Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme
Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme 68 közös dolog (a Uniópédia): Alapi Gyula (levéltáros), Anton Točík, Augusztus 21., Érsekújvár, Bécs, Berecz Gyula, Besztercebánya, Brigetio, Cigányok, Csallóköz, Csák Máté (trencséni tartományúr), Csehország, Csehszlovákia, Demmel József, Dunaszerdahely, Eduard Beninger, Első világháború, Erzsébet híd (Komárom), Esztergom, Görgei Artúr, Honfoglalás, I. István magyar király, II. József magyar király, Irodalmi Szemle, IV. Béla magyar király, Izsa, Jókai Mór, Komárom ostroma (1848–49), Komárom története, Komárom-hajógyári avar kori temető, ..., Komáromi csaták, Komáromi Jókai Színház, Komáromi Lapok, Komáromi vasúti összekötő híd, L. Juhász Ilona, Limes, Magyar Királyság, Magyar Tanító, Magyarok, Magyarország, Mária Valéria híd, Milan Rastislav Štefánik, Monostori híd, Németország, Nyitra (folyó), Nyitra (település), Ortutay András, Párkány (település), Petőfi Sándor, Pozsony, Ratimorsky Piroska, Rómer Flóris, Selye János Egyetem, Szőny, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovákiai magyarok, Szlovákok, Tatárjárás Magyarországon, Tóth László (költő), Török hódoltság, Terezín (Litoměřicei járás), Trianoni békeszerződés, Trugly Sándor, Vág (folyó), Vágsellye, 1763-as komáromi földrengés, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (38 több) »
Alapi Gyula (levéltáros)
Sírja Komáromban Alapi Gyula (vagy Alapy) írói álnevein: Aliquis, li-la (Komárom, 1872. október 20. – Komárom, 1936. január 20.) magyar újságíró, levéltáros, múzeumigazgató, csehszlovákiai magyar politikus.
Alapi Gyula (levéltáros) és Komárom (Szlovákia) · Alapi Gyula (levéltáros) és Szlovákia történelme ·
Anton Točík
Anton Točík (Karásznó, 1918. január 28. – 1994. június 15.) szlovák régész, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének első igazgatója, a második világháború utáni szlovákiai régészet kiemelkedő szervező alakja.
Anton Točík és Komárom (Szlovákia) · Anton Točík és Szlovákia történelme ·
Augusztus 21.
Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.
Augusztus 21. és Komárom (Szlovákia) · Augusztus 21. és Szlovákia történelme ·
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és Komárom (Szlovákia) · Érsekújvár és Szlovákia történelme ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Komárom (Szlovákia) · Bécs és Szlovákia történelme ·
Berecz Gyula
Berecz Gyula Lajos Ede (Komárom, 1894. október 20. – Budapest, 1951. október 7.) szobrász.
Berecz Gyula és Komárom (Szlovákia) · Berecz Gyula és Szlovákia történelme ·
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Besztercebánya és Komárom (Szlovákia) · Besztercebánya és Szlovákia történelme ·
Brigetio
Brigetio térképe de Brigetio jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában.
Brigetio és Komárom (Szlovákia) · Brigetio és Szlovákia történelme ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Komárom (Szlovákia) · Cigányok és Szlovákia történelme ·
Csallóköz
A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.
Csallóköz és Komárom (Szlovákia) · Csallóköz és Szlovákia történelme ·
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csák nembeli III.
Csák Máté (trencséni tartományúr) és Komárom (Szlovákia) · Csák Máté (trencséni tartományúr) és Szlovákia történelme ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Komárom (Szlovákia) · Csehország és Szlovákia történelme ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Komárom (Szlovákia) · Csehszlovákia és Szlovákia történelme ·
Demmel József
Demmel József történész, szlovakista.
Demmel József és Komárom (Szlovákia) · Demmel József és Szlovákia történelme ·
Dunaszerdahely
Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.
Dunaszerdahely és Komárom (Szlovákia) · Dunaszerdahely és Szlovákia történelme ·
Eduard Beninger
Eduard Beninger (Bécs, 1897. február 25. – Bécs, 1963. november 28.) osztrák őskoros és ókoros régész volt, aki elsősorban a germánok hagyatékával foglalkozott.
Eduard Beninger és Komárom (Szlovákia) · Eduard Beninger és Szlovákia történelme ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Komárom (Szlovákia) · Első világháború és Szlovákia történelme ·
Erzsébet híd (Komárom)
Az Erzsébet híd a Duna felett épített közúti híd, amely Észak- és Dél-Komáromot köti össze a városközpontban.
Erzsébet híd (Komárom) és Komárom (Szlovákia) · Erzsébet híd (Komárom) és Szlovákia történelme ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Komárom (Szlovákia) · Esztergom és Szlovákia történelme ·
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Görgei Artúr és Komárom (Szlovákia) · Görgei Artúr és Szlovákia történelme ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Honfoglalás és Komárom (Szlovákia) · Honfoglalás és Szlovákia történelme ·
I. István magyar király
I.
I. István magyar király és Komárom (Szlovákia) · I. István magyar király és Szlovákia történelme ·
II. József magyar király
II.
II. József magyar király és Komárom (Szlovákia) · II. József magyar király és Szlovákia történelme ·
Irodalmi Szemle
Az Irodalmi Szemle egy irodalmi és kritikai folyóirat.
Irodalmi Szemle és Komárom (Szlovákia) · Irodalmi Szemle és Szlovákia történelme ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Komárom (Szlovákia) · IV. Béla magyar király és Szlovákia történelme ·
Izsa
A Döme Károly Alapiskola A református templom Jánoky Károly síremléke és a temetői nagykereszt Izsa (szlovákul Iža) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Izsa és Komárom (Szlovákia) · Izsa és Szlovákia történelme ·
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór és Komárom (Szlovákia) · Jókai Mór és Szlovákia történelme ·
Komárom ostroma (1848–49)
komáromi vár parancsnokának, Klapka György tábornoknak a szobra a város főterén A komáromi vár ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő katonai és politikai jelentőségű eseménye volt, amely 1848 decemberében kezdődött meg, és 1849.
Komárom (Szlovákia) és Komárom ostroma (1848–49) · Komárom ostroma (1848–49) és Szlovákia történelme ·
Komárom története
Az izsai Leányvár egykori római légiós települése (Celemantia) A mai Komárom (szlovákul Komárno, Szlovákia) területe valószínűleg a korai bronzkor óta folyamatosan lakott volt, ezt az itt előkerült régészeti leletek is bizonyítják.
Komárom (Szlovákia) és Komárom története · Komárom története és Szlovákia történelme ·
Komárom-hajógyári avar kori temető
Néhány lószerszám díszveret és tartozék a hajógyári temetőből (Duna Menti Múzeum) A komáromi hajógyár kollégiumának (ma a Sirály szálloda) építésekor késő avar kori temetőt és a hozzá tartozó település egy részét tárta fel Trugly Sándor régész 1979, 1983 és 1987-1989 között.
Komárom (Szlovákia) és Komárom-hajógyári avar kori temető · Komárom-hajógyári avar kori temető és Szlovákia történelme ·
Komáromi csaták
Komáromi csatáknak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg közötti három csatát nevezzük.
Komárom (Szlovákia) és Komáromi csaták · Komáromi csaták és Szlovákia történelme ·
Komáromi Jókai Színház
A színház homlokzata esti kivilágításban A Komáromi Jókai Színház a kassai Thália-színház mellett a Szlovákiában működő két magyar nyelvű színház egyike.
Komárom (Szlovákia) és Komáromi Jókai Színház · Komáromi Jókai Színház és Szlovákia történelme ·
Komáromi Lapok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komáromi Lapok (egyértelműsítő lap).
Komárom (Szlovákia) és Komáromi Lapok · Komáromi Lapok és Szlovákia történelme ·
Komáromi vasúti összekötő híd
A Komáromi vasúti híd a Komárom–Érsekújvár-vasútvonal 27/33 hm-szelvényében, Észak- és Dél-Komárom közötti szakaszán található egyvágányú vasúti Duna-híd.
Komárom (Szlovákia) és Komáromi vasúti összekötő híd · Komáromi vasúti összekötő híd és Szlovákia történelme ·
L. Juhász Ilona
L.
Komárom (Szlovákia) és L. Juhász Ilona · L. Juhász Ilona és Szlovákia történelme ·
Limes
Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).
Komárom (Szlovákia) és Limes · Limes és Szlovákia történelme ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Komárom (Szlovákia) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Szlovákia történelme ·
Magyar Tanító
Csehszlovákiai magyar érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap volt.
Komárom (Szlovákia) és Magyar Tanító · Magyar Tanító és Szlovákia történelme ·
Magyarok
Nincs leírás.
Komárom (Szlovákia) és Magyarok · Magyarok és Szlovákia történelme ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Komárom (Szlovákia) és Magyarország · Magyarország és Szlovákia történelme ·
Mária Valéria híd
A Mária Valéria híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,8 folyamkilométerénél található.
Komárom (Szlovákia) és Mária Valéria híd · Mária Valéria híd és Szlovákia történelme ·
Milan Rastislav Štefánik
Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
Komárom (Szlovákia) és Milan Rastislav Štefánik · Milan Rastislav Štefánik és Szlovákia történelme ·
Monostori híd
A Monostori híd közúti híd a Duna felett, amely Észak- és Dél-Komáromot, Szlovákiát és Magyarországot köti össze.
Komárom (Szlovákia) és Monostori híd · Monostori híd és Szlovákia történelme ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Komárom (Szlovákia) és Németország · Németország és Szlovákia történelme ·
Nyitra (folyó)
A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km.
Komárom (Szlovákia) és Nyitra (folyó) · Nyitra (folyó) és Szlovákia történelme ·
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Komárom (Szlovákia) és Nyitra (település) · Nyitra (település) és Szlovákia történelme ·
Ortutay András
Ortutay András (Budapest, 1942. – Makó, 2015. december 2.) magyar történész, levéltáros.
Komárom (Szlovákia) és Ortutay András · Ortutay András és Szlovákia történelme ·
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Komárom (Szlovákia) és Párkány (település) · Párkány (település) és Szlovákia történelme ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Komárom (Szlovákia) és Petőfi Sándor · Petőfi Sándor és Szlovákia történelme ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Komárom (Szlovákia) és Pozsony · Pozsony és Szlovákia történelme ·
Ratimorsky Piroska
Ratimorskyné Kolář Piroska (szk. Priska Ratimorská; Érsekújvár, 1944. augusztus 3.) régész, a komáromi Duna Menti Múzeum egykori munkatársa.
Komárom (Szlovákia) és Ratimorsky Piroska · Ratimorsky Piroska és Szlovákia történelme ·
Rómer Flóris
Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök A magyar régészet atyja.
Komárom (Szlovákia) és Rómer Flóris · Rómer Flóris és Szlovákia történelme ·
Selye János Egyetem
Az Egyetem 2006-ban átadott új épülete A komáromi Selye János Egyetem (Univerzita J. Selyeho) az első önálló magyar nyelvű egyetem Szlovákiában, 2004 szeptemberében kezdte meg működését.
Komárom (Szlovákia) és Selye János Egyetem · Selye János Egyetem és Szlovákia történelme ·
Szőny
Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.
Komárom (Szlovákia) és Szőny · Szlovákia történelme és Szőny ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Komárom (Szlovákia) és Szlovák nyelv · Szlovák nyelv és Szlovákia történelme ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Komárom (Szlovákia) és Szlovákia · Szlovákia és Szlovákia történelme ·
Szlovákiai magyarok
50-100% 0-10% A szlovákiai magyarok vagy felvidéki magyarokA Felvidék csak 1920 óta jelenti a mai Szlovákia területének egészét, korábban csak a Magyar Királyság északi hegyvidéki területét jelentette, így a Kisalföld mai szlovákiai területe nem tartozott hozzá egyike azon kisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződések következtében alakultak ki.
Komárom (Szlovákia) és Szlovákiai magyarok · Szlovákia történelme és Szlovákiai magyarok ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Komárom (Szlovákia) és Szlovákok · Szlovákia történelme és Szlovákok ·
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Komárom (Szlovákia) és Tatárjárás Magyarországon · Szlovákia történelme és Tatárjárás Magyarországon ·
Tóth László (költő)
Tóth László (Budapest, 1949. szeptember 26. –) József Attila-díjas (1994) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.
Komárom (Szlovákia) és Tóth László (költő) · Szlovákia történelme és Tóth László (költő) ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Komárom (Szlovákia) és Török hódoltság · Szlovákia történelme és Török hódoltság ·
Terezín (Litoměřicei járás)
Terezín (németül Theresienstadt, magyarul: Terézváros) kisváros Csehország északi részén.
Komárom (Szlovákia) és Terezín (Litoměřicei járás) · Szlovákia történelme és Terezín (Litoměřicei járás) ·
Trianoni békeszerződés
date.
Komárom (Szlovákia) és Trianoni békeszerződés · Szlovákia történelme és Trianoni békeszerződés ·
Trugly Sándor
Trugly Sándor (szlovákul: Alexander Trugly; Komárom, 1952. december 19. – 2021. november 7.) magyar régész, az avar kor kutatója, a Komárom-hajógyári avar kori temető feltárója.
Komárom (Szlovákia) és Trugly Sándor · Szlovákia történelme és Trugly Sándor ·
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Komárom (Szlovákia) és Vág (folyó) · Szlovákia történelme és Vág (folyó) ·
Vágsellye
Vágsellye (szlovákul Šaľa, németül Schelle) város Szlovákiában.
Komárom (Szlovákia) és Vágsellye · Szlovákia történelme és Vágsellye ·
1763-as komáromi földrengés
Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén.
1763-as komáromi földrengés és Komárom (Szlovákia) · 1763-as komáromi földrengés és Szlovákia történelme ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom (Szlovákia) · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szlovákia történelme ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme
- Mi van a közös Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme
- Közötti hasonlóságok Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme
Összehasonlítását Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme
Komárom (Szlovákia) 364 kapcsolatokat, ugyanakkor Szlovákia történelme 900. Ami közös bennük 68, a Jaccard index 5.38% = 68 / (364 + 900).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Komárom (Szlovákia) és Szlovákia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
