Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok
Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok 21 közös dolog (a Uniópédia): Beregszász, Borzsa, Csap (település), Csehszlovákia, Első világháború, Huszt (település), Latorca, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Munkács, Nagyszőlős, Oroszok, Románok, Ruszinok, Szovjetunió, Tisza, Trianoni békeszerződés, Ukrajna, Ungvár, Visk.
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Beregszász és Kárpátalja · Beregszász és Kárpátaljai magyarok ·
Borzsa
A Borzsa (ukránul Боржава, Borzsava) folyó Ukrajnában a Tisza vízgyűjtő területén.
Borzsa és Kárpátalja · Borzsa és Kárpátaljai magyarok ·
Csap (település)
Csap területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Csap (település) és Kárpátalja · Csap (település) és Kárpátaljai magyarok ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Kárpátalja · Csehszlovákia és Kárpátaljai magyarok ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Kárpátalja · Első világháború és Kárpátaljai magyarok ·
Huszt (település)
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.
Huszt (település) és Kárpátalja · Huszt (település) és Kárpátaljai magyarok ·
Latorca
A Latorca folyó Ukrajnában és Szlovákiában.
Kárpátalja és Latorca · Kárpátaljai magyarok és Latorca ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Kárpátalja és Magyar Királyság · Kárpátaljai magyarok és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Kárpátalja és Magyarok · Kárpátaljai magyarok és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kárpátalja és Magyarország · Kárpátaljai magyarok és Magyarország ·
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Kárpátalja és Munkács · Kárpátaljai magyarok és Munkács ·
Nagyszőlős
Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Kárpátalja és Nagyszőlős · Kárpátaljai magyarok és Nagyszőlős ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Kárpátalja és Oroszok · Kárpátaljai magyarok és Oroszok ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Kárpátalja és Románok · Kárpátaljai magyarok és Románok ·
Ruszinok
Nincs leírás.
Kárpátalja és Ruszinok · Kárpátaljai magyarok és Ruszinok ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Kárpátalja és Szovjetunió · Kárpátaljai magyarok és Szovjetunió ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Kárpátalja és Tisza · Kárpátaljai magyarok és Tisza ·
Trianoni békeszerződés
date.
Kárpátalja és Trianoni békeszerződés · Kárpátaljai magyarok és Trianoni békeszerződés ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Kárpátalja és Ukrajna · Kárpátaljai magyarok és Ukrajna ·
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Kárpátalja és Ungvár · Kárpátaljai magyarok és Ungvár ·
Visk
Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok
- Mi van a közös Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok
- Közötti hasonlóságok Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok
Összehasonlítását Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok
Kárpátalja 233 kapcsolatokat, ugyanakkor Kárpátaljai magyarok 49. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 7.45% = 21 / (233 + 49).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kárpátalja és Kárpátaljai magyarok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
