28 kapcsolatok: Aerodinamika, Derivált, Energia, Erő, Euklideszi geometria, Fénysebesség, Felhajtóerő (hidrosztatika), Folyadék, Galilei-transzformáció, Gáz, Gravitáció, Gyorsulás, Hidrodinamika, Isaac Newton, Kinematika, Kvantummechanika, Mechanikai munka, Merev test, Newton törvényei, Origó (metszéspont), Rakéta, Sebesség, SI, Speciális relativitáselmélet, Statika, Tömeg, Tömegpont, Vektor.
Aerodinamika
Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány.
Új!!: Klasszikus mechanika és Aerodinamika · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Klasszikus mechanika és Derivált · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Klasszikus mechanika és Energia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Klasszikus mechanika és Erő · Többet látni »
Euklideszi geometria
A görög tudósok az egyiptomi geométerek – földmérők – tapasztalatainak rendszerezésével olyan tudományt alkottak, amelyet ma geometriának nevezünk.
Új!!: Klasszikus mechanika és Euklideszi geometria · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Klasszikus mechanika és Fénysebesség · Többet látni »
Felhajtóerő (hidrosztatika)
Felhajtóerő változása változó sűrűségű folyadékban. A jobb oldali csészében víz van, a bal oldaliban etanol A nyugvó folyadék és gáz a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat.
Új!!: Klasszikus mechanika és Felhajtóerő (hidrosztatika) · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Klasszikus mechanika és Folyadék · Többet látni »
Galilei-transzformáció
A Galilei-transzformáció kapcsolatot létesít két inerciarendszer között, melyek X tengelyei egybeesnek, Y és Z tengelyeik párhuzamosak és egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek.
Új!!: Klasszikus mechanika és Galilei-transzformáció · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Klasszikus mechanika és Gáz · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Klasszikus mechanika és Gravitáció · Többet látni »
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Új!!: Klasszikus mechanika és Gyorsulás · Többet látni »
Hidrodinamika
A hidrodinamika a hidromechanika részeként a folyadékok mozgásával, áramlásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Klasszikus mechanika és Hidrodinamika · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Klasszikus mechanika és Isaac Newton · Többet látni »
Kinematika
A kinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Új!!: Klasszikus mechanika és Kinematika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Klasszikus mechanika és Kvantummechanika · Többet látni »
Mechanikai munka
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.
Új!!: Klasszikus mechanika és Mechanikai munka · Többet látni »
Merev test
A klasszikus mechanikában a merev test a véges nagyságú szilárd test idealizált modellje, amelynél az alakváltozás olyan kis mértékű, hogy a számításokban elhanyagolják.
Új!!: Klasszikus mechanika és Merev test · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Klasszikus mechanika és Newton törvényei · Többet látni »
Origó (metszéspont)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Koordináta-rendszer#Origó.
Új!!: Klasszikus mechanika és Origó (metszéspont) · Többet látni »
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Új!!: Klasszikus mechanika és Rakéta · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Klasszikus mechanika és Sebesség · Többet látni »
SI
#ÁTIRÁNYÍTÁS SI-mértékegységrendszer.
Új!!: Klasszikus mechanika és SI · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Klasszikus mechanika és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Statika
Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.
Új!!: Klasszikus mechanika és Statika · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Klasszikus mechanika és Tömeg · Többet látni »
Tömegpont
A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.
Új!!: Klasszikus mechanika és Tömegpont · Többet látni »
Vektor
A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.
Új!!: Klasszikus mechanika és Vektor · Többet látni »