Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632)

Katolikus Liga (1609) vs. Lützeni csata (1632)

A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra. A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.

Közötti hasonlóságok Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632)

Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632) 5 közös dolog (a Uniópédia): Harmincéves háború, II. Gusztáv Adolf svéd király, Johann t’Serclaes Tilly, Lech (folyó), Német-római Birodalom.

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és Katolikus Liga (1609) · Harmincéves háború és Lützeni csata (1632) · Többet látni »

II. Gusztáv Adolf svéd király

II.

II. Gusztáv Adolf svéd király és Katolikus Liga (1609) · II. Gusztáv Adolf svéd király és Lützeni csata (1632) · Többet látni »

Johann t’Serclaes Tilly

Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.

Johann t’Serclaes Tilly és Katolikus Liga (1609) · Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632) · Többet látni »

Lech (folyó)

A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Katolikus Liga (1609) és Lech (folyó) · Lützeni csata (1632) és Lech (folyó) · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Katolikus Liga (1609) és Német-római Birodalom · Lützeni csata (1632) és Német-római Birodalom · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632)

Katolikus Liga (1609) 18 kapcsolatokat, ugyanakkor Lützeni csata (1632) 23. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 12.20% = 5 / (18 + 23).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: