19 kapcsolatok: Atom, Ásvány (anyag), Diszlokáció (kristálytan), Drágakő, Féldrágakő, Fémek, Ion, Jég, Kémia, Kristályosodás, Kvarc, Molekula, Nyelvújítás, Pirit, Szög, Szilárd halmazállapot, Szilícium, Téglatest, Véglap.
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Kristály és Atom · Többet látni »
Ásvány (anyag)
Fluoritkristályok Az ásványok olyan, a Föld belsejében és a Földön kívüli objektumokban előforduló, természetes eredetű anyagok, amelyek összetétele és szabályos, képlettel leírható, rendezett szerkezete egyaránt viszonylag állandó: kristályos vagy amorf.
Új!!: Kristály és Ásvány (anyag) · Többet látni »
Diszlokáció (kristálytan)
Éldiszlokáció sematikus ábrája (b.
Új!!: Kristály és Diszlokáció (kristálytan) · Többet látni »
Drágakő
Csillaghatás megmunkált zafír kristályon Tojás alakú tigrisszem Hordozható törésmutató-mérő A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét.
Új!!: Kristály és Drágakő · Többet látni »
Féldrágakő
A féldrágakő olyan ásványi anyagok gyűjtőneve, melyek a valóságos drágaköveknél kisebb értékűek, vagyis nem teljesítik a drágakő legalább egy jellemzőjét.
Új!!: Kristály és Féldrágakő · Többet látni »
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Új!!: Kristály és Fémek · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Kristály és Ion · Többet látni »
Jég
Hópelyhek (Wilson Bentley), 1902 A jég a víz szilárd fázisának neve.
Új!!: Kristály és Jég · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Kristály és Kémia · Többet látni »
Kristályosodás
Fagykristályok egy bokron. A kristályosodás egy halmazállapot-változási folyamat, melynek során a gőzfázisú anyag a folyadékállapotot "átugorva" szilárddá válik.
Új!!: Kristály és Kristályosodás · Többet látni »
Kvarc
A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.
Új!!: Kristály és Kvarc · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Kristály és Molekula · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Kristály és Nyelvújítás · Többet látni »
Pirit
A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj.
Új!!: Kristály és Pirit · Többet látni »
Szög
A szög, mint félegyenespár A szög, mint a sík része Forgásszög A szög mint síkgeometriai fogalom. A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja.
Új!!: Kristály és Szög · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Kristály és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Kristály és Szilícium · Többet látni »
Téglatest
Téglatest A téglatest téglalap alapú egyenes hasáb.
Új!!: Kristály és Téglatest · Többet látni »
Véglap
Egy véglap szimmetriaközépponttal: (1) szimmetriaközéppont, (2) a pinakoid lapjai A véglap vagy pinakoid a kristálytanban egy egyszerű, nyílt kristályforma: két párhuzamos és egybevágó lapból áll.
Új!!: Kristály és Véglap · Többet látni »