Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kurdok és Oszmán Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kurdok és Oszmán Birodalom

Kurdok vs. Oszmán Birodalom

A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport. Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Közötti hasonlóságok Kurdok és Oszmán Birodalom

Kurdok és Oszmán Birodalom 28 közös dolog (a Uniópédia): Arabok, Ausztria, Azerbajdzsán, Örményország, Ciprus (sziget), Egyesült Királyság, Eufrátesz, Európa, Franciaország, Görögország, Grúzia, Irak, Irán, Iszlám, Kaukázus (hegység), Közel-Kelet, Kurdisztán, Lausanne-i békeszerződés, Libanon, Magyarország, Moszul, Mustafa Kemal Atatürk, Oroszország, Sèvres-i békeszerződés, Spanyolország, Szíria, Törökország, Ukrajna.

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Arabok és Kurdok · Arabok és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Kurdok · Ausztria és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.

Azerbajdzsán és Kurdok · Azerbajdzsán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.

Örményország és Kurdok · Örményország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Ciprus (sziget)

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².

Ciprus (sziget) és Kurdok · Ciprus (sziget) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Kurdok · Egyesült Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Eufrátesz és Kurdok · Eufrátesz és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Kurdok · Európa és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Kurdok · Franciaország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Görögország és Kurdok · Görögország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Grúzia

Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.

Grúzia és Kurdok · Grúzia és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Irak és Kurdok · Irak és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Irán és Kurdok · Irán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Iszlám és Kurdok · Iszlám és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kaukázus (hegység)

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.

Kaukázus (hegység) és Kurdok · Kaukázus (hegység) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Közel-Kelet és Kurdok · Közel-Kelet és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kurdisztán

Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.

Kurdisztán és Kurdok · Kurdisztán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Lausanne-i békeszerződés

Törökország határai a Lausanne-i békeszerződés alapján A lausanne-i békeszerződést 1923.

Kurdok és Lausanne-i békeszerződés · Lausanne-i békeszerződés és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Libanon

Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Kurdok és Libanon · Libanon és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kurdok és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Moszul

Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.

Kurdok és Moszul · Moszul és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Mustafa Kemal Atatürk

Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, 1881. március 12. (május 19.) – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.), 1934.

Kurdok és Mustafa Kemal Atatürk · Mustafa Kemal Atatürk és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Kurdok és Oroszország · Oroszország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Sèvres-i békeszerződés

Törökország (Oszmán Birodalom) a sèvres-i békeszerződés után. Sárgával jelölve Törökország maradék területe, ebből a függőlegesen vonalazott területek a győztes antanthatalmak befolyási övezetei, illetve a tengerszorosok nemzetközi demilitarizált övezete. A sèvres-i békeszerződést 1920.

Kurdok és Sèvres-i békeszerződés · Oszmán Birodalom és Sèvres-i békeszerződés · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Kurdok és Spanyolország · Oszmán Birodalom és Spanyolország · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Kurdok és Szíria · Oszmán Birodalom és Szíria · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Kurdok és Törökország · Oszmán Birodalom és Törökország · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Kurdok és Ukrajna · Oszmán Birodalom és Ukrajna · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kurdok és Oszmán Birodalom

Kurdok 134 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 5.56% = 28 / (134 + 370).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kurdok és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »