Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház

Kolozsvár vs. Kolozsvári Állami Magyar Színház

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye. A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi (és jogfolytonos) hivatásos magyar színház a Kárpát-medencében, egyike Kolozsvár két állami színházának, illetve az ország összesen négy magyar nyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező állami vagy nemzeti színházának.

Közötti hasonlóságok Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház

Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház 9 közös dolog (a Uniópédia): Farkas utcai színház, Kolozsvári Állami Magyar Opera, Lucian Blaga Nemzeti Színház, Magyarország, Második bécsi döntés, Olaszország, Rhédey-palota, Románia, Sétatér (Kolozsvár).

Farkas utcai színház

A kolozsvári Farkas utcai színház (gyakran Farkas utcai kőszínház néven említik) az első magyarországi színházépület volt.

Farkas utcai színház és Kolozsvár · Farkas utcai színház és Kolozsvári Állami Magyar Színház · Többet látni »

Kolozsvári Állami Magyar Opera

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és Állami Magyar Opera épülete Állami Magyar Opera (1948-1980) 1948.

Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Opera · Kolozsvári Állami Magyar Opera és Kolozsvári Állami Magyar Színház · Többet látni »

Lucian Blaga Nemzeti Színház

A Román Nemzeti Színház homlokzata A színház egykori képe Az első román nyelvű előadás színlapja, 1919. november A kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház a város egyik meghatározó művelődési intézménye.

Kolozsvár és Lucian Blaga Nemzeti Színház · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Lucian Blaga Nemzeti Színház · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kolozsvár és Magyarország · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Magyarország · Többet látni »

Második bécsi döntés

bélyegkép A második bécsi döntést 1940.

Kolozsvár és Második bécsi döntés · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Második bécsi döntés · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Kolozsvár és Olaszország · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Olaszország · Többet látni »

Rhédey-palota

A Rhédey-palota műemlék épület Kolozsvár belvárosában, a Jókai (Napoca) utca és a Fő tér sarkán.

Kolozsvár és Rhédey-palota · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Rhédey-palota · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Kolozsvár és Románia · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Románia · Többet látni »

Sétatér (Kolozsvár)

A Kaszinó 2012-ben felújított eklektikus épülete A sétatéri tó A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel.

Kolozsvár és Sétatér (Kolozsvár) · Kolozsvári Állami Magyar Színház és Sétatér (Kolozsvár) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház

Kolozsvár 337 kapcsolatokat, ugyanakkor Kolozsvári Állami Magyar Színház 130. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 1.93% = 9 / (337 + 130).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kolozsvár és Kolozsvári Állami Magyar Színház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »