Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Katolicizmus és Római katolikus egyház
Katolicizmus és Római katolikus egyház 67 közös dolog (a Uniópédia): Antiochiai Szent Ignác, Apostol, Apostoli hitvallás, Újszövetség, Írország, Bérmálás, Bűn, Bűnbánat, Belgium, Betegek kenete, Biblia, Dogma (fogalom), Egyházatya, Egyházi rend, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Eretnekség, Eucharisztia, Eutanázia, Ferenc pápa, Franciaország, Gyónás, Hagyományhű katolikusság, Hit (vallás), Homoszexualitás, Horvátország, Jézus, Kína, Kegyelem (vallás), Keleti katolikus egyházak, ..., Keresztény szerzetesség, Kereszténység, Keresztség, Kultusz (vallás), Latin nyelv, Latin rítusú katolikus egyház, Lengyelország, Liberális Katolikus Egyház, Liturgia, Magyarország, Második vatikáni zsinat, Megváltás, Mennyország, Modernizmus (katolikus), Nagy egyházszakadás, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Olaszország, Ortodox kereszténység, Pál apostol, Pápa (egyházfő), Péter apostol, Püspök, Róma, Római rítus, Reformáció, Spanyolország, Szűz Mária, Szent Ambrus, Szentháromság, Szentlélek, Szentség, Terhességmegszakítás, 1. század, 11. század, 17. század, 2. század, 4. század. Bővíteni index (37 több) »
Antiochiai Szent Ignác
Antiochiai Ignác, vagy egyházi nevén Antiochiai Szent Ignác (35 körül – 107. október 17.) Antiochia püspöke, ókeresztény író, apostoli atya.
Antiochiai Szent Ignác és Katolicizmus · Antiochiai Szent Ignác és Római katolikus egyház ·
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Katolicizmus · Apostol és Római katolikus egyház ·
Apostoli hitvallás
Az Apostoli hitvallás (latinul: Symbolum apostolicum vagy Symbolum apostolorum) a keresztény egyházak egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása.
Apostoli hitvallás és Katolicizmus · Apostoli hitvallás és Római katolikus egyház ·
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Újszövetség és Katolicizmus · Újszövetség és Római katolikus egyház ·
Írország
Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.
Írország és Katolicizmus · Írország és Római katolikus egyház ·
Bérmálás
Litvániában. A bérmálás szentségét felveheti minden megkeresztelt, de még meg nem bérmált személy. A katolikus egyházban a bérmálás (latinul confirmatio, jelentése ’megerősítés’) olyan szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára.
Bérmálás és Katolicizmus · Bérmálás és Római katolikus egyház ·
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
Bűn és Katolicizmus · Bűn és Római katolikus egyház ·
Bűnbánat
Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.
Bűnbánat és Katolicizmus · Bűnbánat és Római katolikus egyház ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Belgium és Katolicizmus · Belgium és Római katolikus egyház ·
Betegek kenete
A betegek kenete egy régi zsidó szokás formáiból kialakult keresztény szertartás.
Betegek kenete és Katolicizmus · Betegek kenete és Római katolikus egyház ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és Katolicizmus · Biblia és Római katolikus egyház ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Dogma (fogalom) és Katolicizmus · Dogma (fogalom) és Római katolikus egyház ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Katolicizmus · Egyházatya és Római katolikus egyház ·
Egyházi rend
Az egyházi rend vagy papi rend a katolikus egyházban a hét szentség közül a hatodik, a papság szentsége („papi szentség”).
Egyházi rend és Katolicizmus · Egyházi rend és Római katolikus egyház ·
Első konstantinápolyi zsinat
Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.
Első konstantinápolyi zsinat és Katolicizmus · Első konstantinápolyi zsinat és Római katolikus egyház ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és Katolicizmus · Első nikaiai zsinat és Római katolikus egyház ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Eretnekség és Katolicizmus · Eretnekség és Római katolikus egyház ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Eucharisztia és Katolicizmus · Eucharisztia és Római katolikus egyház ·
Eutanázia
Az eutanázia a gyógyíthatatlan beteg halálának a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő (aktív vagy passzív) meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás.
Eutanázia és Katolicizmus · Eutanázia és Római katolikus egyház ·
Ferenc pápa
Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266.
Ferenc pápa és Katolicizmus · Ferenc pápa és Római katolikus egyház ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Katolicizmus · Franciaország és Római katolikus egyház ·
Gyónás
Medellín, Kolumbia Pietro Longhi: A gyónás A gyónás vagy szentgyónás (latinul confessio) számos vallásban a bűnök (bűnösség) beismerése, bevallása.
Gyónás és Katolicizmus · Gyónás és Római katolikus egyház ·
Hagyományhű katolikusság
Hagyományhű vagy tradicionalista katolikusoknak azokat a híveket nevezzük, akik a második vatikáni zsinat előtt uralkodó lelkiségi, erkölcsiségi (morális) liturgikus és kánonjogi (diszciplináris) fölfogáshoz és szemlélethez különböző fokban ragaszkodnak.
Hagyományhű katolikusság és Katolicizmus · Hagyományhű katolikusság és Római katolikus egyház ·
Hit (vallás)
Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.
Hit (vallás) és Katolicizmus · Hit (vallás) és Római katolikus egyház ·
Homoszexualitás
title.
Homoszexualitás és Katolicizmus · Homoszexualitás és Római katolikus egyház ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Katolicizmus · Horvátország és Római katolikus egyház ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Katolicizmus · Jézus és Római katolikus egyház ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Kína és Katolicizmus · Kína és Római katolikus egyház ·
Kegyelem (vallás)
A kegyelemnek többféle jelentése van a vallásokban, a kereszténységben többnyire Isten üdvözítő kegyelmére vonatkozik.
Katolicizmus és Kegyelem (vallás) · Kegyelem (vallás) és Római katolikus egyház ·
Keleti katolikus egyházak
A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.
Katolicizmus és Keleti katolikus egyházak · Keleti katolikus egyházak és Római katolikus egyház ·
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Katolicizmus és Keresztény szerzetesség · Keresztény szerzetesség és Római katolikus egyház ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Katolicizmus és Kereszténység · Kereszténység és Római katolikus egyház ·
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Katolicizmus és Keresztség · Keresztség és Római katolikus egyház ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Katolicizmus és Kultusz (vallás) · Kultusz (vallás) és Római katolikus egyház ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Katolicizmus és Latin nyelv · Latin nyelv és Római katolikus egyház ·
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Katolicizmus és Latin rítusú katolikus egyház · Latin rítusú katolikus egyház és Római katolikus egyház ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Katolicizmus és Lengyelország · Lengyelország és Római katolikus egyház ·
Liberális Katolikus Egyház
A Liberális Katolikus Egyház (angol: Liberal Catholic Church, LCC) és a liberális katolikus mozgalom kifejezéseket számos független katolikus irányzat használja szerte a világon, amelyek igyekeznek ötvözni a hagyományos katolikus szentségi rendszert a hit szabadságával, a reinkarnációval és a teozófiai elképzelések iránti nyitottsággal.
Katolicizmus és Liberális Katolikus Egyház · Liberális Katolikus Egyház és Római katolikus egyház ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Katolicizmus és Liturgia · Liturgia és Római katolikus egyház ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Katolicizmus és Magyarország · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
Katolicizmus és Második vatikáni zsinat · Második vatikáni zsinat és Római katolikus egyház ·
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Katolicizmus és Megváltás · Megváltás és Római katolikus egyház ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Katolicizmus és Mennyország · Mennyország és Római katolikus egyház ·
Modernizmus (katolikus)
A katolikus modernizmusnak az egyházban azokat a különféle törekvéseket nevezik, amelyek a modern szellemiséghez (tudományhoz, filozófiákhoz) való alkalmazkodást célozzák.
Katolicizmus és Modernizmus (katolikus) · Modernizmus (katolikus) és Római katolikus egyház ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Katolicizmus és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Római katolikus egyház ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Katolicizmus és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Római katolikus egyház ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Katolicizmus és Olaszország · Olaszország és Római katolikus egyház ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Katolicizmus és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Római katolikus egyház ·
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Katolicizmus és Pál apostol · Pál apostol és Római katolikus egyház ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Katolicizmus és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Római katolikus egyház ·
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Katolicizmus és Péter apostol · Péter apostol és Római katolikus egyház ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Katolicizmus és Püspök · Püspök és Római katolikus egyház ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Katolicizmus és Róma · Róma és Római katolikus egyház ·
Római rítus
A római rítus (latinul: ritus/usus Romanus) a nyugati rítuscsaládnak a római katolikus egyházban ma leginkább elterjedt változata.
Katolicizmus és Római rítus · Római katolikus egyház és Római rítus ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Katolicizmus és Reformáció · Római katolikus egyház és Reformáció ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Katolicizmus és Spanyolország · Római katolikus egyház és Spanyolország ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Katolicizmus és Szűz Mária · Római katolikus egyház és Szűz Mária ·
Szent Ambrus
Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.
Katolicizmus és Szent Ambrus · Római katolikus egyház és Szent Ambrus ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Katolicizmus és Szentháromság · Római katolikus egyház és Szentháromság ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Katolicizmus és Szentlélek · Római katolikus egyház és Szentlélek ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Katolicizmus és Szentség · Római katolikus egyház és Szentség ·
Terhességmegszakítás
Terhességmegszakítás, magzatűzés, szaknyelven küret vagy idegen eredetű kifejezéssel művi abortusz (latinul: Abortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése alapján.
Katolicizmus és Terhességmegszakítás · Római katolikus egyház és Terhességmegszakítás ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és Katolicizmus · 1. század és Római katolikus egyház ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Katolicizmus · 11. század és Római katolikus egyház ·
17. század
A 17.
17. század és Katolicizmus · 17. század és Római katolikus egyház ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és Katolicizmus · 2. század és Római katolikus egyház ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Katolicizmus · 4. század és Római katolikus egyház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Katolicizmus és Római katolikus egyház
- Mi van a közös Katolicizmus és Római katolikus egyház
- Közötti hasonlóságok Katolicizmus és Római katolikus egyház
Összehasonlítását Katolicizmus és Római katolikus egyház
Katolicizmus 156 kapcsolatokat, ugyanakkor Római katolikus egyház 347. Ami közös bennük 67, a Jaccard index 13.32% = 67 / (156 + 347).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Katolicizmus és Római katolikus egyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
