Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kereszténység és Keresztes háborúk
Kereszténység és Keresztes háborúk 39 közös dolog (a Uniópédia): Arabok, Újszövetség, Őskeresztények, Bűn, Bogumilok, Egyházatya, Egyiptom, Eretnekség, Európa, Felebaráti szeretet, Felvilágosodás, Humanizmus, Husziták, II. János Pál pápa, Isten, Iszlám, Jézus, Jeruzsálem, Katharok, Katolicizmus, Korán, Libanon, Luther Márton, Magyarország, Maronita egyház, Mennyország, Mohamed próféta, Nagy egyházszakadás, Nesztorianizmus, Ortodox kereszténység, ..., Palesztina (régió), Pápa (egyházfő), Pogányság, Római katolikus egyház, Sátán, Szíria, Szentháromság, Valdensek, Vértanú. Bővíteni index (9 több) »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Kereszténység · Arabok és Keresztes háborúk ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és Kereszténység · Újszövetség és Keresztes háborúk ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
Kereszténység és Őskeresztények · Keresztes háborúk és Őskeresztények ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
Bűn és Kereszténység · Bűn és Keresztes háborúk ·
Bogumilok
A bogumilok egy eretneknek nyilvánított, a 10. századi Bulgáriában feltűnt, keresztény, gnosztikus jellegű vallási irányzat követői.
Bogumilok és Kereszténység · Bogumilok és Keresztes háborúk ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Kereszténység · Egyházatya és Keresztes háborúk ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Kereszténység · Egyiptom és Keresztes háborúk ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Eretnekség és Kereszténység · Eretnekség és Keresztes háborúk ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Kereszténység · Európa és Keresztes háborúk ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
Felebaráti szeretet és Kereszténység · Felebaráti szeretet és Keresztes háborúk ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Felvilágosodás és Kereszténység · Felvilágosodás és Keresztes háborúk ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és Kereszténység · Humanizmus és Keresztes háborúk ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és Kereszténység · Husziták és Keresztes háborúk ·
II. János Pál pápa
Szent II.
II. János Pál pápa és Kereszténység · II. János Pál pápa és Keresztes háborúk ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Kereszténység · Isten és Keresztes háborúk ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Kereszténység · Iszlám és Keresztes háborúk ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Kereszténység · Jézus és Keresztes háborúk ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Kereszténység · Jeruzsálem és Keresztes háborúk ·
Katharok
Languedoc grófjainak címerében szerepelt Katharoknak (kathárok, katarok, katárok) nevezték a 12. században a Nyugat-Európában, – különösen Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban, – feltűnő paulikiánus–bogumil eredetű, gnosztikus, dualista alapállású, az egyház részéről eretneknek nyilvánított vallási mozgalom tagjait.
Katharok és Kereszténység · Katharok és Keresztes háborúk ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Katolicizmus és Kereszténység · Katolicizmus és Keresztes háborúk ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Kereszténység és Korán · Keresztes háborúk és Korán ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Kereszténység és Libanon · Keresztes háborúk és Libanon ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Kereszténység és Luther Márton · Keresztes háborúk és Luther Márton ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kereszténység és Magyarország · Keresztes háborúk és Magyarország ·
Maronita egyház
A maronita egyház egy libanoni székhelyű keleti katolikus egyház.
Kereszténység és Maronita egyház · Keresztes háborúk és Maronita egyház ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Kereszténység és Mennyország · Keresztes háborúk és Mennyország ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Kereszténység és Mohamed próféta · Keresztes háborúk és Mohamed próféta ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Kereszténység és Nagy egyházszakadás · Keresztes háborúk és Nagy egyházszakadás ·
Nesztorianizmus
A nesztorianizmus egy krisztológiai irányzat, melynek követőit Nesztoriosz 5. századi konstantinápolyi pátriárka után nevezték el.
Kereszténység és Nesztorianizmus · Keresztes háborúk és Nesztorianizmus ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Kereszténység és Ortodox kereszténység · Keresztes háborúk és Ortodox kereszténység ·
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
Kereszténység és Palesztina (régió) · Keresztes háborúk és Palesztina (régió) ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Kereszténység és Pápa (egyházfő) · Keresztes háborúk és Pápa (egyházfő) ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Kereszténység és Pogányság · Keresztes háborúk és Pogányság ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Kereszténység és Római katolikus egyház · Keresztes háborúk és Római katolikus egyház ·
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
Kereszténység és Sátán · Keresztes háborúk és Sátán ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Kereszténység és Szíria · Keresztes háborúk és Szíria ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Kereszténység és Szentháromság · Keresztes háborúk és Szentháromság ·
Valdensek
A valdensek (más néven lyoni szegények) egy Provence-ban a 12. század végén, Pierre Valdès által létrehozott, pápa- és egyházellenes vallásfelekezet volt, amely Európa-szerte elterjedt a középkorban.
Kereszténység és Valdensek · Keresztes háborúk és Valdensek ·
Vértanú
Szent Sebestyén, a mártíromság jelképe Szent Bertalan megnyúzott alakjának szobra a milánói dómban Szent Agricola ravennai vértanú keresztre feszítése Szent Ákos tízezer katonatársának vértanúsága George Wishart protestáns mártír kivégzése Nagaszakiban 188 japán keresztény halt mártírhalált a 17. század elején, a keresztények üldöztetése során A vértanú/mártír olyan ember, aki egy eszméért, hitért áldozza életét, „vérével tanúskodik hite, eszméi mellett”.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kereszténység és Keresztes háborúk
- Mi van a közös Kereszténység és Keresztes háborúk
- Közötti hasonlóságok Kereszténység és Keresztes háborúk
Összehasonlítását Kereszténység és Keresztes háborúk
Kereszténység 337 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes háborúk 444. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 4.99% = 39 / (337 + 444).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kereszténység és Keresztes háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
