Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban

Kántor Lajos (irodalomtörténész) vs. Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban

Kántor Lajos (írói álneve Köves László) (Kolozsvár, 1937. augusztus 7. – Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban – Egy sajátos történelmi összehasonlítás és értékelés fűzte Móricz Zsigmondot (1879–1942) Erdélyhez: szerinte itt alakult ki az "Ahogy lehet!" reálpolitikája századokon át, ezt észlelte Erdély-trilógiájának megírásakor, nemcsak a forrásanyagban, hanem a helyszínen is tanulmányozva Bethlen Gábor uralkodásának történetét.

Csiki László (költő)

Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5. – Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.

Csiki László (költő) és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Csiki László (költő) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Dávid Gyula (irodalomtörténész)

Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.

Dávid Gyula (irodalomtörténész) és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Dávid Gyula (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Deák Ferenc (grafikus)

Deák Ferenc (Kökös, 1935. június 17. – Szeged, 2013. május 3.) romániai magyar grafikus és könyvművész.

Deák Ferenc (grafikus) és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Deák Ferenc (grafikus) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Esszé

Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.

Esszé és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Esszé és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Horváth Imre (költő)

Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) erdélyi magyar költő.

Horváth Imre (költő) és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Horváth Imre (költő) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Igaz Szó

Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.

Igaz Szó és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Igaz Szó és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kolozsvár · Kolozsvár és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Korunk

A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Korunk · Korunk és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Kuncz Aladár

Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kuncz Aladár · Kuncz Aladár és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Láng Gusztáv (irodalomkritikus)

Láng Gusztáv (Budapest, 1936. június 12.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Láng Gusztáv (irodalomkritikus) · Láng Gusztáv (irodalomkritikus) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyarország · Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban és Magyarország · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond · Móricz Zsigmond és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »

Paulovics László

Paulovics László (Szatmárnémeti, 1937. augusztus 15. –) erdélyi magyar grafikus, festő, díszlettervező.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Paulovics László · Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban és Paulovics László · Többet látni »

Rádió

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rádió (egyértelműsítő lap).

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Rádió · Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban és Rádió · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Román nyelv · Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban és Román nyelv · Többet látni »

Utunk

Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.

Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Utunk · Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban és Utunk · Többet látni »