Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Konnektor (nyelvészet)

Index Konnektor (nyelvészet)

A nyelvészetben használt konnektor fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és egységes elnevezése sincs annak, amit értenek alatta.

Tartalomjegyzék

  1. 41 kapcsolatok: Alárendelés (nyelvészet), Ítéletlogika, Bekezdés (nyelvészet), Beszédhelyzet, Charles Péguy, Deixis, Diskurzus (nyelvészet), Diszjunkció, Elöljáró, Főnévi igenév, Fogalom, Formális logika, Francia nyelv, Gesztus, Grammatika, Hanglejtés, Határozószó, Ige (nyelvészet), Implikáció, Katafora, Kötőszó, Kiefer Ferenc, Konjunkció, Meghatározás, Mellérendelés (nyelvészet), Monda, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Mutató névmás, Névelő, Névutó, Nyelv, Nyelvészet, Pragmatika, Prozódia (nyelvészet), Québec (tartomány), Szöveg, Személyes névmás, Többértelműség, Tolcsvai Nagy Gábor.

  2. Pragmatika
  3. Szövegtan
  4. Szemantika

Alárendelés (nyelvészet)

A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Alárendelés (nyelvészet)

Ítéletlogika

Az ítéletlogika vagy ítéletkalkulus a formális logika azon ága, mely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentő mondatokkal, az ítéletekkel vagy – más szóhasználattal – kijelentésekkel foglalkozik.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Ítéletlogika

Bekezdés (nyelvészet)

Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Bekezdés (nyelvészet)

Beszédhelyzet

A beszédhelyzet vagy másképpen szituációs kontextus egy viszonyállapot, amelyben a kommunikáció résztvevői információt kapnak egymás társadalmi jellemzőiről, motivációiról, cselekvéseiről.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Beszédhelyzet

Charles Péguy

Charles Péguy (Orléans, 1873. január 7. – Villeroy, 1914. szeptember 5.) francia költő, író.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Charles Péguy

Deixis

A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Deixis

Diskurzus (nyelvészet)

A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Diskurzus (nyelvészet)

Diszjunkció

Vagy-kapu A matematikai logikában diszjunkció ("szétválasztás, szembeállítás") vagy más néven logikai „vagy” alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek a logikai értéke akkor és csak akkor hamis, ha mind a két operandusának hamis a logikai értéke.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Diszjunkció

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Elöljáró

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Főnévi igenév

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Fogalom

Formális logika

A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Formális logika

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Francia nyelv

Gesztus

USA toborzóplakát az első világháború idejéből A gesztus a metakommunikáció egyik fajtája.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Gesztus

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Grammatika

Hanglejtés

A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Hanglejtés

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Határozószó

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Ige (nyelvészet)

Implikáció

B Az implikáció, kondicionális vagy szubjunkció logikai művelet, használjuk a matematikai logikában, informatikában.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Implikáció

Katafora

A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Katafora

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Kötőszó

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Kiefer Ferenc

Konjunkció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Konjunkció (logika).

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Konjunkció

Meghatározás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Definíció.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Meghatározás

Mellérendelés (nyelvészet)

A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mellérendelés (nyelvészet)

Monda

A várhoz fűződő monda. várának romjai (1863) A monda, vagy régebbi nevén rege epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Monda

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet)

Mondatrész

A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mondatrész

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Montenegrói nyelv

Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Mutató névmás

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Névelő

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Névutó

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Nyelv

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Nyelvészet

Pragmatika

A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Pragmatika

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Prozódia (nyelvészet)

Québec (tartomány)

Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Québec (tartomány)

Szöveg

A szöveg megfelelője gyakorlatilag az összes európai nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti helyesírás miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése: szövet, szöveg.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Szöveg

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Személyes névmás

Többértelműség

A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Többértelműség

Tolcsvai Nagy Gábor

Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24. –) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Konnektor (nyelvészet) és Tolcsvai Nagy Gábor

Lásd még

Pragmatika

Szövegtan

Szemantika