Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Krím és Krími Köztársaság
Krím és Krími Köztársaság 32 közös dolog (a Uniópédia): Bahcsiszeráj, Besenyők, Bolgárok, Fekete-tenger, Feodoszija, Görögök, Harkiv (település), Hunok, Jalta, Jevpatorija, Kazárok, Kercs, Kercsi-szoros, Kipcsakok, Krími Autonóm Köztársaság, Krími híd, Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Kunok, Magyarok, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Oroszok, Oroszország, Oszmán Birodalom, Perejaszlavi szerződés, Szaki, Szevasztopol, Szimferopol, Szunnita iszlám, Ukrajna, ..., Ukránok, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin. Bővíteni index (2 több) »
Bahcsiszeráj
Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (krími tatárul Bağçasaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.
Bahcsiszeráj és Krím · Bahcsiszeráj és Krími Köztársaság ·
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Besenyők és Krím · Besenyők és Krími Köztársaság ·
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Bolgárok és Krím · Bolgárok és Krími Köztársaság ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és Krím · Fekete-tenger és Krími Köztársaság ·
Feodoszija
Feodoszija (ukránul: Феодо́сія, oroszul: Феодосия, krími tatárul: Kefe, Кефe) kikötő- és üdülőváros a Krím félsziget délkeleti tengerpartján.
Feodoszija és Krím · Feodoszija és Krími Köztársaság ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Görögök és Krím · Görögök és Krími Köztársaság ·
Harkiv (település)
Harkiv (régies ukrán írásmóddal: Харьків,; magyarul is használatos korábbi neve Harkov) Ukrajna második legnagyobb népességű városa.
Harkiv (település) és Krím · Harkiv (település) és Krími Köztársaság ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Hunok és Krím · Hunok és Krími Köztársaság ·
Jalta
Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten.
Jalta és Krím · Jalta és Krími Köztársaság ·
Jevpatorija
Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա, görögül Ευπατορία, Κερκινίτις, törökül Gözleve) város a Krím félszigeten.
Jevpatorija és Krím · Jevpatorija és Krími Köztársaság ·
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Kazárok és Krím · Kazárok és Krími Köztársaság ·
Kercs
Kercs (ukránul Керч, oroszul Керчь, krími tatár nyelven Keriç) város Ukrajnában, a Krím félszigeten.
Kercs és Krím · Kercs és Krími Köztársaság ·
Kercsi-szoros
A Fekete-tenger keleti része egy 1770-es térképen A Kercsi-szoros (oroszul Ке́рченский проли́в, ukránul Керченська протока, krími tatár nyelven Keriç boğazı) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze.
Kercsi-szoros és Krím · Kercsi-szoros és Krími Köztársaság ·
Kipcsakok
Ősi kipcsak portré a 12. századból, Luhanszk A kipcsakok (török: Kıpçak) török nép volt a középkorban, illetve a turkológiában a kipcsak egy összefoglaló név is, amely az altaji nyelvcsaládhoz tartozó köztörök nyelvek egyik népes ágát jelöli.
Kipcsakok és Krím · Kipcsakok és Krími Köztársaság ·
Krími Autonóm Köztársaság
A Krími Autonóm Köztársaság (ukránul: Автономна Республіка Крим, krími tatárul: Qırım Muhtar Cumhuriyeti, oroszul: Автономная Республика Крым) közigazgatási egység Ukrajna déli részén, a Krím félszigeten.
Krím és Krími Autonóm Köztársaság · Krími Autonóm Köztársaság és Krími Köztársaság ·
Krími híd
A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím félsziget és az orosz Krasznodari határterület között.
Krím és Krími híd · Krími Köztársaság és Krími híd ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Krím és Krími Tatár Kánság · Krími Köztársaság és Krími Tatár Kánság ·
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Krím és Krími tatárok · Krími Köztársaság és Krími tatárok ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Krím és Kunok · Krími Köztársaság és Kunok ·
Magyarok
Nincs leírás.
Krím és Magyarok · Krími Köztársaság és Magyarok ·
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Krím és Nyikita Szergejevics Hruscsov · Krími Köztársaság és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Krím és Oroszok · Krími Köztársaság és Oroszok ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Krím és Oroszország · Krími Köztársaság és Oroszország ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Krím és Oszmán Birodalom · Krími Köztársaság és Oszmán Birodalom ·
Perejaszlavi szerződés
A perejaszlavi szerződést 1654-ben kötötte egymással Bohdan Hmelnickij és I. Alekszej orosz cár a zaporozsjei felkelés lezárásaként.
Krím és Perejaszlavi szerződés · Krími Köztársaság és Perejaszlavi szerződés ·
Szaki
Szaki (ukránul: Саки, krími tatár nyelven: Saq) város a Krím félszigeten.
Krím és Szaki · Krími Köztársaság és Szaki ·
Szevasztopol
Szevasztopol (ukránul és oroszul Севастополь, krími tatár nyelven Aqyar) szövetségi jelentőségű város a Krím félsziget délnyugati partján.
Krím és Szevasztopol · Krími Köztársaság és Szevasztopol ·
Szimferopol
Szimferopol (ukránul Сімферополь, oroszul Симферополь, krími tatár nyelven Aqmescit, örményül Սիմֆերոպոլ / Сімферополь; jelentése: A fehér mecset) város a Krímben.
Krím és Szimferopol · Krími Köztársaság és Szimferopol ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Krím és Szunnita iszlám · Krími Köztársaság és Szunnita iszlám ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Krím és Ukrajna · Krími Köztársaság és Ukrajna ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Krím és Ukránok · Krími Köztársaság és Ukránok ·
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Leningrád, 1952. október 7. –) Oroszország elnöke.
Krím és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin · Krími Köztársaság és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Krím és Krími Köztársaság
- Mi van a közös Krím és Krími Köztársaság
- Közötti hasonlóságok Krím és Krími Köztársaság
Összehasonlítását Krím és Krími Köztársaság
Krím 107 kapcsolatokat, ugyanakkor Krími Köztársaság 83. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 16.84% = 32 / (107 + 83).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Krím és Krími Köztársaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
