Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Kiskunfélegyháza vs. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Közötti hasonlóságok Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 11 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Bács-Kiskun vármegye, Budapest, Jászkun kerület, Kecskemét, Kiskunfélegyházi járás, Kiskunhalas, Kiskunság, Magyarok, Magyarország, Nagykőrös.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Kiskunfélegyháza · Alföld és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyháza · Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kiskunfélegyháza · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Jászkun kerület

Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Jászkun kerület és Kiskunfélegyháza · Jászkun kerület és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Kecskemét és Kiskunfélegyháza · Kecskemét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kiskunfélegyházi járás

A Kiskunfélegyházi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Kiskunfélegyháza és Kiskunfélegyházi járás · Kiskunfélegyházi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas · Kiskunhalas és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Kiskunság

A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.

Kiskunfélegyháza és Kiskunság · Kiskunság és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Kiskunfélegyháza és Magyarok · Magyarok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kiskunfélegyháza és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagykőrös

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Kiskunfélegyháza és Nagykőrös · Nagykőrös és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Kiskunfélegyháza 243 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 2.99% = 11 / (243 + 125).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »