Kereszténység és Zsinat

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kereszténység és Zsinat

Kereszténység vs. Zsinat

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el. hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Antikhalkédóni egyházak

Az antikhalkédóni egyházak vagy miafizita egyházak az első három egyetemes zsinatot elismerő egyházak, amelyek önálló identitása 451-től kezdődik.

Antikhalkédóni egyházak és Kereszténység · Antikhalkédóni egyházak és Zsinat · Többet látni »

Antikhalkedóni egyházak

#ÁTIRÁNYÍTÁS Antikhalkédóni egyházak.

Antikhalkedóni egyházak és Kereszténység · Antikhalkedóni egyházak és Zsinat · Többet látni »

Arius

Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.

Arius és Kereszténység · Arius és Zsinat · Többet látni »

Asszír keleti egyház

Az asszír keleti egyház (teljes hivatalos neve: Szent Apostoli Katolikus Asszír Keleti egyház, szírül: ܥܕܬܐ ܩܕܝܫܬܐ ܘܫܠܝܚܝܬܐ ܩܬܘܠܝܩܝ ܕܡܕܢܚܐ ܕܐܬܘܪ̈ܝܐ), más néven nesztoriánus egyház a kizárólag az első két egyetemes zsinatot elismerő keresztények csoportja.

Asszír keleti egyház és Kereszténység · Asszír keleti egyház és Zsinat · Többet látni »

Asszír Keleti Egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszír keleti egyház.

Asszír Keleti Egyház és Kereszténység · Asszír Keleti Egyház és Zsinat · Többet látni »

Dogma (fogalom)

A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.

Dogma (fogalom) és Kereszténység · Dogma (fogalom) és Zsinat · Többet látni »

Dogmatika

A dogmatika általában egy vallás dogmáinak rendszere,Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon a keresztény szóhasználatban a teológia egyik ága, amely azokat a dogmákat foglalja rendszerbe, amelyekben a hívőnek hinnie kell.

Dogmatika és Kereszténység · Dogmatika és Zsinat · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

Első nikaiai zsinat és Kereszténység · Első nikaiai zsinat és Zsinat · Többet látni »

Eredendő bűn

Masaccio: Ádám és Éva kiűzetése a paradicsomból (1426, részlet) Michelangelo: a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (1508–1512, részlet) Az eredendő bűn (más néven eredeti bűn vagy a katolikus teológiában áteredő bűn) egy teológiai szakkifejezés, az első embernek mint az egész emberiség képviselőjének a bűne, mely mint kegyelem nélküli, bűnös állapot minden emberre átszáll.

Eredendő bűn és Kereszténység · Eredendő bűn és Zsinat · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Erkölcs és Kereszténység · Erkölcs és Zsinat · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Görög nyelv és Kereszténység · Görög nyelv és Zsinat · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

I. Constantinus római császár és Kereszténység · I. Constantinus római császár és Zsinat · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Jézus és Kereszténység · Jézus és Zsinat · Többet látni »

Keresztség

Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.

Kereszténység és Keresztség · Keresztség és Zsinat · Többet látni »

Kinyilatkoztatás

A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén.

Kereszténység és Kinyilatkoztatás · Kinyilatkoztatás és Zsinat · Többet látni »

Monofiziták

A monofiziták vagy miafiziták olyan keresztények, akik csak egyetlen természetet fogadnak el Krisztusban.

Kereszténység és Monofiziták · Monofiziták és Zsinat · Többet látni »

Nagy egyházszakadás

A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

Kereszténység és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Zsinat · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Kereszténység és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Zsinat · Többet látni »

Pápa (egyházfő)

A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.

Kereszténység és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Zsinat · Többet látni »

Pápai tévedhetetlenség

A pápai tévedhetetlenség a római katolikus egyház dogmája, amely kimondja, hogy Jézus Péternek tett ígérete értelmében a pápa, amikor ex cathedra (tanítói székéből) beszél, meg van védve attól a lehetőségtől, hogy tévedjen „az apostoli egyháznak adott és továbbörökített tanításban”.

Kereszténység és Pápai tévedhetetlenség · Pápai tévedhetetlenség és Zsinat · Többet látni »