Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
163 kapcsolatok: Aktinoidák, Alga, Alkaloidok, Alkánok, Alkének, Alkinek, Alumínium, Aminosavak, Antimon, Antimon-pentafluorid, Arany (kémiai elem), Argon, Arilcsoport, Arzén (elem), Atomsugár, Azbeszt, Azeotrópos elegy, Béta-bomlás, Benzoil-klorid, Beton, Bróm, Carl Wilhelm Scheele, Cézium, Cianogén-klorid, Cink, Cirkónium-dioxid, Cirkónium-tetraklorid, Claude Louis Berthollet, Dúsított urán, DDT, Delokalizáció, Diamágnesesség, Dielektromos állandó, Diklór-monoxid, Diklórmetán, Dioxin, Elektrofil, Elektrolízis, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Első világháború, Ezüst, Ezüst-klorid, Föld, Földkéreg, Fenol, Fertőtlenítőszerek, Flavonoidok, Fluor, Forráshő, ..., Foszfor, Foszfor-pentaklorid, Friedel–Crafts-reakciók, Halogének, Harmadik Birodalom, Hexaklórpropén, Hidrazin, Hidrogén, Hidrogén-fluorid, Hidrogén-jodid, Hidrogén-klorid, Hidrogénkötés, Higany(II)-oxid, Hipoklórossav, Holt-tenger, Homok, Humphry Davy, Ionizációs energia, Ionos kötés, Irídium, Ivóvíz, Jód, Jöns Jakob Berzelius, Joseph Louis Gay-Lussac, Kalcium-hipoklorit, Kálium, Kálium-fluorid, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai reakció, Kén, Kézmosás, Kősó, Királyvíz, Klór-dioxid, Klór-monofluorid, Klór-pentafluorid, Klór-trifluorid, Klórmetán, Klórossav, Klórsav, Klórvegyületek összegképletének listája, Klorid, Kloroform, Kozmikus sugárzás, Kvaterner ammóniumvegyület, Lantanoidák, Légkör, Magnézium, Mangán-dioxid, Második világháború, Műanyag, Michael Faraday, Molibdén, Naszcensz oxigén, Nátrium, Nátrium-hidroxid, Nátrium-hipoklorit, Nátrium-klorát, Nátrium-klorid, Nátrium-perklorát, Nehézvíz, Nemesgázok, Nemfémek, Nitrilek, Nitrozil-klorid, NMR-spektroszkópia, Nukleoszintézis, Nyálkahártya, Olvadáshő, Oxigén, Palládium, Perklórsav, Platina, Plutónium, PVC, Radioaktivitás, Radon, Rácsenergia, Ródium, Római Birodalom, Redoxireakció, Royal Society, Sósav, Semmelweis Ignác, Standardállapot, Standardpotenciál, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Szén-monoxid, Szén-tetraklorid, Szénhidrogének, Szelén, Szerves kémia, Szilvin, Szteroidok, Sztratoszféra, Távozó csoport, Tűzhányó, Tüdő, Tellúr, Terpenoidok, Tionil-klorid, Triád (kémia), Urán-hexafluorid, Urán-trioxid, Van der Waals-erők, Vas, Vegyértékelektron, Vegyi fegyver, Volfrám, Xenon, Ypres, Zsírsavak. Bővíteni index (113 több) »
Aktinoidák
Az aktinoidák (vagy régebbi, az IUPAC által nem támogatott néven aktinidák) sorozata tizennégy, 90 és 103 közti rendszámú – kémiai elemet foglal magában, a tóriumtól a laurenciumig.
Új!!: Klór és Aktinoidák · Többet látni »
Alga
Potomac folyó barnamoszat Zöldmoszat "virágzása" Az algák vagy moszatok különböző, fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonló élőlények – mindazon, oxigént termelő élőlények, amelyek az embriós növények (Embryophyta) előtt jelentek meg.
Új!!: Klór és Alga · Többet látni »
Alkaloidok
Friedrich Wilhelm Adam Sertürner (1783–1841) német vegyész izolálta ópiumból az első alkaloidot, a morfint Az alkaloidok az élővilágban elterjedt, nitrogéntartalmú, másodlagos anyagcseretermékek, melyek a nitrogénatom miatt bázikus karakterrel rendelkeznek, legtöbbször erős farmakológiai, olykor pedig mérgező hatást mutatnak.
Új!!: Klór és Alkaloidok · Többet látni »
Alkánok
A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).
Új!!: Klór és Alkánok · Többet látni »
Alkének
A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének azok a telítetlen nyílt láncú szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős kötés található.
Új!!: Klór és Alkének · Többet látni »
Alkinek
Alkinek Az acetilén, a legegyszerűbb alkin háromdimenziós modellje Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.
Új!!: Klór és Alkinek · Többet látni »
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Klór és Alumínium · Többet látni »
Aminosavak
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.
Új!!: Klór és Aminosavak · Többet látni »
Antimon
Az antimon egy kémiai elem a periódusos rendszer Va csoportjából, vegyjele Sb, rendszáma 51, atomi tömegegysége 121,75.
Új!!: Klór és Antimon · Többet látni »
Antimon-pentafluorid
Az antimon-pentafluorid egy szervetlen vegyület, képlete SbF5.
Új!!: Klór és Antimon-pentafluorid · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Klór és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Klór és Argon · Többet látni »
Arilcsoport
A szerves kémiában az arilcsoport olyan funkciós csoport vagy szubsztituens, amely egyszerű aromás gyűrűből származtatható, legyen az fenil, tiofén, indolil stb.
Új!!: Klór és Arilcsoport · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Klór és Arzén (elem) · Többet látni »
Atomsugár
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.
Új!!: Klór és Atomsugár · Többet látni »
Azbeszt
Krizotilazbeszt Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő) kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit).
Új!!: Klór és Azbeszt · Többet látni »
Azeotrópos elegy
Az azeotrópos elegy kettő vagy több folyadék (vagy vegyület) olyan elegye, amely desztillációval nem választható szét alkotórészeire.
Új!!: Klór és Azeotrópos elegy · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Klór és Béta-bomlás · Többet látni »
Benzoil-klorid
A benzoil-klorid szerves klórvegyület, képlete C6H5COCl.
Új!!: Klór és Benzoil-klorid · Többet látni »
Beton
Alapozás transzportbetonnal A beton mesterséges építőanyag, melynek összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz.
Új!!: Klór és Beton · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Klór és Bróm · Többet látni »
Carl Wilhelm Scheele
Carl Wilhelm Scheele szobra Stockholmban Carl (Karl) Wilhelm Scheele (Stralsund, 1742. december 9. – Köping, 1786. május 21.) német származású, svéd kémikus, az oxigén felfedezője.
Új!!: Klór és Carl Wilhelm Scheele · Többet látni »
Cézium
A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.
Új!!: Klór és Cézium · Többet látni »
Cianogén-klorid
A cianogén-klorid vagy klór-cián szervetlen vegyület, képlete NCCl.
Új!!: Klór és Cianogén-klorid · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Klór és Cink · Többet látni »
Cirkónium-dioxid
A cirkónium-dioxid (képlete ZrO2) egy szervetlen vegyület, a cirkónium oxidja.
Új!!: Klór és Cirkónium-dioxid · Többet látni »
Cirkónium-tetraklorid
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cirkónium(IV)-klorid.
Új!!: Klór és Cirkónium-tetraklorid · Többet látni »
Claude Louis Berthollet
Claude Louis Berthollet, (magyarosan Berthollet Kolozs Lajos) Talloires, 1748.
Új!!: Klór és Claude Louis Berthollet · Többet látni »
Dúsított urán
235U hasadó izotópot A uránnak két izotópja található a természetben: a 235-ös (0,72%) és a 238-as (99,28%) tömegszámú.
Új!!: Klór és Dúsított urán · Többet látni »
DDT
A DDT a diklór-difenil-triklóretán rövidítése, nagy hatású rovarméreg.
Új!!: Klór és DDT · Többet látni »
Delokalizáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Delokalizált elektron.
Új!!: Klór és Delokalizáció · Többet látni »
Diamágnesesség
Pirolitikus grafit lebegése A diamágnesesség a mágnesesség egy formája, amely csak külső mágneses tér hatására jelentkezik.
Új!!: Klór és Diamágnesesség · Többet látni »
Dielektromos állandó
A dielektromos állandó az anyagok elektromos mezővel való kölcsönhatását jellemző mennyiség.
Új!!: Klór és Dielektromos állandó · Többet látni »
Diklór-monoxid
A diklór-monoxid szervetlen vegyület, a klór egyik oxidja.
Új!!: Klór és Diklór-monoxid · Többet látni »
Diklórmetán
A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén.
Új!!: Klór és Diklórmetán · Többet látni »
Dioxin
Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin).
Új!!: Klór és Dioxin · Többet látni »
Elektrofil
Az elektrofilek általában pozitívan töltött részecskék, melyek az elektronban gazdag centrumokhoz vonzódnak.
Új!!: Klór és Elektrofil · Többet látni »
Elektrolízis
Az elektrolízis az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat.
Új!!: Klór és Elektrolízis · Többet látni »
Elektronaffinitás
Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.
Új!!: Klór és Elektronaffinitás · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Klór és Elektronegativitás · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Klór és Első világháború · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Klór és Ezüst · Többet látni »
Ezüst-klorid
Az ezüst-klorid (AgCl, régi magyar nevén szaruezüst) egy szervetlen vegyület.
Új!!: Klór és Ezüst-klorid · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Klór és Föld · Többet látni »
Földkéreg
A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.
Új!!: Klór és Földkéreg · Többet látni »
Fenol
A fenol (régi nevén karbolsav, INN: phenol) jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyben egy benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik.
Új!!: Klór és Fenol · Többet látni »
Fertőtlenítőszerek
Az orvostudomány fertőtlenítőszereknek nevezi azokat az erős hatású, az ember számára gyakran mérgező vegyületeket, melyek alkalmasak élő mikroorganizmusok (főként baktériumok, és gombák) szaporodásának gátlására vagy azok elpusztítására.
Új!!: Klór és Fertőtlenítőszerek · Többet látni »
Flavonoidok
A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait.
Új!!: Klór és Flavonoidok · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Klór és Fluor · Többet látni »
Forráshő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Forrás (átalakulás).
Új!!: Klór és Forráshő · Többet látni »
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Új!!: Klór és Foszfor · Többet látni »
Foszfor-pentaklorid
A foszfor-pentaklorid (vagy foszfor(V)-klorid) a foszfor kloridja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz.
Új!!: Klór és Foszfor-pentaklorid · Többet látni »
Friedel–Crafts-reakciók
Friedel–Crafts-reakciónak nevezzük azokat a szubsztitúciós, izomerizációs, eliminációs, polimerizációs illetve addíciós reakciókat, melyekre vízmentes közegben Lewis- és Brönsted-savak egyaránt katalizáló hatást fejtenek ki.
Új!!: Klór és Friedel–Crafts-reakciók · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Klór és Halogének · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Klór és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Hexaklórpropén
A hexaklórpropén toxikus vegyület, képlete C3Cl6, szerkezeti képlete CCl3CCl.
Új!!: Klór és Hexaklórpropén · Többet látni »
Hidrazin
A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.
Új!!: Klór és Hidrazin · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Klór és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-fluorid
A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék.
Új!!: Klór és Hidrogén-fluorid · Többet látni »
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Új!!: Klór és Hidrogén-jodid · Többet látni »
Hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.
Új!!: Klór és Hidrogén-klorid · Többet látni »
Hidrogénkötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés#Hidrogénkötés.
Új!!: Klór és Hidrogénkötés · Többet látni »
Higany(II)-oxid
A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.
Új!!: Klór és Higany(II)-oxid · Többet látni »
Hipoklórossav
A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav.
Új!!: Klór és Hipoklórossav · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Klór és Holt-tenger · Többet látni »
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Új!!: Klór és Homok · Többet látni »
Humphry Davy
Humphry Davy Sir (Penzance, Cornwall, 1778. december 17. – Genf, 1829. május 29.) angol kémikus, fizikus, feltaláló, számos kémiai elem felfedezője, a róla elnevezett biztonsági bányászlámpa, a Davy-lámpa kifejlesztője.
Új!!: Klór és Humphry Davy · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Klór és Ionizációs energia · Többet látni »
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Új!!: Klór és Ionos kötés · Többet látni »
Irídium
Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77.
Új!!: Klór és Irídium · Többet látni »
Ivóvíz
Vízpocsékolás Csapvíz Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak.
Új!!: Klór és Ivóvíz · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Klór és Jód · Többet látni »
Jöns Jakob Berzelius
Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész.
Új!!: Klór és Jöns Jakob Berzelius · Többet látni »
Joseph Louis Gay-Lussac
260px 260px Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész.
Új!!: Klór és Joseph Louis Gay-Lussac · Többet látni »
Kalcium-hipoklorit
A kalcium-hipoklorit (más néven klórmész, kalcium-oxiklorid) egy szervetlen kalciumvegyület.
Új!!: Klór és Kalcium-hipoklorit · Többet látni »
Kálium
A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Klór és Kálium · Többet látni »
Kálium-fluorid
A kálium-fluorid (KF) a kálium és a fluor vegyülete.
Új!!: Klór és Kálium-fluorid · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Klór és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Klór és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Klór és Kémiai reakció · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Klór és Kén · Többet látni »
Kézmosás
A kézmosás, illetve kézhigiénia a kezek megtisztítása, melynek célja a szennyeződés, illetve a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok eltávolítása a bőrfelületről.
Új!!: Klór és Kézmosás · Többet látni »
Kősó
A kősó (halit) az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában.
Új!!: Klór és Kősó · Többet látni »
Királyvíz
A királyvíz salétromsav és sósav 1:3 mólarányú elegye.
Új!!: Klór és Királyvíz · Többet látni »
Klór-dioxid
A klór-dioxid szervetlen vegyület, képlete ClO2.
Új!!: Klór és Klór-dioxid · Többet látni »
Klór-monofluorid
A klór-monofluorid az interhalogének közé tartozó illékony vegyület, képlete ClF.
Új!!: Klór és Klór-monofluorid · Többet látni »
Klór-pentafluorid
A klór-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete ClF5.
Új!!: Klór és Klór-pentafluorid · Többet látni »
Klór-trifluorid
A klór-trifluorid szervetlen vegyület, két halogén (a fluor és a klór) egymással alkotott vegyülete (interhalogén).
Új!!: Klór és Klór-trifluorid · Többet látni »
Klórmetán
A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik.
Új!!: Klór és Klórmetán · Többet látni »
Klórossav
A klórossav gyenge, szervetlen sav, képlete HClO2.
Új!!: Klór és Klórossav · Többet látni »
Klórsav
A klórsav a klór egyik oxosava, sói a klorátok, képlete HClO3.
Új!!: Klór és Klórsav · Többet látni »
Klórvegyületek összegképletének listája
A lap egyes klórvegyületek összegképletét sorolja fel.
Új!!: Klór és Klórvegyületek összegképletének listája · Többet látni »
Klorid
A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl−) tartalmazó vegyületek.
Új!!: Klór és Klorid · Többet látni »
Kloroform
A kloroform (régi magyar nevén hangyanyhalvag) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete: CHCl3.
Új!!: Klór és Kloroform · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Klór és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kvaterner ammóniumvegyület
Kvaterner ammóniumvegyület. Bármely vagy minden R csoport lehet azonos vagy eltérő alkilcsoport, valamint bármelyik között lehet kapcsolat A kvaterner ammóniumvegyületek pozitív töltéssel rendelkező összetett ionok, melyeknek általános képlete (ahol R lehet alkil- vagy arilcsoport is).
Új!!: Klór és Kvaterner ammóniumvegyület · Többet látni »
Lantanoidák
A periódusos rendszer 57–71.
Új!!: Klór és Lantanoidák · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Klór és Légkör · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Klór és Magnézium · Többet látni »
Mangán-dioxid
A mangán-dioxid vagy mangán(IV)-oxid a mangán oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.
Új!!: Klór és Mangán-dioxid · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Klór és Második világháború · Többet látni »
Műanyag
Mindennapok során használatos, műanyagból készült termékek A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek.
Új!!: Klór és Műanyag · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Klór és Michael Faraday · Többet látni »
Molibdén
A molibdén (nyelvújításkori magyar nevén ólany) egy kémiai elem, rendszáma 42, vegyjele Mo.
Új!!: Klór és Molibdén · Többet látni »
Naszcensz oxigén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oxigén#Naszcens oxigén.
Új!!: Klór és Naszcensz oxigén · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Klór és Nátrium · Többet látni »
Nátrium-hidroxid
A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis.
Új!!: Klór és Nátrium-hidroxid · Többet látni »
Nátrium-hipoklorit
A nátrium-hipoklorit (NaClO, INN: sodium hypochlorite) szervetlen vegyület.
Új!!: Klór és Nátrium-hipoklorit · Többet látni »
Nátrium-klorát
A nátrium-klorát a nátrium szervetlen vegyülete, formálisan a klórsavval alkotott sója.
Új!!: Klór és Nátrium-klorát · Többet látni »
Nátrium-klorid
A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.
Új!!: Klór és Nátrium-klorid · Többet látni »
Nátrium-perklorát
A nátrium-perklorát szervetlen vegyület, képlete NaClO4.
Új!!: Klór és Nátrium-perklorát · Többet látni »
Nehézvíz
A nehézvíz (deutérium-oxid, D2O vagy ²H2O) tulajdonságai nagyon hasonlítanak a közönséges víz (H2O) tulajdonságaihoz.
Új!!: Klór és Nehézvíz · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Klór és Nemesgázok · Többet látni »
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Új!!: Klór és Nemfémek · Többet látni »
Nitrilek
A nitrilcsoport szerkezete — a nitril funkció kékkel kiemelve. A nitrilek olyan szerves vegyületek, amelyek −C≡N funkciós csoportot tartalmaznak.
Új!!: Klór és Nitrilek · Többet látni »
Nitrozil-klorid
A nitrozil-klorid szervetlen vegyület, képlete NOCl.
Új!!: Klór és Nitrozil-klorid · Többet látni »
NMR-spektroszkópia
Egy 700 MHz-es NMR-spektrométer Az NMR-spektroszkópia, vagy más néven mágneses magrezonancia spektroszkópia (az angol Nuclear Magnetic Resonance kifejezésből) napjaink talán legelterjedtebb és leginkább széles körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere, mely egyaránt képes molekuláris szintű szerkezeti információt nyújtani szilárd és oldatfázisú mintákról.
Új!!: Klór és NMR-spektroszkópia · Többet látni »
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Új!!: Klór és Nukleoszintézis · Többet látni »
Nyálkahártya
Üreges zsigeri szerv felépítésének vázlatos képe. (A vékonybél keresztmetszete). A nyálkahártya (tunica mucosa) az üreges szerveket bélelő védőréteg.
Új!!: Klór és Nyálkahártya · Többet látni »
Olvadáshő
A moláris olvadáshő változása a harmadik periódusban (kJ/mol)A moláris olvadáshő változása a második periódusban (kJ/mol) Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges hőenergia.
Új!!: Klór és Olvadáshő · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Klór és Oxigén · Többet látni »
Palládium
Palládium A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Klór és Palládium · Többet látni »
Perklórsav
A perklórsav (HClO4) egyike a legerősebb egyértékű savaknak, vízben gyakorlatilag teljes a protolízise.
Új!!: Klór és Perklórsav · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Klór és Platina · Többet látni »
Plutónium
A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.
Új!!: Klór és Plutónium · Többet látni »
PVC
A kábeleket lágy PVC-vel vonják be A PVC szerkezete A PVC – poli(vinil-klorid) – hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag.
Új!!: Klór és PVC · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Klór és Radioaktivitás · Többet látni »
Radon
A radon a periódusos rendszer 86.
Új!!: Klór és Radon · Többet látni »
Rácsenergia
A rácsenergia az az energia, mely ahhoz kell, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad ionokra bontsunk.
Új!!: Klór és Rácsenergia · Többet látni »
Ródium
A ródium kémiai elem, amelynek vegyjele Rh és a rendszáma 45.
Új!!: Klór és Ródium · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Klór és Római Birodalom · Többet látni »
Redoxireakció
Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.
Új!!: Klór és Redoxireakció · Többet látni »
Royal Society
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat.
Új!!: Klór és Royal Society · Többet látni »
Sósav
A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.
Új!!: Klór és Sósav · Többet látni »
Semmelweis Ignác
Semmelweis Ignác Fülöp (németül: Ignaz Philipp Semmelweis, Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, „az anyák megmentője”.
Új!!: Klór és Semmelweis Ignác · Többet látni »
Standardállapot
A standardállapot kémiai kifejezés.
Új!!: Klór és Standardállapot · Többet látni »
Standardpotenciál
A standardpotenciál a fémek ionjainak egységnyi koncentrációjú oldatában mért potenciálértéke a hidrogénionokéhoz viszonyítva.
Új!!: Klór és Standardpotenciál · Többet látni »
Szabványos nyomás és hőmérséklet
A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.
Új!!: Klór és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
Új!!: Klór és Szén-monoxid · Többet látni »
Szén-tetraklorid
A szén-tetraklorid (vagy tetraklórmetán) (CCl4) a szerves szintetikus kémiában elterjedt anyag, amit korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták.
Új!!: Klór és Szén-tetraklorid · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Klór és Szénhidrogének · Többet látni »
Szelén
A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.
Új!!: Klór és Szelén · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Klór és Szerves kémia · Többet látni »
Szilvin
A szilvin a kálium-klorid természetben megtalálható ásványi formája.
Új!!: Klór és Szilvin · Többet látni »
Szteroidok
A szteroidok IUPAC által ajánlott nomenklaturája A szteroidok perhidro-ciklopentano-fenantrénvázat vagy más néven gonánvázat tartalmazó, a lipidek családjába tartozó szerves molekulák.
Új!!: Klór és Szteroidok · Többet látni »
Sztratoszféra
A légkör szerkezete A sztratoszféra a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el.
Új!!: Klór és Sztratoszféra · Többet látni »
Távozó csoport
A kémiában távozó csoportnak nevezzük a molekula azon részét, mely heterolitikus kötéshasadás révén egy elektronpárral kiválik a molekulából.
Új!!: Klór és Távozó csoport · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Klór és Tűzhányó · Többet látni »
Tüdő
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.
Új!!: Klór és Tüdő · Többet látni »
Tellúr
A tellúr az oxigéncsoportba tartozó kémiai elem.
Új!!: Klór és Tellúr · Többet látni »
Terpenoidok
Izoprén A (C5H8)n összegképletű, izoprén egységekből álló vegyületeket terpéneknek, az ezekből levezethető szénhidrogéneket és oxigéntartalmú származékaikat terpenoidoknak nevezzük.
Új!!: Klór és Terpenoidok · Többet látni »
Tionil-klorid
A tionil-klorid vagy szulfinil-klorid egy szervetlen vegyület, amelynek összegképlete SOCl2.
Új!!: Klór és Tionil-klorid · Többet látni »
Triád (kémia)
A triád (Döbereiner triádjai) kifejezést a kémiában a periódusos rendszerrel összefüggésben használják.
Új!!: Klór és Triád (kémia) · Többet látni »
Urán-hexafluorid
Az urán-hexafluorid (UF6) az urán és fluor egyik vegyülete.
Új!!: Klór és Urán-hexafluorid · Többet látni »
Urán-trioxid
Az urán-trioxid az urán és oxigén vegyülete, egyik oxidja.
Új!!: Klór és Urán-trioxid · Többet látni »
Van der Waals-erők
Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Új!!: Klór és Van der Waals-erők · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Klór és Vas · Többet látni »
Vegyértékelektron
A kémia szaknyelve a reakcióban részt vevő elektronokat vegyértékelektronoknak vagy külső elektronoknak nevezi.
Új!!: Klór és Vegyértékelektron · Többet látni »
Vegyi fegyver
Vegyi fegyver jelzés A vegyi fegyver az ellenséges katonák egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok gyűjtőneve.
Új!!: Klór és Vegyi fegyver · Többet látni »
Volfrám
A volfrám fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Klór és Volfrám · Többet látni »
Xenon
A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.
Új!!: Klór és Xenon · Többet látni »
Ypres
Ypres (flamandul Ieper, németül Ypern) kisváros Nyugat-Belgiumban.
Új!!: Klór és Ypres · Többet látni »
Zsírsavak
A kémiában zsírsavaknak hívják azokat a telített vagy telítetlen, alifás szénláncot tartalmazó monokarbonsavakat, melyek a növényi és állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képezik.
Új!!: Klór és Zsírsavak · Többet látni »
