Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kecskemét és Szolnok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kecskemét és Szolnok

Kecskemét vs. Szolnok

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Közötti hasonlóságok Kecskemét és Szolnok

Kecskemét és Szolnok 51 közös dolog (a Uniópédia): Avarok, Békéscsaba, Bronzkor, Budapest, Cigányok, Evangélikus kereszténység, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Finnország, Gepidák, Hunok, Izrael, Japán, Jászkun kerület, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kereszténydemokrata Néppárt, Kereszténység, Kiegyezés, Kunszentmárton, Lengyelország, Magyar Cserkészszövetség, Magyar Demokrata Fórum, Magyar görögkatolikus egyház, Magyarok, Magyarország, Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint, Magyarországi bolgárok, Magyarországi cigányok, Magyarországi görögök, ..., Magyarországi németek, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi románok, Magyarországi szerbek, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Megyeszékhely, Nagykőrös, Németek, Németország, Oroszok, Ortodox kereszténység, Protestantizmus, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Románia, Románok, Szeged, Török hódoltság, Ukránok, Veszprém, Zsidó vallás. Bővíteni index (21 több) »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Avarok és Kecskemét · Avarok és Szolnok · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Kecskemét · Békéscsaba és Szolnok · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Bronzkor és Kecskemét · Bronzkor és Szolnok · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kecskemét · Budapest és Szolnok · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Cigányok és Kecskemét · Cigányok és Szolnok · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Evangélikus kereszténység és Kecskemét · Evangélikus kereszténység és Szolnok · Többet látni »

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Kecskemét · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Szolnok · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kecskemét · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szolnok · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Finnország és Kecskemét · Finnország és Szolnok · Többet látni »

Gepidák

Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.

Gepidák és Kecskemét · Gepidák és Szolnok · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Hunok és Kecskemét · Hunok és Szolnok · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Izrael és Kecskemét · Izrael és Szolnok · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Japán és Kecskemét · Japán és Szolnok · Többet látni »

Jászkun kerület

Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.

Jászkun kerület és Kecskemét · Jászkun kerület és Szolnok · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

Katolicizmus és Kecskemét · Katolicizmus és Szolnok · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Kálvinizmus és Kecskemét · Kálvinizmus és Szolnok · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Kecskemét és Kereszténydemokrata Néppárt · Kereszténydemokrata Néppárt és Szolnok · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Kecskemét és Kereszténység · Kereszténység és Szolnok · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Kecskemét és Kiegyezés · Kiegyezés és Szolnok · Többet látni »

Kunszentmárton

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.

Kecskemét és Kunszentmárton · Kunszentmárton és Szolnok · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Kecskemét és Lengyelország · Lengyelország és Szolnok · Többet látni »

Magyar Cserkészszövetség

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom legjelentősebb magyarországi szervezete.

Kecskemét és Magyar Cserkészszövetség · Magyar Cserkészszövetség és Szolnok · Többet látni »

Magyar Demokrata Fórum

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.

Kecskemét és Magyar Demokrata Fórum · Magyar Demokrata Fórum és Szolnok · Többet látni »

Magyar görögkatolikus egyház

A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.

Kecskemét és Magyar görögkatolikus egyház · Magyar görögkatolikus egyház és Szolnok · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Kecskemét és Magyarok · Magyarok és Szolnok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kecskemét és Magyarország · Magyarország és Szolnok · Többet látni »

Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint

Budapest nélkül) 1870-2019 Az alábbi lista Magyarország 50 legnagyobb lakónépességű települését sorolja fel a 2011.

Kecskemét és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi bolgárok

Ferencvárosban A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.

Kecskemét és Magyarországi bolgárok · Magyarországi bolgárok és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi cigányok

Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.

Kecskemét és Magyarországi cigányok · Magyarországi cigányok és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi görögök

A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe.

Kecskemét és Magyarországi görögök · Magyarországi görögök és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi németek

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.

Kecskemét és Magyarországi németek · Magyarországi németek és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi Református Egyház

A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.

Kecskemét és Magyarországi Református Egyház · Magyarországi Református Egyház és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi románok

A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük.

Kecskemét és Magyarországi románok · Magyarországi románok és Szolnok · Többet látni »

Magyarországi szerbek

A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.

Kecskemét és Magyarországi szerbek · Magyarországi szerbek és Szolnok · Többet látni »

Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Kecskemét és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok · Többet látni »

Megyeszékhely

Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.

Kecskemét és Megyeszékhely · Megyeszékhely és Szolnok · Többet látni »

Nagykőrös

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Kecskemét és Nagykőrös · Nagykőrös és Szolnok · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Kecskemét és Németek · Németek és Szolnok · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Kecskemét és Németország · Németország és Szolnok · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Kecskemét és Oroszok · Oroszok és Szolnok · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Kecskemét és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szolnok · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Kecskemét és Protestantizmus · Protestantizmus és Szolnok · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Kecskemét és Rákóczi-szabadságharc · Rákóczi-szabadságharc és Szolnok · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Kecskemét és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szolnok · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Kecskemét és Románia · Románia és Szolnok · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Kecskemét és Románok · Románok és Szolnok · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Kecskemét és Szeged · Szeged és Szolnok · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Kecskemét és Török hódoltság · Szolnok és Török hódoltság · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Kecskemét és Ukránok · Szolnok és Ukránok · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Kecskemét és Veszprém · Szolnok és Veszprém · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Kecskemét és Zsidó vallás · Szolnok és Zsidó vallás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kecskemét és Szolnok

Kecskemét 333 kapcsolatokat, ugyanakkor Szolnok 460. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 6.43% = 51 / (333 + 460).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kecskemét és Szolnok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »