Tartalomjegyzék
28 kapcsolatok: A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája, Agyi érkatasztrófa, Budapest, Csongrád megye, Debrecen, Delmagyar.hu, Felsőgalla, Fiumei Úti Sírkert, Fock-kormány, Hajdú-Bihar megye, Kádár János (politikus), Komócsin Mihály, Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége, Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Magyar Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Május 28., Moszkva, Népszabadság, Országgyűlési képviselő, Petri Gábor, Szirmai István, Vas megye, 1945, 1956-os forradalom, 1965.
A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája
A következő listán a magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája olvasható; egész pontosan a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottságai (PB) tagjainak neve, megbízatásuk időtartama a következő változásig, illetve a változások oka olvasható.
Megnézni Komócsin Zoltán és A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságainak taglistája
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Megnézni Komócsin Zoltán és Agyi érkatasztrófa
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Komócsin Zoltán és Budapest
Csongrád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csongrád-Csanád vármegye.
Megnézni Komócsin Zoltán és Csongrád megye
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Komócsin Zoltán és Debrecen
Delmagyar.hu
A Délmagyar.hu magyarországi regionális hírportál.
Megnézni Komócsin Zoltán és Delmagyar.hu
Felsőgalla
Felsőgalla Tatabánya városrésze, a város három fő alapító tagjának egyike.
Megnézni Komócsin Zoltán és Felsőgalla
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Megnézni Komócsin Zoltán és Fiumei Úti Sírkert
Fock-kormány
A Fock-kormány Magyarország kormánya (minisztertanácsa) volt 1967.
Megnézni Komócsin Zoltán és Fock-kormány
Hajdú-Bihar megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hajdú-Bihar vármegye.
Megnézni Komócsin Zoltán és Hajdú-Bihar megye
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Megnézni Komócsin Zoltán és Kádár János (politikus)
Komócsin Mihály
Komócsin Mihály (Szeged, 1925. szeptember 2. – Szeged, 2016. december 15.) magyar kommunista politikus, a Rákosi- és Kádár-rendszer egyik befolyásos alakja.
Megnézni Komócsin Zoltán és Komócsin Mihály
Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége
A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) a Kommunisták Magyarországi Pártja irányításával létrejött kommunista ifjúsági szervezet volt 1919 és 1937 között.
Megnézni Komócsin Zoltán és Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) Magyarországon a Magyar Kommunista Párt (MKP) indítványára 1944 decemberében, Debrecenben, az ideiglenes nemzeti kormány helyszínén megalakult ifjúsági szervezet, amely a párton kívüli 15-24 éves fiatalokat volt hivatva összefogni.
Megnézni Komócsin Zoltán és Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
Magyar Dolgozók Pártja
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.
Megnézni Komócsin Zoltán és Magyar Dolgozók Pártja
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (rövidítve: KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.
Megnézni Komócsin Zoltán és Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
Magyar Kommunista Párt
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.
Megnézni Komócsin Zoltán és Magyar Kommunista Párt
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Megnézni Komócsin Zoltán és Magyar Szocialista Munkáspárt
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Megnézni Komócsin Zoltán és Május 28.
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Komócsin Zoltán és Moszkva
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Megnézni Komócsin Zoltán és Népszabadság
Országgyűlési képviselő
Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.
Megnézni Komócsin Zoltán és Országgyűlési képviselő
Petri Gábor
Petri Gábor, Spitz (Budapest, 1914. február 6. – Szeged, 1985. július 23.) állami díjas orvos, sebész, politikus, egészségpolitikus, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.
Megnézni Komócsin Zoltán és Petri Gábor
Szirmai István
Szirmai István (Zilah, 1906. április 13. – Budapest, 1969. szeptember 29.) újságíró, baloldali politikai aktivista, 1929-től az illegális Román Kommunista Párt, 1940-től az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja, 1944-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja és vezető tisztségviselője, 1949–1953 között a Magyar Rádió elnöke, 1956-tól a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, 1957-től az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, a politikai agitációért, pártpropagandáért, a sajtó- és kultúra központosított ideológiai irányításáért egyszemélyben felelős vezető.
Megnézni Komócsin Zoltán és Szirmai István
Vas megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vas vármegye.
Megnézni Komócsin Zoltán és Vas megye
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Komócsin Zoltán és 1945
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Megnézni Komócsin Zoltán és 1956-os forradalom
1965
Nyugat-Berlin.
Megnézni Komócsin Zoltán és 1965