Közötti hasonlóságok Kárpátalja és Ukrajna földrajza
Kárpátalja és Ukrajna földrajza 13 közös dolog (a Uniópédia): Csap (település), Gorgánok, Hoverla, Kárpátok, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szinevéri-tó, Szlovákia, Tisza, Ukrajna, Ukrán nyelv, Vereckei-hágó.
Csap (település)
Csap területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Csap (település) és Kárpátalja · Csap (település) és Ukrajna földrajza ·
Gorgánok
A Gorgánok hegység a Kárpátokban.
Gorgánok és Kárpátalja · Gorgánok és Ukrajna földrajza ·
Hoverla
A Hoverla (ukránul Говерла, magyarosított nevén Hóvár) hegycsúcs Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán, a Csornahorában, a Máramarosi-havasokban.
Hoverla és Kárpátalja · Hoverla és Ukrajna földrajza ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Kárpátalja és Kárpátok · Kárpátok és Ukrajna földrajza ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Kárpátalja és Lengyelország · Lengyelország és Ukrajna földrajza ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kárpátalja és Magyarország · Magyarország és Ukrajna földrajza ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Kárpátalja és Románia · Románia és Ukrajna földrajza ·
Szinevéri-tó
A Szinevéri-tó (ukránul Озеро Синевир) az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, a Talabor folyó völgye fölött, a tengerszint felett 989 méter magasan, a Tóhegy lábánál található.
Kárpátalja és Szinevéri-tó · Szinevéri-tó és Ukrajna földrajza ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Kárpátalja és Szlovákia · Szlovákia és Ukrajna földrajza ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Kárpátalja és Tisza · Tisza és Ukrajna földrajza ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Kárpátalja és Ukrajna · Ukrajna és Ukrajna földrajza ·
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Kárpátalja és Ukrán nyelv · Ukrán nyelv és Ukrajna földrajza ·
Vereckei-hágó
Matl Péter: A magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve (2008. május 2.) A Vereckei-hágó az Északkeleti-Kárpátok (Ukrán-Kárpátok) egyik legfontosabb hágója.
Kárpátalja és Vereckei-hágó · Ukrajna földrajza és Vereckei-hágó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kárpátalja és Ukrajna földrajza
- Mi van a közös Kárpátalja és Ukrajna földrajza
- Közötti hasonlóságok Kárpátalja és Ukrajna földrajza
Összehasonlítását Kárpátalja és Ukrajna földrajza
Kárpátalja 233 kapcsolatokat, ugyanakkor Ukrajna földrajza 213. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.91% = 13 / (233 + 213).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kárpátalja és Ukrajna földrajza. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: