Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Krakkó és Waweli székesegyház
Krakkó és Waweli székesegyház 22 közös dolog (a Uniópédia): Adam Mickiewicz, Báthory István erdélyi fejedelem, Franciaország, Gótika, Grünwaldi csata, Hedvig lengyel királynő, I. Boleszláv lengyel király, I. Lajos magyar király, I. Ulászló lengyel király, II. Ulászló lengyel király, II. Zsigmond Ágost lengyel király, III. Kázmér lengyel király, Jagelló Egyetem, Jan Matejko, Juliusz Słowacki, Kahlenbergi csata, Krakkói főegyházmegye, Lengyelország uralkodóinak listája, Tadeusz Kościuszko, V. Boleszláv lengyel fejedelem, Varsó, Wawel.
Adam Mickiewicz
Walenty Wańkowicz festménye, 1828 Adam Bernard Mickiewicz (litvánul: Adomas Bernardas Mickevičius, Zaoszje birtok, Litván kormányzóság, Orosz Birodalom, 1798. december 24. – Isztambul, Oszmán Birodalom, 1855. november 26.) lengyel költő, író.
Adam Mickiewicz és Krakkó · Adam Mickiewicz és Waweli székesegyház ·
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és Krakkó · Báthory István erdélyi fejedelem és Waweli székesegyház ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Krakkó · Franciaország és Waweli székesegyház ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és Krakkó · Gótika és Waweli székesegyház ·
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Grünwaldi csata és Krakkó · Grünwaldi csata és Waweli székesegyház ·
Hedvig lengyel királynő
Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.
Hedvig lengyel királynő és Krakkó · Hedvig lengyel királynő és Waweli székesegyház ·
I. Boleszláv lengyel király
I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.
I. Boleszláv lengyel király és Krakkó · I. Boleszláv lengyel király és Waweli székesegyház ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és Krakkó · I. Lajos magyar király és Waweli székesegyház ·
I. Ulászló lengyel király
I.
I. Ulászló lengyel király és Krakkó · I. Ulászló lengyel király és Waweli székesegyház ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
II. Ulászló lengyel király és Krakkó · II. Ulászló lengyel király és Waweli székesegyház ·
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
II. Zsigmond Ágost lengyel király és Krakkó · II. Zsigmond Ágost lengyel király és Waweli székesegyház ·
III. Kázmér lengyel király
III.
III. Kázmér lengyel király és Krakkó · III. Kázmér lengyel király és Waweli székesegyház ·
Jagelló Egyetem
A Jagelló Egyetem (lengyelül: Uniwersytet Jagielloński) a lengyelországi Krakkó egyeteme.
Jagelló Egyetem és Krakkó · Jagelló Egyetem és Waweli székesegyház ·
Jan Matejko
Jan Alojzy Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő.
Jan Matejko és Krakkó · Jan Matejko és Waweli székesegyház ·
Juliusz Słowacki
Juliusz Słowacki (Krzemieniec, 1809. szeptember 4. – Párizs, 1849. április 3.) lengyel költő, író.
Juliusz Słowacki és Krakkó · Juliusz Słowacki és Waweli székesegyház ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Kahlenbergi csata és Krakkó · Kahlenbergi csata és Waweli székesegyház ·
Krakkói főegyházmegye
A Krakkói főegyházmegye a római katolikus egyház egyik főegyházmegyéje Lengyelország ban.
Krakkó és Krakkói főegyházmegye · Krakkói főegyházmegye és Waweli székesegyház ·
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Krakkó és Lengyelország uralkodóinak listája · Lengyelország uralkodóinak listája és Waweli székesegyház ·
Tadeusz Kościuszko
A Kościuszko család nemesi címere Kościuszko eskütétele Krakkóban Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (magyarosan Kosciuszko Tádé, lengyelül kiejtve, magyarosan kiejtve kb. „Tadeus Koscsusko”) (Mereczowszczyzna, Lengyel–Litván Unió (ma: Fehéroroszország) 1746. február 4. – Solothurn, Svájc, 1817. október 15.), hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok, az amerikai függetlenségi háború résztvevője, a nemzeti fegyveres erők főparancsnoka a nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés idején, a lengyel, a litván, a fehérorosz és az amerikai nemzetek hőse.
Krakkó és Tadeusz Kościuszko · Tadeusz Kościuszko és Waweli székesegyház ·
V. Boleszláv lengyel fejedelem
V.
Krakkó és V. Boleszláv lengyel fejedelem · V. Boleszláv lengyel fejedelem és Waweli székesegyház ·
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Krakkó és Varsó · Varsó és Waweli székesegyház ·
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Krakkó és Waweli székesegyház
- Mi van a közös Krakkó és Waweli székesegyház
- Közötti hasonlóságok Krakkó és Waweli székesegyház
Összehasonlítását Krakkó és Waweli székesegyház
Krakkó 248 kapcsolatokat, ugyanakkor Waweli székesegyház 176. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 5.19% = 22 / (248 + 176).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Krakkó és Waweli székesegyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
