Tartalomjegyzék
41 kapcsolatok: Alárendelés (nyelvészet), Ítéletlogika, Bekezdés (nyelvészet), Beszédhelyzet, Charles Péguy, Deixis, Diskurzus (nyelvészet), Diszjunkció, Elöljáró, Főnévi igenév, Fogalom, Formális logika, Francia nyelv, Gesztus, Grammatika, Hanglejtés, Határozószó, Ige (nyelvészet), Implikáció, Katafora, Kötőszó, Kiefer Ferenc, Konjunkció, Meghatározás, Mellérendelés (nyelvészet), Monda, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Mutató névmás, Névelő, Névutó, Nyelv, Nyelvészet, Pragmatika, Prozódia (nyelvészet), Québec (tartomány), Szöveg, Személyes névmás, Többértelműség, Tolcsvai Nagy Gábor.
- Pragmatika
- Szövegtan
- Szemantika
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)
Ítéletlogika
Az ítéletlogika vagy ítéletkalkulus a formális logika azon ága, mely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentő mondatokkal, az ítéletekkel vagy – más szóhasználattal – kijelentésekkel foglalkozik.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Ítéletlogika
Bekezdés (nyelvészet)
Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Bekezdés (nyelvészet)
Beszédhelyzet
A beszédhelyzet vagy másképpen szituációs kontextus egy viszonyállapot, amelyben a kommunikáció résztvevői információt kapnak egymás társadalmi jellemzőiről, motivációiról, cselekvéseiről.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Beszédhelyzet
Charles Péguy
Charles Péguy (Orléans, 1873. január 7. – Villeroy, 1914. szeptember 5.) francia költő, író.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Charles Péguy
Deixis
A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Deixis
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Diskurzus (nyelvészet)
Diszjunkció
Vagy-kapu A matematikai logikában diszjunkció ("szétválasztás, szembeállítás") vagy más néven logikai „vagy” alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek a logikai értéke akkor és csak akkor hamis, ha mind a két operandusának hamis a logikai értéke.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Diszjunkció
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Elöljáró
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Főnévi igenév
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Fogalom
Formális logika
A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Formális logika
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Francia nyelv
Gesztus
USA toborzóplakát az első világháború idejéből A gesztus a metakommunikáció egyik fajtája.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Gesztus
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Grammatika
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Hanglejtés
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Határozószó
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Ige (nyelvészet)
Implikáció
B Az implikáció, kondicionális vagy szubjunkció logikai művelet, használjuk a matematikai logikában, informatikában.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Implikáció
Katafora
A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Katafora
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Kötőszó
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Kiefer Ferenc
Konjunkció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Konjunkció (logika).
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Konjunkció
Meghatározás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Definíció.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Meghatározás
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet)
Monda
A várhoz fűződő monda. várának romjai (1863) A monda, vagy régebbi nevén rege epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Monda
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet)
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mondatrész
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Montenegrói nyelv
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mutató névmás
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Névelő
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Névutó
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Nyelv
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Nyelvészet
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Pragmatika
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet)
Québec (tartomány)
Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Québec (tartomány)
Szöveg
A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése: szövet, szöveg.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Szöveg
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Személyes névmás
Többértelműség
A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Többértelműség
Tolcsvai Nagy Gábor
Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24. –) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Tolcsvai Nagy Gábor
Lásd még
Pragmatika
- Anafora (nyelvészet)
- Beszédaktus-elmélet
- Deixis
- Illokúciós aktus
- Implikatúrák
- Katafora
- Konnektor (nyelvészet)
- Kontextus (nyelvészet)
- Kultúraközi kommunikáció
- Lokúciós aktus
- Perlokúciós aktus
- Pragmatika
- Relevancia
- Szó
Szövegtan
- Beszédaktus-elmélet
- Diskurzus
- Diskurzuselemzés
- Költészettan
- Konnektor (nyelvészet)
- Kontextus (nyelvészet)
- Korpusz
- Korpusznyelvészet
- Lokúciós aktus
- Megnyilatkozás (nyelvészet)
- Perlokúciós aktus
- Regiszter (nyelvészet)
- Szövegnyelvészet
Szemantika
- Állítmány
- Értelmezés (logika)
- A szimbólumlehorgonyozás problémája
- Anafora (nyelvészet)
- Antecedens (nyelvészet)
- Beszédaktus-elmélet
- Célzás
- Definíció
- Deixis
- Denotáció és konnotáció
- Diskurzus
- Diszjunkció
- Függő beszéd
- Fogalom
- Fordítás
- Igemód
- Illokúciós aktus
- Implikáció
- Informális logika
- Katafora
- Kompozicionalitás
- Konjunkció (logika)
- Konnektor (nyelvészet)
- Kvantor (logika)
- Lehetséges világok
- Logikai szemantika
- Lokúciós aktus
- Metonímia
- Modális logika
- Modalitás (nyelvészet)
- Modularista elmélet
- Negáció
- Nyelvtani kategória
- Osztályozás (könyvtártudomány)
- Oximoron
- Pragmatika
- Redundancia (nyelvészet)
- Retronímia
- Szójáték
- Szószaporítás
- Szemantikai mező
- Szemantikus emlékezet
- Szemantikus szaturáció
- Többértelműség
- Tautológia (logika)
- Tautológia (nyelvészet)
- Topik és predikátum
- Tradicionális logika