Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kék bálna és Tőkebálna
Kék bálna és Tőkebálna 38 közös dolog (a Uniópédia): Antarktisz, Atlanti-óceán, Állatok, Balaenoptera, Barázdásbálna-félék, Bernard Germain de Lacépède, Cetek, Család (rendszertan), Déli félgömb, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Euphausia superba, Eutheria, Faj, Feröer, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, John Edward Gray, Közönséges barázdásbálna, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Méter, Négylábúak, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Plankton, Rákok, ..., Rend (rendszertan), Scrotifera, Spitzbergák, Szila, Sziláscetek, Tej, Tenger, Tonna. Bővíteni index (8 több) »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Antarktisz és Kék bálna · Antarktisz és Tőkebálna ·
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Atlanti-óceán és Kék bálna · Atlanti-óceán és Tőkebálna ·
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Kék bálna · Állatok és Tőkebálna ·
Balaenoptera
A Balaenoptera az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó típusnem.
Balaenoptera és Kék bálna · Balaenoptera és Tőkebálna ·
Barázdásbálna-félék
Déli csukabálna ''(Balaenoptera bonaerensis)'' Közönséges barázdásbálna ''(Balaenoptera physalus)'' A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Barázdásbálna-félék és Kék bálna · Barázdásbálna-félék és Tőkebálna ·
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Bernard Germain de Lacépède és Kék bálna · Bernard Germain de Lacépède és Tőkebálna ·
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Cetek és Kék bálna · Cetek és Tőkebálna ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Család (rendszertan) és Kék bálna · Család (rendszertan) és Tőkebálna ·
Déli félgömb
A Föld déli félgömbje sárga színnel megjelölve (az Antarktisz nem látható) A déli félgömb a Déli-sark felől nézve A déli félgömb (déli félteke) egy bolygó azon fele, amely az egyenlítőtől délre helyezkedik el.
Déli félgömb és Kék bálna · Déli félgömb és Tőkebálna ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Elevenszülő emlősök és Kék bálna · Elevenszülő emlősök és Tőkebálna ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Emlősök és Kék bálna · Emlősök és Tőkebálna ·
Euphausia superba
Az Euphausia superba a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának krill (Euphausiacea) rendjébe, ezen belül az Euphausiidae családjába tartozó faj.
Euphausia superba és Kék bálna · Euphausia superba és Tőkebálna ·
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Eutheria és Kék bálna · Eutheria és Tőkebálna ·
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Faj és Kék bálna · Faj és Tőkebálna ·
Feröer
Feröer (más néven Feröer szigetek) vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között.
Feröer és Kék bálna · Feröer és Tőkebálna ·
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Ferungulata és Kék bálna · Ferungulata és Tőkebálna ·
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Gerincesek és Kék bálna · Gerincesek és Tőkebálna ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Gerinchúrosok és Kék bálna · Gerinchúrosok és Tőkebálna ·
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Halak és Kék bálna · Halak és Tőkebálna ·
John Edward Gray
John Edward Gray (Walsall, 1800. február 12. – London, 1875. március 7.) brit zoológus.
John Edward Gray és Kék bálna · John Edward Gray és Tőkebálna ·
Közönséges barázdásbálna
A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Kék bálna és Közönséges barázdásbálna · Közönséges barázdásbálna és Tőkebálna ·
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Kék bálna és Laurasiatheria · Laurasiatheria és Tőkebálna ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Kék bálna és Méhlepényesek · Méhlepényesek és Tőkebálna ·
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Kék bálna és Méter · Méter és Tőkebálna ·
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Kék bálna és Négylábúak · Négylábúak és Tőkebálna ·
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Kék bálna és Osztály (rendszertan) · Osztály (rendszertan) és Tőkebálna ·
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Kék bálna és Patások · Patások és Tőkebálna ·
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Kék bálna és Párosujjú patások · Párosujjú patások és Tőkebálna ·
Plankton
Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.
Kék bálna és Plankton · Plankton és Tőkebálna ·
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Kék bálna és Rákok · Rákok és Tőkebálna ·
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Kék bálna és Rend (rendszertan) · Rend (rendszertan) és Tőkebálna ·
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Kék bálna és Scrotifera · Scrotifera és Tőkebálna ·
Spitzbergák
A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengeren található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között.
Kék bálna és Spitzbergák · Spitzbergák és Tőkebálna ·
Szila
A képen jól láthatók a szilákon levő „szila hajak” A szila a sziláscetek (Mysticeti) táplálkozáshoz szükséges szűrőberendezése, az állatok felső állkapcsából lelógó szarulemezek csoportja.
Kék bálna és Szila · Szila és Tőkebálna ·
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Kék bálna és Sziláscetek · Sziláscetek és Tőkebálna ·
Tej
Egy pohár tehéntej Tehén gépi fejése A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban.
Kék bálna és Tej · Tej és Tőkebálna ·
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Kék bálna és Tenger · Tenger és Tőkebálna ·
Tonna
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kék bálna és Tőkebálna
- Mi van a közös Kék bálna és Tőkebálna
- Közötti hasonlóságok Kék bálna és Tőkebálna
Összehasonlítását Kék bálna és Tőkebálna
Kék bálna 162 kapcsolatokat, ugyanakkor Tőkebálna 48. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 18.10% = 38 / (162 + 48).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kék bálna és Tőkebálna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
