Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
91 kapcsolatok: Alany (nyelvészet), Alapszókincs, Albán nyelv, Alveoláris, Aromán nyelv, Birtokos eset, Dalmát nyelv, Dákok, Dialektus, Duna, Elöljáró, Félhangzó, Főmondat, Főnév, Főnévi igenév, Flexió (nyelvészet), Folyamatos múlt, Francia nyelv, Görög nyelv, Grammatika, Hangsúly (nyelvészet), Hangsúly (nyelvtan), Hangtan, Határozó, Határozószó, Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó, Horvát nyelv, Igeidő, Igenem, Isztroromán nyelv, Jövevényszó, Képző, Kölcsönös érthetőség, Kötőmód, Kötőszó, Kettőshangzó, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Labiális hang, Laterális hang, Latin nyelv, Macedón nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Meglenoromán nyelv, Megszólító eset, Mellékmondat, Melléknév, Mondatrész, ..., Mondattan, Morféma, Morfológia (nyelvészet), Névelő, Névmás, Nem (nyelvtan), Nyelvészet, Nyugati újlatin nyelvek, Olasz nyelv, Palatalizáció, Palatális hang, Palóc nyelvjárás, Protoromán nyelv, Rag, Réshang, Részes eset, Román nyelv, Románok, Segédige, Sextil Pușcariu, Sorszámnév, Szám (nyelvtan), Számnév, Szókincs, Szórend, Szótag, Személy (nyelvtan), Szláv nyelvek, Sztenderd nyelvváltozat, Szubsztrátum, Tárgy (nyelvtan), Tárgyeset, Tőhangváltás, Tőszámnév, Toldalék, Trákok, Veláris, Zárhang, Zöngés és zöngétlen párok, 10. század, 13. század. Bővíteni index (41 több) »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alapszókincs
Az alapszókincs vagy alapszókészlet egy nyelv szókincsének az a része, amely a nyelv legősibb korszakából származik (alapnyelvi eredetű szavak vagy igen régi jövevényszavak), köznapi fogalmakat fejez ki, a nyelvközösség minden tagja ismeri a jelentését, és amelyek származékaiból gyakran nagyobb szócsaládok keletkeznek.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Alapszókincs · Többet látni »
Albán nyelv
Az albán nyelv (albánul) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Albán nyelv · Többet látni »
Alveoláris
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alveoláris hang.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Alveoláris · Többet látni »
Aromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán vagy vlach; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Aromán nyelv · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Birtokos eset · Többet látni »
Dalmát nyelv
A dalmát nyelv egy kihalt újlatin nyelv, amely a mai Horvátország és Montenegró partmenti területein létezett.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Dalmát nyelv · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Dákok · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Dialektus · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Duna · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Elöljáró · Többet látni »
Félhangzó
A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Félhangzó · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Főmondat · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Főnévi igenév · Többet látni »
Flexió (nyelvészet)
spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Flexió (nyelvészet) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Folyamatos múlt · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Francia nyelv · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Görög nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Grammatika · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Hangsúly (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hangsúly (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Hangsúly (nyelvtan) · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Hangtan · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Határozó · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Határozószó · Többet látni »
Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó
A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Horvát nyelv · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Igeidő · Többet látni »
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Igenem · Többet látni »
Isztroromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Isztroromán nyelv · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Jövevényszó · Többet látni »
Képző
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóképzés.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Képző · Többet látni »
Kölcsönös érthetőség
A kölcsönös érthetőség a nyelvészetben két vagy több nyelv azon tulajdonsága, amelynek köszönhetően bármelyikük beszélői megértik többé–kevésbé a másikat vagy a többit anélkül, hogy tanulták volna őket.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kölcsönös érthetőség · Többet látni »
Kötőmód
A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kötőmód · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kötőszó · Többet látni »
Kettőshangzó
A hagyományos fonetikában a kettőshangzó (idegen szóval diftongus) egyes szerzők szerint egy szótagban kiejtett két magánhangzó együttese.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kettőshangzó · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kijelentő mód · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Labiális hang
A labiális, más néven ajakhang, olyan beszédhang, amelynek képzésében valamilyen formában az ajkak működnek közre.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Labiális hang · Többet látni »
Laterális hang
A laterális (a latin laterālis „oldal-,oldalsó“; másként laterális hang) egy beszédhang, melynél az artikuláció nem a szájpadlás közepén meglévő koponya-varraton megy végbe, mint a szagittállis hangoknál, hanem az oldalakon.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Laterális hang · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Latin nyelv · Többet látni »
Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Macedón nyelv · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Magánhangzó · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Magyar nyelv · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Mássalhangzó · Többet látni »
Meglenoromán nyelv
Meglenoromán nyelv Vlach Moglena régió A meglenoromán egy, a tudományos körökben „meglenorománok”-nak nevezett népesség nyelvjárásainak csoportja.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Meglenoromán nyelv · Többet látni »
Megszólító eset
Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Megszólító eset · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Mellékmondat · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Melléknév · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Mondatrész · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Mondattan · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Morféma · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Névelő · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Névmás · Többet látni »
Nem (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Nem (nyelvtan) · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Nyelvészet · Többet látni »
Nyugati újlatin nyelvek
Újlatin nyelvek Európában A nyugati újlatin nyelvek az újlatin nyelvek legnépesebb ágát alkotják.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Nyugati újlatin nyelvek · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Olasz nyelv · Többet látni »
Palatalizáció
A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Palatalizáció · Többet látni »
Palatális hang
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Palatális hang · Többet látni »
Palóc nyelvjárás
A palóc nyelvjárás az egyik legismertebb magyar nyelvjárás.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Palóc nyelvjárás · Többet látni »
Protoromán nyelv
A keleti újlatin nyelvek mai elterjedése Protoromán nyelvnek a nyelvészek azt a feltételezett egységes nyelvet tekintik, amelyből egyesek szerint a mai román, az aromán, a meglenoromán és az isztroromán nyelvek keletkeztek.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Protoromán nyelv · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Rag · Többet látni »
Réshang
Alveoláris frikatív hang (pl. magyar „sz”) artikulációja A réshang, más néven frikatíva a fonetikában olyan mássalhangzó-képzési mód, melynek során a hangképző szervek valamilyen rést képeznek, amelyen keresztül a levegő kiáramlása folyamatos.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Réshang · Többet látni »
Részes eset
Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Részes eset · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Román nyelv · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Románok · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Segédige · Többet látni »
Sextil Pușcariu
Sextil Iosif Pușcariu (Brassó, 1877. január 4. – Törcsvár, 1948. május 5.) román nyelvész.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Sextil Pușcariu · Többet látni »
Sorszámnév
A sorszámnév a határozott számnevek fajtájába tartozik, mint határozott számnév pontosan megjelöli a sorrendi helyet (például hetedik, tizedik).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Sorszámnév · Többet látni »
Szám (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szám (nyelvtan) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Számnév · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szókincs · Többet látni »
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szórend · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szótag · Többet látni »
Személy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személy (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Személy (nyelvtan) · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szláv nyelvek · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Szubsztrátum
A szubsztrátum (eredete a latin substratum, a sub- ’alsó-’ és a stratum ’réteg’ szavakból; alapréteg) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt (ős)lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a spontán nyelvcsere útján felvett új nyelvben.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Szubsztrátum · Többet látni »
Tárgy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Tárgy (nyelvtan) · Többet látni »
Tárgyeset
Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Tárgyeset · Többet látni »
Tőhangváltás
A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a szótőnek egynél több hangbeli változata van, azaz beszédhang vagy beszédhangok csoportja szabályszerűen váltakozik más beszédhanggal / beszédhangok csoportjaival, vagy ezek hiányával a toldalékolás során.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Tőhangváltás · Többet látni »
Tőszámnév
A tőszámnév a határozott számnevek közé tartozik; pontosan megnevezi magát a számot (például kettő, három).
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Tőszámnév · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Toldalék · Többet látni »
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Trákok · Többet látni »
Veláris
#ÁTIRÁNYÍTÁS Veláris hang.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Veláris · Többet látni »
Zárhang
A zárhang vagy okkluzíva a fonetikában olyan mássalhangzót jelöl, melynek képzése a hangképző szervek által a kiáramló levegő útjának teljes elzárásával, majd a zár feloldásával történik.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Zárhang · Többet látni »
Zöngés és zöngétlen párok
A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és Zöngés és zöngétlen párok · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és 10. század · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Keleti újlatin nyelvek és 13. század · Többet látni »
