Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt

Katolikus Néppárt vs. Szabadelvű Párt

A Katolikus Néppárt (avagy Katholikus Néppárt) egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon. A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Közötti hasonlóságok Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt

Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt 13 közös dolog (a Uniópédia): Első világháború, Kiegyezés, Magyarország, Május 31., Osztrák–Magyar Monarchia, Prohászka Ottokár, Szövetkezett ellenzék, 1896-os választások, 1901-es választások, 1905-ös választások, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, 1906-os választások, 1910-es választások.

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Katolikus Néppárt · Első világháború és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Katolikus Néppárt és Kiegyezés · Kiegyezés és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Katolikus Néppárt és Magyarország · Magyarország és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Május 31.

Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.

Katolikus Néppárt és Május 31. · Május 31. és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Katolikus Néppárt és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.

Katolikus Néppárt és Prohászka Ottokár · Prohászka Ottokár és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Szövetkezett ellenzék

Kossuth Ferenc portréja a szövetkezett balpárt arcképcsarnokában (1905) A szövetkezett ellenzék vagy Koalíció (olykor szövetkezett balpárt) Tisza István erőszakos házszabályreformja, az ellenzéki obstrukció házszabályellenes letörése és az ún.

Katolikus Néppárt és Szövetkezett ellenzék · Szövetkezett ellenzék és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1896-os választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1896.

1896-os választások és Katolikus Néppárt · 1896-os választások és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1901-es választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1901.

1901-es választások és Katolikus Néppárt · 1901-es választások és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1905-ös választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1905.

1905-ös választások és Katolikus Néppárt · 1905-ös választások és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.

1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Katolikus Néppárt · 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1906-os választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1906.

1906-os választások és Katolikus Néppárt · 1906-os választások és Szabadelvű Párt · Többet látni »

1910-es választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1910.

1910-es választások és Katolikus Néppárt · 1910-es választások és Szabadelvű Párt · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt

Katolikus Néppárt 51 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabadelvű Párt 118. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 7.69% = 13 / (51 + 118).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Katolikus Néppárt és Szabadelvű Párt. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »