Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia

Kiegyezés vs. Osztrák–Magyar Monarchia

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték. Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Közötti hasonlóságok Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia

Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia 32 közös dolog (a Uniópédia): Alkotmányos monarchia, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Első világháború, Februári pátens, Fiume, Friedrich Ferdinand von Beust, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, I. Ferenc József magyar király, Július 28., Königgrätzi csata, Magyar Királyság, Mátyás-templom, Német nyelv, Októberi diploma, Országgyűlés, Osztrák Császárság, Passzív ellenállás, Perszonálunió, Porosz–osztrák–olasz háború, Pusztaszentlászló, Solferinói csata, Szábor, Szent Korona, Szláv népek, Tarányi-Oszterhuber József, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, ..., Zala vármegye, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (2 több) »

Alkotmányos monarchia

Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.

Alkotmányos monarchia és Kiegyezés · Alkotmányos monarchia és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kiegyezés · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.

Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei és Kiegyezés · Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.

Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei és Kiegyezés · Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kiegyezés · Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Kiegyezés · Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Februári pátens

A februári pátenst 1861.

Februári pátens és Kiegyezés · Februári pátens és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Fiume és Kiegyezés · Fiume és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Friedrich Ferdinand von Beust

Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.

Friedrich Ferdinand von Beust és Kiegyezés · Friedrich Ferdinand von Beust és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Kiegyezés · Habsburg Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés · Habsburg–Lotaringiai-ház és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

I. Ferenc József magyar király és Kiegyezés · I. Ferenc József magyar király és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Július 28. és Kiegyezés · Július 28. és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.

Königgrätzi csata és Kiegyezés · Königgrätzi csata és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Kiegyezés és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Kiegyezés és Mátyás-templom · Mátyás-templom és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Kiegyezés és Német nyelv · Német nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Októberi diploma

Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.

Kiegyezés és Októberi diploma · Októberi diploma és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Kiegyezés és Országgyűlés · Országgyűlés és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Kiegyezés és Osztrák Császárság · Osztrák Császárság és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Passzív ellenállás

A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.

Kiegyezés és Passzív ellenállás · Osztrák–Magyar Monarchia és Passzív ellenállás · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Kiegyezés és Perszonálunió · Osztrák–Magyar Monarchia és Perszonálunió · Többet látni »

Porosz–osztrák–olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.

Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború · Osztrák–Magyar Monarchia és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »

Pusztaszentlászló

Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Kiegyezés és Pusztaszentlászló · Osztrák–Magyar Monarchia és Pusztaszentlászló · Többet látni »

Solferinói csata

A solferinói csata a szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete volt.

Kiegyezés és Solferinói csata · Osztrák–Magyar Monarchia és Solferinói csata · Többet látni »

Szábor

A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.

Kiegyezés és Szábor · Osztrák–Magyar Monarchia és Szábor · Többet látni »

Szent Korona

date.

Kiegyezés és Szent Korona · Osztrák–Magyar Monarchia és Szent Korona · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Kiegyezés és Szláv népek · Osztrák–Magyar Monarchia és Szláv népek · Többet látni »

Tarányi-Oszterhuber József

Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabíró, jogász, földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapítóelnöke.

Kiegyezés és Tarányi-Oszterhuber József · Osztrák–Magyar Monarchia és Tarányi-Oszterhuber József · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Osztrák–Magyar Monarchia és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Kiegyezés és Zala vármegye · Osztrák–Magyar Monarchia és Zala vármegye · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia

Kiegyezés 108 kapcsolatokat, ugyanakkor Osztrák–Magyar Monarchia 304. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 7.77% = 32 / (108 + 304).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »