), 1747. december 31. – Göttingen, Német-római Birodalom, 1794. június 8.) német író, költő, a Münchhausen báró kalandjai szerzője.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Gottfried August Bürger · Többet látni »
Gulácsy Antal
Gulácsy Antal, névváltozat: Gulátsi (Álmosd, 1767 – Álmosd, 1824) színházbérlő, mecénás, nevét Gulácsinak is írják.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Gulácsy Antal · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Haller János (főispán)
Báró hallerkői Haller János (Kerelőszentpál vagy Fehéregyháza, 1626. március 2. – Kerelőszentpál, 1697. február 28.) erdélyi politikus, író, Torda vármegye főispánja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Haller János (főispán) · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Héber nyelv · Többet látni »
Heine
#ÁTIRÁNYÍTÁS Heinrich Heine.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Heine · Többet látni »
Helmeczy Mihály
Helmeczy Mihály (Királyhelmec, Zemplén vármegye, 1788. szeptember 27. – Pest, 1852. december 1.) magyar író, a Kisfaludy Társaság tagja és a nyelvújítás jelentős alakja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Helmeczy Mihály · Többet látni »
Himnusz
A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Himnusz · Többet látni »
Homoszexualitás
title.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Homoszexualitás · Többet látni »
Horvát István (történész)
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Horvát István (történész) · Többet látni »
Január 22.
Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Január 22. · Többet látni »
Kallós Ede (szobrász)
Kallós Ede, született Klein Éliás (Hódmezővásárhely, 1866. február 17. – Budapest, Erzsébetváros, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kallós Ede (szobrász) · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kállay Ferenc
Nagykállói Kállay Ferenc (Debrecen, 1790. december 2. – Buda, 1861. január 1.) művelődéstörténész, nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kállay Ferenc · Többet látni »
Kölcsey Antónia
Kölcsey Antónia (Cseke, 1821. december 15. – Apa, 1876.) naplóíró.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kölcsey Antónia · Többet látni »
Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben
Kölcsey Ferenc Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kölcsey Ferenc emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Kis János (lelkész)
Kis János (Rábaszentandrás, 1770. szeptember 22. – Sopron, 1846. február 19.) evangélikus lelkész, a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1812-től haláláig, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kis János (lelkész) · Többet látni »
Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly (költő) · Többet látni »
Kisfaludy Sándor
A '''Kisfaludy család''' címere Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Sándor · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Klasszicizmus · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudós Társaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Tudományos Akadémia.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyar Tudós Társaság · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyarország · Többet látni »
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Magyarország himnusza · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Május 18. · Többet látni »
Május 19.
Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Május 19. · Többet látni »
Mondolat
A Mondolat híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, amelyet Somogyi Gedeon nyelvész szerkesztett, és 1813-ban adott ki Veszprémben.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Mondolat · Többet látni »
Muhi Sándor
Muhi Sándor (Szatmárnémeti, 1945. május 28. –) erdélyi magyar grafikus, művészeti közíró, helytörténész, gimnáziumi rajztanár, főiskolán, majd egyetemen óraadó.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Muhi Sándor · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Nagykároly · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Német nyelv · Többet látni »
Nemzeti himnusz
holland Wilhelmus egy korai változatának kézirata 1617-ből (Brüsszel, Királyi Könyvtár, MS 15662, fol. 37v-38r)M. de Bruin, "Het Wilhelmus tijdens de Republiek", in: L.P. Grijp (ed.), ''Nationale hymnen. Het Wilhelmus en zijn buren. Volkskundig bulletin 24'' (1998), p. 16-42, 199–200; esp. p. 28 n. 65. magyar nemzeti himnusz egy 1861-ben megjelent újság oldalán A nemzeti himnuszok olyan hazafias zeneművek,.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Nemzeti himnusz · Többet látni »
November 12.
Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.
Új!!: Kölcsey Ferenc és November 12. · Többet látni »
November 17.
Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és November 17. · Többet látni »
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Új!!: Kölcsey Ferenc és November 6. · Többet látni »
Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián (Budapest, 1972. július 6. –) magyar kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2–3., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Nyáry Krisztián · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Országgyűlés · Többet látni »
Országgyűlési Tudósítások
Az ''Országgyűlési Tudósítások'' egy lapjának részlete Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Országgyűlési Tudósítások · Többet látni »
Országos Széchényi Könyvtár
A könyvtár épülettömbje nappal Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Országos Széchényi Könyvtár · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Partium · Többet látni »
Pécel
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Pécel · Többet látni »
Péchy Imre (alnádor)
Pécsújfalui Péchy Imre (Álmosd, 1753. november 14. – Pest, 1841. április 20.) alnádor, a Hétszemélyes Tábla bírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának a tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a nemes Péchy család tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Péchy Imre (alnádor) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pindarosz
Pindarosz vagy latinosan Pindarus (nevének átírásváltozata Pindaros; Künoszkephalai, i. e. 522/518 – Argosz, i. e. 442/438) ókori görög költő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Pindarosz · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Pozsony · Többet látni »
Publius Vergilius Maro
Publius Vergilius Maro (Andes, Mantua közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium, ma Brindisi, i. e. 19. szeptember 21.) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor epikus költője.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Publius Vergilius Maro · Többet látni »
Salomon Gessner
Salomon Gessner (Zürich, 1730. április 1. – Zürich, 1788. március 2.) svájci költő és festőművész.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Salomon Gessner · Többet látni »
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szatmár megye · Többet látni »
Szatmárcseke
Szatmárcseke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szatmárcseke · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szónoki beszéd
300x300px A szónoki beszéd vagy gyakran csak beszéd egy irodalmi műfaj.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szónoki beszéd · Többet látni »
Sződemeter
Sződemeter (románul Săuca) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Sződemeter · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szeged · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szemere Bertalan · Többet látni »
Szemere Pál (költő)
Szemerei Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Szemere Pál (költő) · Többet látni »
Theokritosz (költő)
Theokritosz (Siracusa, Kr. e. 310–305 körül – Kr. e. 245 ? körül) ókori görög költő.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Theokritosz (költő) · Többet látni »
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Toldy Ferenc · Többet látni »
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »
Vay Miklós (politikus)
Báró vajai Vay Miklós (Alsózsolca, 1802. április 29. – Budapest, 1894. május 14.) államférfi, főispán, főrendiházi elnök, koronaőr, országgyűlési képviselő, református főgondnok, MTA igazgató tag.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Vay Miklós (politikus) · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Virág Benedek
Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál, 1752 vagy 1754. augusztus 31. – Buda, Tabán, 1830. január 23.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Virág Benedek · Többet látni »
Vitkovics Mihály
Vitkovics Mihály emléktábla, Veres Pálné utca 36., Budapest Vitkovics Mihály, (Eger, 1778. augusztus 25. – Pest, 1829. szeptember 9.), magyarországi szerb költő, műfordító.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Vitkovics Mihály · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Werbőczy István · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
Zádor György
Zádor György (eredeti neve: Stettner) (Duka, Vas vármegye, 1799. július 3. – Pest, 1866. augusztus 17.) legfelsőbb ítélőszéki bíró, jogtudós, író, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Zádor György · Többet látni »
Zilahy Károly
Zilahy Károly, teljesebb nevén Zilahy Kiss Károly (Zilah, 1838. október 28. – Buda, 1864. május 15.) hírlapíró és kritikus.
Új!!: Kölcsey Ferenc és Zilahy Károly · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 17. század · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1790 · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1803 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1805 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1806 · Többet látni »
1808
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1808 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1809 · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1814 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1815 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1823 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1826 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1827 · Többet látni »
1829
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1829 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1830 · Többet látni »
1832
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1832 · Többet látni »
1834
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1834 · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1835 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1836 · Többet látni »
1838
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1838 · Többet látni »
1840-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1840-es évek · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1856 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1860 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1881 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1890 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1898 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Kölcsey Ferenc és 1989 · Többet látni »
