Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarország

Károlyi Mihály (miniszterelnök) vs. Magyarország

Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Alföld és Magyarország · Többet látni »

Antant

Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.

Antant és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Antant és Magyarország · Többet látni »

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.

Antiszemitizmus és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Antiszemitizmus és Magyarország · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Ausztria és Magyarország · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Bécs és Magyarország · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Békéscsaba és Magyarország · Többet látni »

Belgrádi egyezmény (1918)

Magyarország szomszédainak területi igényei 1918-ban A belgrádi egyezmény, másként belgrádi konvenció katonai egyezmény, amelyet 1918. november 13-án írtak alá Belgrádban az antant-főparancsnok megbízottai, Misics vajda, a szerb vezérkari főnök és Henrys tábornok, a Francia Keleti Hadsereg parancsnoka, magyar részről pedig a kormány megbízásából Linder Béla. A 18 pontos fegyverszüneti egyezményben a déli és keleti demarkációs vonalakat állapították meg, illetve előírásokat tartalmazott a kiürített területek közigazgatásáról és az antantcsapatok magyarországi mozgásáról.

Belgrádi egyezmény (1918) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Belgrádi egyezmény (1918) és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Délvidék és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Délvidék és Magyarország · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Debrecen és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Debrecen és Magyarország · Többet látni »

December 24.

Névnapok: Ádám, Éva + Adala, Adália, Adél, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Alinka, Azálea, Délibáb, Evila, Evita, Hermina, Iringó, Léda, Mínea, Noé, Noémi, Vica.

December 24. és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · December 24. és Magyarország · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Első világháború és Magyarország · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Erdély és Magyarország · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Fejér vármegye és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Fejér vármegye és Magyarország · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Franciaország és Magyarország · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Gyula (Magyarország) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Gyula (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Hódmezővásárhely és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Hódmezővásárhely és Magyarország · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Horthy Miklós (kormányzó) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarország · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

IV. Károly magyar király és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · IV. Károly magyar király és Magyarország · Többet látni »

Jobbágy

II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.

Jobbágy és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Jobbágy és Magyarország · Többet látni »

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Köztársasági elnök · Köztársasági elnök és Magyarország · Többet látni »

Magyar Királyság (1920–1945)

A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Királyság (1920–1945) · Magyar Királyság (1920–1945) és Magyarország · Többet látni »

Magyar Kommunista Párt

A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Kommunista Párt · Magyar Kommunista Párt és Magyarország · Többet látni »

Magyar Népköztársaság (1918–1919)

A Magyar Népköztársaság Magyarország hivatalos neve volt 1918.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Népköztársaság (1918–1919) · Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyarország · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Többet látni »

Magyarország kormányfőinek listája

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarország kormányfőinek listája · Magyarország és Magyarország kormányfőinek listája · Többet látni »

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Magyarország és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Magyarország és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Március 21.

Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Március 21. · Március 21. és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Második világháború · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Miskolc · Magyarország és Miskolc · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Nagyvárad · Magyarország és Nagyvárad · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Németek · Magyarország és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Németország · Magyarország és Németország · Többet látni »

November 16.

Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és November 16. · Magyarország és November 16. · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Október 23. · Magyarország és Október 23. · Többet látni »

Október 31.

Névnapok: Farkas + Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Október 31. · Magyarország és Október 31. · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Országház · Magyarország és Országház · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Párizs · Magyarország és Párizs · Többet látni »

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Rákosi Mátyás · Magyarország és Rákosi Mátyás · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Románia · Magyarország és Románia · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szeged · Magyarország és Szeged · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szerbia · Magyarország és Szerbia · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szlovákia · Magyarország és Szlovákia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szlovákok · Magyarország és Szlovákok · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szocializmus · Magyarország és Szocializmus · Többet látni »

Szociáldemokrácia

A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szociáldemokrácia · Magyarország és Szociáldemokrácia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Szovjetunió · Magyarország és Szovjetunió · Többet látni »

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás (röviden tb) az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer hatálya alá vont tagokat, mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Társadalombiztosítás · Magyarország és Társadalombiztosítás · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Károlyi Mihály (miniszterelnök) és Trianoni békeszerződés · Magyarország és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

21. század

Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.

21. század és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · 21. század és Magyarország · Többet látni »