Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány

Komárom-Esztergom vármegye vs. Oroszlány

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban. Oroszlány (németül: Ohreslahn, szlovákul: Oroslán vagy Orosláň) város, az Oroszlányi járás székhelye Komárom-Esztergom vármegyében, annak ötödik legnépesebb települése.

Közötti hasonlóságok Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány

Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány 24 közös dolog (a Uniópédia): Barnakőszén, Bokod (Magyarország), Dad, December 31., Esterházy család, Környe, Kecskéd, Kisbér, Klasszicizmus, Magyarország, Majki műemlékegyüttes, Második világháború, Oroszlányi járás, Rákóczi-szabadságharc, Szőlő, Tata, Tatabánya, Törökök, Várgesztes, Vértes (hegység), Vértestolna, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1960-as évek.

Barnakőszén

Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.

Barnakőszén és Komárom-Esztergom vármegye · Barnakőszén és Oroszlány · Többet látni »

Bokod (Magyarország)

Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Bokod (Magyarország) és Komárom-Esztergom vármegye · Bokod (Magyarország) és Oroszlány · Többet látni »

Dad

Dad község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Dad és Komárom-Esztergom vármegye · Dad és Oroszlány · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

December 31. és Komárom-Esztergom vármegye · December 31. és Oroszlány · Többet látni »

Esterházy család

A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.

Esterházy család és Komárom-Esztergom vármegye · Esterházy család és Oroszlány · Többet látni »

Környe

Környe község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Környe és Komárom-Esztergom vármegye · Környe és Oroszlány · Többet látni »

Kecskéd

Kecskéd (németül Kätschka) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Kecskéd és Komárom-Esztergom vármegye · Kecskéd és Oroszlány · Többet látni »

Kisbér

Kisbér város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye.

Kisbér és Komárom-Esztergom vármegye · Kisbér és Oroszlány · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Klasszicizmus és Komárom-Esztergom vármegye · Klasszicizmus és Oroszlány · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország · Magyarország és Oroszlány · Többet látni »

Majki műemlékegyüttes

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.

Komárom-Esztergom vármegye és Majki műemlékegyüttes · Majki műemlékegyüttes és Oroszlány · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Komárom-Esztergom vármegye és Második világháború · Második világháború és Oroszlány · Többet látni »

Oroszlányi járás

A Oroszlányi járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlányi járás · Oroszlány és Oroszlányi járás · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Komárom-Esztergom vármegye és Rákóczi-szabadságharc · Oroszlány és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Komárom-Esztergom vármegye és Szőlő · Oroszlány és Szőlő · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Komárom-Esztergom vármegye és Tata · Oroszlány és Tata · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Komárom-Esztergom vármegye és Tatabánya · Oroszlány és Tatabánya · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Komárom-Esztergom vármegye és Törökök · Oroszlány és Törökök · Többet látni »

Várgesztes

Várgesztes (németül Gestitz) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

Komárom-Esztergom vármegye és Várgesztes · Oroszlány és Várgesztes · Többet látni »

Vértes (hegység)

A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.

Komárom-Esztergom vármegye és Vértes (hegység) · Oroszlány és Vértes (hegység) · Többet látni »

Vértestolna

Vértestolna (németül Tolnau) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Komárom-Esztergom vármegye és Vértestolna · Oroszlány és Vértestolna · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Komárom-Esztergom vármegye · 17. század és Oroszlány · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Komárom-Esztergom vármegye · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Oroszlány · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Komárom-Esztergom vármegye · 1960-as évek és Oroszlány · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány

Komárom-Esztergom vármegye 278 kapcsolatokat, ugyanakkor Oroszlány 124. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 5.97% = 24 / (278 + 124).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Komárom-Esztergom vármegye és Oroszlány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »