Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Kiegyezés vs. Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték. Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Közötti hasonlóságok Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné 14 közös dolog (a Uniópédia): Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Habsburg Birodalom, I. Ferenc József magyar király, Június 8., Königgrätzi csata, Magyar Királyság, Mátyás-templom, Osztrák–Magyar Monarchia, Porosz Királyság, Pragmatica sanctio, Prágai béke (1866), 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kiegyezés · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Andrássy-kormány

gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.

Andrássy-kormány és Kiegyezés · Andrássy-kormány és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)

  Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Kiegyezés · Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Kiegyezés · Habsburg Birodalom és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

I. Ferenc József magyar király és Kiegyezés · I. Ferenc József magyar király és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Június 8. és Kiegyezés · Június 8. és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.

Königgrätzi csata és Kiegyezés · Königgrätzi csata és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Kiegyezés és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Kiegyezés és Mátyás-templom · Mátyás-templom és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Kiegyezés és Porosz Királyság · Porosz Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Kiegyezés és Pragmatica sanctio · Pragmatica sanctio és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Prágai béke (1866)

Az 1866.

Kiegyezés és Prágai béke (1866) · Prágai béke (1866) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Kiegyezés 108 kapcsolatokat, ugyanakkor Wittelsbach Erzsébet magyar királyné 268. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.72% = 14 / (108 + 268).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »