Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
48 kapcsolatok: Alkímia, Arany (kémiai elem), Atom, Atommag, Atomtömeg, Csillag, Deutérium, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elektronkonfiguráció, Elemek kristályszerkezete, Félfémek, Fémek, Hidrogén, Ion, Ionizációs energia, IUPAC, Izotóp, Jöns Jakob Berzelius, Kalcium, Kalcium-karbonát, Kálium, Kémia, Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája, Kémiai elemek listája, Kémiai elemek nevének etimológiája, Kémiai elemek periódusos rendszere, Konyhasó, Magfúzió, Mangán, Metán, Nemfémek, Nitrogén, Oxigén, Proton, Radioaktív, Rendszám (kémia), Szén, Technécium, Transzurán elemek, Trícium, Unbinilium, Unbitrium, Ununennium, Víz, Vegyérték, Vegyület, Vegyjel.
Alkímia
Pieter Bruegel: ''Az alkimista'' (1558) Philipp Galle metszeteként Az alkímia a természetfilozófia ősi ága, egy tradicionális tudomány, amely az okok és okozatok józanul felfogott rendjére épül.
Új!!: Kémiai elem és Alkímia · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Kémiai elem és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Kémiai elem és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Kémiai elem és Atommag · Többet látni »
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Új!!: Kémiai elem és Atomtömeg · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Kémiai elem és Csillag · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Kémiai elem és Deutérium · Többet látni »
Elektronaffinitás
Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.
Új!!: Kémiai elem és Elektronaffinitás · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Kémiai elem és Elektronegativitás · Többet látni »
Elektronkonfiguráció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektronszerkezet.
Új!!: Kémiai elem és Elektronkonfiguráció · Többet látni »
Elemek kristályszerkezete
A kémiai elemek különböző formájú elemi cellákból álló rácsban kristályosodnak.
Új!!: Kémiai elem és Elemek kristályszerkezete · Többet látni »
Félfémek
A félfémek (más néven metalloidok) olyan kémiai elemek, amelyek tulajdonságai átmenetet képeznek a fémek és a nemfémek között.
Új!!: Kémiai elem és Félfémek · Többet látni »
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Új!!: Kémiai elem és Fémek · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Kémiai elem és Hidrogén · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Kémiai elem és Ion · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Kémiai elem és Ionizációs energia · Többet látni »
IUPAC
Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.
Új!!: Kémiai elem és IUPAC · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Kémiai elem és Izotóp · Többet látni »
Jöns Jakob Berzelius
Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész.
Új!!: Kémiai elem és Jöns Jakob Berzelius · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Kémiai elem és Kalcium · Többet látni »
Kalcium-karbonát
A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület.
Új!!: Kémiai elem és Kalcium-karbonát · Többet látni »
Kálium
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Kémiai elem és Kálium · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Kémiai elem és Kémia · Többet látni »
Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája
Periódusos rendszer, ahol az elemek a felfedezés ideje szerint vannak színezve. Jelmagyarázat: 1800 előtt (38 elem): a felvilágosodás kora és előtte 1800-1849 (+22 elem): az ipari forradalom kora 1850-1899 (+23 elem): a színképelemzés kora 1900-1949 (+13 elem): a régi kvantumelmélet és a kvantummechanika időszaka 1950-jelenleg (+22 elem): „atombomba utáni” felfedezések a 97-es és felette lévő rendszámokra (részecskegyorsítók, ütköztetéses technikák).
Új!!: Kémiai elem és Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája · Többet látni »
Kémiai elemek listája
A kémiai elemek listája a kémiai elemek nevét, rendszámát, vegyjelét, atomtömegét és halmazállapotát (szobahőmérsékleten) mutatja.
Új!!: Kémiai elem és Kémiai elemek listája · Többet látni »
Kémiai elemek nevének etimológiája
Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.
Új!!: Kémiai elem és Kémiai elemek nevének etimológiája · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Kémiai elem és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Konyhasó
Konyhasó halomban és sószóróban A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium-klorid, melynek képlete: NaCl) az egyik legismertebb só a Földön.
Új!!: Kémiai elem és Konyhasó · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Kémiai elem és Magfúzió · Többet látni »
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Új!!: Kémiai elem és Mangán · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Kémiai elem és Metán · Többet látni »
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Új!!: Kémiai elem és Nemfémek · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Kémiai elem és Nitrogén · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Kémiai elem és Oxigén · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Kémiai elem és Proton · Többet látni »
Radioaktív
#ÁTIRÁNYÍTÁS Radioaktivitás.
Új!!: Kémiai elem és Radioaktív · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Kémiai elem és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Kémiai elem és Szén · Többet látni »
Technécium
A technécium a legkisebb rendszámú kémiai elem, amelynek nincs stabil izotópja.
Új!!: Kémiai elem és Technécium · Többet látni »
Transzurán elemek
Transzurán elemek azok a kémiai elemek, amelyek rendszáma 92-nél (vagyis az urán rendszámánál) nagyobb.
Új!!: Kémiai elem és Transzurán elemek · Többet látni »
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Új!!: Kémiai elem és Trícium · Többet látni »
Unbinilium
|- | |- | Az unbinilium a 120-as rendszámú, jelenleg még fel nem fedezett kémiai elem.
Új!!: Kémiai elem és Unbinilium · Többet látni »
Unbitrium
Az unbitrium a 123-as rendszámú, még fel nem fedezett kémiai elem ideiglenes neve.
Új!!: Kémiai elem és Unbitrium · Többet látni »
Ununennium
Az ununennium a 119-es rendszámú, jelenleg még nem bebizonyított létezésű kémiai elem.
Új!!: Kémiai elem és Ununennium · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Kémiai elem és Víz · Többet látni »
Vegyérték
A hagyományos értelmezés szerint az a szám, amely megmutatja, hogy az adott kémiai elem egy atomja hány hidrogénatomot képes lekötni vagy vegyületeiben helyettesíteni.
Új!!: Kémiai elem és Vegyérték · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Kémiai elem és Vegyület · Többet látni »
Vegyjel
A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.
Új!!: Kémiai elem és Vegyjel · Többet látni »
