Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
11 kapcsolatok: Belsősárd, Kebeleszentmárton, Lendva, Lendva-patak, Magyarország, Nagytótlak, Origo.hu, Resznek, Szlovén nyelv, Szlovénia, Zalaszombatfa.
Belsősárd
Belsősárd község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Új!!: Kebele (patak) és Belsősárd · Többet látni »
Kebeleszentmárton
Kebeleszentmárton település és egyben a Kebeleszentmárton község alapfokú közigazgatási egység székhelye Szlovéniában a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban, a magyar határ mentén.
Új!!: Kebele (patak) és Kebeleszentmárton · Többet látni »
Lendva
Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.
Új!!: Kebele (patak) és Lendva · Többet látni »
Lendva-patak
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Kebele (patak) és Lendva-patak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kebele (patak) és Magyarország · Többet látni »
Nagytótlak
Nagytótlak (korábban Lak, Lakszentmiklós, régi vend neve Selanci) szlovén lakosságú falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Kebele (patak) és Nagytótlak · Többet látni »
Origo.hu
Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.
Új!!: Kebele (patak) és Origo.hu · Többet látni »
Resznek
Resznek község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Új!!: Kebele (patak) és Resznek · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Kebele (patak) és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Kebele (patak) és Szlovénia · Többet látni »
Zalaszombatfa
Zalaszombatfa (vendül Soboška ves) község (aprófalu) Zala vármegyében, a Lenti járásban.
