Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban
Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban 55 közös dolog (a Uniópédia): A kereszténység története, Antiokheia, Arabok, Assisi Szent Ferenc, Avignon, Az iszlám története, Bizánci Birodalom, Burgundok, Ciprus (sziget), Clermont-i zsinat, Eretnekség, Földközi-tenger, Ferences rend, Feudalizmus, Humanizmus, Husziták, I. Gergely pápa, Ibériai-félsziget, II. Frigyes német-római császár, II. Orbán pápa, III. Ince pápa, III. Jenő pápa, Invesztitúra, Invesztitúraharc, Iszlám, IX. Gergely pápa, Jézus, Jeruzsálem, Katharok, Kereszténység, ..., Konstantinápoly, Luther Márton, Mennyország, Mohamed próféta, Nagy egyházszakadás, Német-római Birodalom, Negyedik lateráni zsinat, Normannok, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Pogányság, Római katolikus egyház, Reneszánsz, Res publica Christiana, Szentföld, Szerzetes, Szicília, Szimónia, Velencei Köztársaság, VII. Gergely pápa, VIII. Gergely pápa, Zsinat, 11. század, 13. század. Bővíteni index (25 több) »
A kereszténység története
A kereszténység története az evangélium hirdetésének, és a vele szorosan összefonódó keresztény egyházak történetét jelenti.
A kereszténység története és Keresztes háborúk · A kereszténység története és Pápaság a középkorban ·
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Antiokheia és Keresztes háborúk · Antiokheia és Pápaság a középkorban ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Keresztes háborúk · Arabok és Pápaság a középkorban ·
Assisi Szent Ferenc
Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.
Assisi Szent Ferenc és Keresztes háborúk · Assisi Szent Ferenc és Pápaság a középkorban ·
Avignon
Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján.
Avignon és Keresztes háborúk · Avignon és Pápaság a középkorban ·
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Az iszlám története és Keresztes háborúk · Az iszlám története és Pápaság a középkorban ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Keresztes háborúk · Bizánci Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Burgundok
A burgundok korai germán nép volt, amelyik a Visztula és Rajna érintésével a Rhône környékére vándorolt, ahol az 5. században létrehozta királyságát.
Burgundok és Keresztes háborúk · Burgundok és Pápaság a középkorban ·
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Ciprus (sziget) és Keresztes háborúk · Ciprus (sziget) és Pápaság a középkorban ·
Clermont-i zsinat
A clermont-i zsinat 1095.
Clermont-i zsinat és Keresztes háborúk · Clermont-i zsinat és Pápaság a középkorban ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Eretnekség és Keresztes háborúk · Eretnekség és Pápaság a középkorban ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Keresztes háborúk · Földközi-tenger és Pápaság a középkorban ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Ferences rend és Keresztes háborúk · Ferences rend és Pápaság a középkorban ·
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Feudalizmus és Keresztes háborúk · Feudalizmus és Pápaság a középkorban ·
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Humanizmus és Keresztes háborúk · Humanizmus és Pápaság a középkorban ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és Keresztes háborúk · Husziták és Pápaság a középkorban ·
I. Gergely pápa
I.
I. Gergely pápa és Keresztes háborúk · I. Gergely pápa és Pápaság a középkorban ·
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Ibériai-félsziget és Keresztes háborúk · Ibériai-félsziget és Pápaság a középkorban ·
II. Frigyes német-római császár
II.
II. Frigyes német-római császár és Keresztes háborúk · II. Frigyes német-római császár és Pápaság a középkorban ·
II. Orbán pápa
Boldog II.
II. Orbán pápa és Keresztes háborúk · II. Orbán pápa és Pápaság a középkorban ·
III. Ince pápa
III.
III. Ince pápa és Keresztes háborúk · III. Ince pápa és Pápaság a középkorban ·
III. Jenő pápa
Boldog III.
III. Jenő pápa és Keresztes háborúk · III. Jenő pápa és Pápaság a középkorban ·
Invesztitúra
Az invesztitúra (lat. vestio 'öltöztet') egyházi jogi szakkifejezés.
Invesztitúra és Keresztes háborúk · Invesztitúra és Pápaság a középkorban ·
Invesztitúraharc
Az invesztitúraharc a középkori Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt, melynek gyökerei a Frank Birodalomig, a Karoling dinasztiából származó Nagy Károlyig nyúlnak vissza.
Invesztitúraharc és Keresztes háborúk · Invesztitúraharc és Pápaság a középkorban ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Keresztes háborúk · Iszlám és Pápaság a középkorban ·
IX. Gergely pápa
IX.
IX. Gergely pápa és Keresztes háborúk · IX. Gergely pápa és Pápaság a középkorban ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Keresztes háborúk · Jézus és Pápaság a középkorban ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Keresztes háborúk · Jeruzsálem és Pápaság a középkorban ·
Katharok
Languedoc grófjainak címerében szerepelt Katharoknak (kathárok, katarok, katárok) nevezték a 12. században a Nyugat-Európában, – különösen Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban, – feltűnő paulikiánus–bogumil eredetű, gnosztikus, dualista alapállású, az egyház részéről eretneknek nyilvánított vallási mozgalom tagjait.
Katharok és Keresztes háborúk · Katharok és Pápaság a középkorban ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Kereszténység és Keresztes háborúk · Kereszténység és Pápaság a középkorban ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Keresztes háborúk és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Pápaság a középkorban ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Keresztes háborúk és Luther Márton · Luther Márton és Pápaság a középkorban ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Keresztes háborúk és Mennyország · Mennyország és Pápaság a középkorban ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Keresztes háborúk és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Pápaság a középkorban ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Keresztes háborúk és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Pápaság a középkorban ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Keresztes háborúk és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Negyedik lateráni zsinat
A negyedik lateráni zsinat a tizenkettedik egyetemes zsinat, III. Ince pápa hívta össze 1215.
Keresztes háborúk és Negyedik lateráni zsinat · Negyedik lateráni zsinat és Pápaság a középkorban ·
Normannok
A normannok által elfoglalt területek, 11. század A normann skandináv eredetű nép, amely jelentős szerepet játszott Európa 9–13. századi történelmének alakulásában.
Keresztes háborúk és Normannok · Normannok és Pápaság a középkorban ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Keresztes háborúk és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Pápaság a középkorban ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Keresztes háborúk és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Pápaság a középkorban ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Keresztes háborúk és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Pápaság a középkorban ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Keresztes háborúk és Pogányság · Pápaság a középkorban és Pogányság ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Keresztes háborúk és Római katolikus egyház · Pápaság a középkorban és Római katolikus egyház ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Keresztes háborúk és Reneszánsz · Pápaság a középkorban és Reneszánsz ·
Res publica Christiana
A Res publica Christiana célként fogalmazta meg a középkori európai államoknak egy egységes, a pápa szellemi vezetése alatt álló birodalomba való tömörítését, majd azok kiterjesztését közös katonai vállalkozások és missziók keretében.
Keresztes háborúk és Res publica Christiana · Pápaság a középkorban és Res publica Christiana ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Keresztes háborúk és Szentföld · Pápaság a középkorban és Szentföld ·
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
Keresztes háborúk és Szerzetes · Pápaság a középkorban és Szerzetes ·
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Keresztes háborúk és Szicília · Pápaság a középkorban és Szicília ·
Szimónia
Szimónia (latinul simonia) a neve annak a kánonjogi vétségnek, amelynek lényege egyházi és lelki javak anyagi előnyök révén történő megszerzése vagy áruba bocsátása.
Keresztes háborúk és Szimónia · Pápaság a középkorban és Szimónia ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Keresztes háborúk és Velencei Köztársaság · Pápaság a középkorban és Velencei Köztársaság ·
VII. Gergely pápa
VII.
Keresztes háborúk és VII. Gergely pápa · Pápaság a középkorban és VII. Gergely pápa ·
VIII. Gergely pápa
VIII.
Keresztes háborúk és VIII. Gergely pápa · Pápaság a középkorban és VIII. Gergely pápa ·
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
Keresztes háborúk és Zsinat · Pápaság a középkorban és Zsinat ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Keresztes háborúk · 11. század és Pápaság a középkorban ·
13. század
A 13.
13. század és Keresztes háborúk · 13. század és Pápaság a középkorban ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban
- Mi van a közös Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban
- Közötti hasonlóságok Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban
Összehasonlítását Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban
Keresztes háborúk 444 kapcsolatokat, ugyanakkor Pápaság a középkorban 682. Ami közös bennük 55, a Jaccard index 4.88% = 55 / (444 + 682).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Keresztes háborúk és Pápaság a középkorban. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
