Koboldmaki-alkatúak és Koboldmakifélék

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Koboldmaki-alkatúak és Koboldmakifélék

Koboldmaki-alkatúak vs. Koboldmakifélék

A koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) a főemlősök (Primates) közé tartozó orrtükör nélküliek (Haplorrhini) egyik alrendága (a másik a majomalkatúaké). Celebeszi koboldmakik ''(Tarsius tarsier)'' A koboldmakifélék (Tarsiidae) családjába egyetlen nem tartozik, a koboldmaki (Tarsius).

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Koboldmaki-alkatúak · Állatok és Koboldmakifélék · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Család (rendszertan) és Koboldmaki-alkatúak · Család (rendszertan) és Koboldmakifélék · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Elevenszülő emlősök és Koboldmaki-alkatúak · Elevenszülő emlősök és Koboldmakifélék · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Koboldmaki-alkatúak · Emlősök és Koboldmakifélék · Többet látni »

Euarchontoglires

Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Euarchontoglires és Koboldmaki-alkatúak · Euarchontoglires és Koboldmakifélék · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Főemlősök és Koboldmaki-alkatúak · Főemlősök és Koboldmakifélék · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Gerincesek és Koboldmaki-alkatúak · Gerincesek és Koboldmakifélék · Többet látni »

Majomalkatúak

A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.

Koboldmaki-alkatúak és Majomalkatúak · Koboldmakifélék és Majomalkatúak · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Koboldmaki-alkatúak és Méhlepényesek · Koboldmakifélék és Méhlepényesek · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Koboldmaki-alkatúak és Nem (rendszertan) · Koboldmakifélék és Nem (rendszertan) · Többet látni »

Orrtükör nélküliek

Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).

Koboldmaki-alkatúak és Orrtükör nélküliek · Koboldmakifélék és Orrtükör nélküliek · Többet látni »