Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kronológia és Mezopotámia
Kronológia és Mezopotámia 17 közös dolog (a Uniópédia): Asszírok, Babilon, Elám, Esnunna, Görög nyelv, Gilgames, Hammurapi babiloni király, Hellenizmus, I. e. 6. század, III. Alexandrosz makedón király, Lagas, Mári, Médek, Nippur, Nuzi, Sulgi, Umma (település).
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Kronológia · Asszírok és Mezopotámia ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Kronológia · Babilon és Mezopotámia ·
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Elám és Kronológia · Elám és Mezopotámia ·
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
Esnunna és Kronológia · Esnunna és Mezopotámia ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Kronológia · Görög nyelv és Mezopotámia ·
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Gilgames és Kronológia · Gilgames és Mezopotámia ·
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Hammurapi babiloni király és Kronológia · Hammurapi babiloni király és Mezopotámia ·
Hellenizmus
III. Alexandrosz makedón király birodalmának legnagyobb kiterjedése A hellenizmus vagy hellenisztikus korszak rendkívül összetett fogalom, melynek értelme és használata az idők folyamán sokszor változott.
Hellenizmus és Kronológia · Hellenizmus és Mezopotámia ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
I. e. 6. század és Kronológia · I. e. 6. század és Mezopotámia ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
III. Alexandrosz makedón király és Kronológia · III. Alexandrosz makedón király és Mezopotámia ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Kronológia és Lagas · Lagas és Mezopotámia ·
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Kronológia és Mári · Mári és Mezopotámia ·
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Kronológia és Médek · Médek és Mezopotámia ·
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Kronológia és Nippur · Mezopotámia és Nippur ·
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Kronológia és Nuzi · Mezopotámia és Nuzi ·
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Kronológia és Sulgi · Mezopotámia és Sulgi ·
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Kronológia és Umma (település) · Mezopotámia és Umma (település) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kronológia és Mezopotámia
- Mi van a közös Kronológia és Mezopotámia
- Közötti hasonlóságok Kronológia és Mezopotámia
Összehasonlítását Kronológia és Mezopotámia
Kronológia 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Mezopotámia 168. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 4.93% = 17 / (177 + 168).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kronológia és Mezopotámia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
