Kodolányi János (író) és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kodolányi János (író) és Magyarország

Kodolányi János (író) vs. Magyarország

Idősebb Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

Adolf Hitler és Kodolányi János (író) · Adolf Hitler és Magyarország · Többet látni »

Benito Mussolini

Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke.

Benito Mussolini és Kodolányi János (író) · Benito Mussolini és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kodolányi János (író) · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Buddhizmus és Kodolányi János (író) · Buddhizmus és Magyarország · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Debrecen és Kodolányi János (író) · Debrecen és Magyarország · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Kodolányi János (író) · Első világháború és Magyarország · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Honfoglalás és Kodolányi János (író) · Honfoglalás és Magyarország · Többet látni »

Ideológia

Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.

Ideológia és Kodolányi János (író) · Ideológia és Magyarország · Többet látni »

Infláció

Az infláció mértéke a világban (2019) Az infláció közgazdasági fogalmának jelentése az általános árszínvonal emelkedése.

Infláció és Kodolányi János (író) · Infláció és Magyarország · Többet látni »

Kádár János (politikus)

Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.

Kádár János (politikus) és Kodolányi János (író) · Kádár János (politikus) és Magyarország · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Kereszténység és Kodolányi János (író) · Kereszténység és Magyarország · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Kodály Zoltán és Kodolányi János (író) · Kodály Zoltán és Magyarország · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Kodolányi János (író) és Kommunizmus · Kommunizmus és Magyarország · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Kodolányi János (író) és Liberalizmus · Liberalizmus és Magyarország · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Kodolányi János (író) és Magyar irodalom · Magyar irodalom és Magyarország · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Kodolányi János (író) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Kodolányi János (író) és Második világháború · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Kodolányi János (író) és Mecsek · Magyarország és Mecsek · Többet látni »

Nagy Imre (miniszterelnök)

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kodolányi János (író) és Nagy Imre (miniszterelnök) · Magyarország és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Kodolányi János (író) és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv · Többet látni »

Ormánság

Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.

Kodolányi János (író) és Ormánság · Magyarország és Ormánság · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Kodolányi János (író) és Pécs · Magyarország és Pécs · Többet látni »

Pécsvárad

Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.

Kodolányi János (író) és Pécsvárad · Magyarország és Pécsvárad · Többet látni »

Püspökladány

Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Kodolányi János (író) és Püspökladány · Magyarország és Püspökladány · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Kodolányi János (író) és Politika · Magyarország és Politika · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Kodolányi János (író) és Pozsony · Magyarország és Pozsony · Többet látni »

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.

Kodolányi János (író) és Rákosi Mátyás · Magyarország és Rákosi Mátyás · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Kodolányi János (író) és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Kodolányi János (író) és Reneszánsz · Magyarország és Reneszánsz · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Kodolányi János (író) és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár · Többet látni »

Szocializmus

Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.

Kodolányi János (író) és Szocializmus · Magyarország és Szocializmus · Többet látni »

Sztálinizmus

Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.

Kodolányi János (író) és Sztálinizmus · Magyarország és Sztálinizmus · Többet látni »

Zengő (hegy)

A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye.

Kodolányi János (író) és Zengő (hegy) · Magyarország és Zengő (hegy) · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

1920-as évek és Kodolányi János (író) · 1920-as évek és Magyarország · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

1930-as évek és Kodolányi János (író) · 1930-as évek és Magyarország · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

1956-os forradalom és Kodolányi János (író) · 1956-os forradalom és Magyarország · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Kodolányi János (író) · 20. század és Magyarország · Többet látni »