Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 20 közös dolog (a Uniópédia): Alsódabasi járás, Aszódi járás, Biai járás, Budafok, Budapest, Csepel (történelmi település), Duna, Erzsébetfalva, Gödöllői járás, Gyömrői járás, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Kispest, Magyarország, Megyei város (polgári korszak), Monori járás, Nagy-Budapest, Pestszentlőrinc, Ráckevei járás, Rendezett tanácsú város.
Alsódabasi járás
Az Alsódabasi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Alsódabas, majd ennek Felsődabassal való egyesülése után néhány hónapig Dabas volt.
Alsódabasi járás és Kispesti járás · Alsódabasi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Aszódi járás
Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Aszódi járás és Kispesti járás · Aszódi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Biai járás
A Biai járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Bia volt.
Biai járás és Kispesti járás · Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budafok
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Budafok és Kispesti járás · Budafok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Kispesti járás · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Csepel (történelmi település)
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Csepel (történelmi település) és Kispesti járás · Csepel (történelmi település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Kispesti járás · Duna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Erzsébetfalva
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pestszenterzsébet Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei.
Erzsébetfalva és Kispesti járás · Erzsébetfalva és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gödöllői járás
A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő.
Gödöllői járás és Kispesti járás · Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gyömrői járás
A Gyömrői járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.
Gyömrői járás és Kispesti járás · Gyömrői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Kispesti járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Kispesti járás · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kispest
Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.
Kispest és Kispesti járás · Kispest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kispesti járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Kispesti járás és Megyei város (polgári korszak) · Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Monori járás
A Monori járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Kispesti járás és Monori járás · Monori járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Kispesti járás és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Kispesti járás és Pestszentlőrinc · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pestszentlőrinc ·
Ráckevei járás
A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Kispesti járás és Ráckevei járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Ráckevei járás ·
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Kispesti járás és Rendezett tanácsú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Rendezett tanácsú város ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kispesti járás 30 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 12.90% = 20 / (30 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
