Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kerka és Muravidék
Kerka és Muravidék 16 közös dolog (a Uniópédia): Őrihodos, Őrség, Bajánsenye, Göcsej, Kapornak, Kerkafő, Lendva-patak, Lenti, Magyarország, Marokrét, Mura (Dráva), Muraszemenye, Szlovén nyelv, Szlovénia, Vend nyelv, Vendvidék.
Őrihodos
Őrihodos (Szlovéniában csak Hodos, szlovénul Hodoš, németül Hodosch) település és a hasonló alapfokú közigazgatási egység, község székhelye Szlovéniában.
Kerka és Őrihodos · Muravidék és Őrihodos ·
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Kerka és Őrség · Muravidék és Őrség ·
Bajánsenye
Bajánsenye község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.
Bajánsenye és Kerka · Bajánsenye és Muravidék ·
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Göcsej és Kerka · Göcsej és Muravidék ·
Kapornak
Kapornak többségében magyarok által lakott település a Muravidék északi részén, Szlovéniában, Őrihodos mellett.
Kapornak és Kerka · Kapornak és Muravidék ·
Kerkafő
Kerkafő (1889-ig Csöpinc,, vendül Čöpinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Kerka és Kerkafő · Kerkafő és Muravidék ·
Lendva-patak
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.
Kerka és Lendva-patak · Lendva-patak és Muravidék ·
Lenti
Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye.
Kerka és Lenti · Lenti és Muravidék ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kerka és Magyarország · Magyarország és Muravidék ·
Marokrét
Marokrét avagy Márokrét (korábban Márkócz) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Kerka és Marokrét · Marokrét és Muravidék ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Kerka és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Muravidék ·
Muraszemenye
Muraszemenye község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
Kerka és Muraszemenye · Muraszemenye és Muravidék ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Kerka és Szlovén nyelv · Muravidék és Szlovén nyelv ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Kerka és Szlovénia · Muravidék és Szlovénia ·
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Kerka és Vend nyelv · Muravidék és Vend nyelv ·
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kerka és Muravidék
- Mi van a közös Kerka és Muravidék
- Közötti hasonlóságok Kerka és Muravidék
Összehasonlítását Kerka és Muravidék
Kerka 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Muravidék 602. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 2.44% = 16 / (55 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kerka és Muravidék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
