Közötti hasonlóságok Katolicizmus és Ortodox kereszténység
Katolicizmus és Ortodox kereszténység 31 közös dolog (a Uniópédia): Apostol, Őskeresztények, Ókeresztény egyház, Biblia, Dogma (fogalom), Egyházatya, Első nikaiai zsinat, Eucharisztia, Görög nyelv, Jézus, Kereszt (jelkép), Kereszténység, Khalkédóni zsinat, Krisztológia, Latin rítusú katolikus egyház, Liturgia, Mediolanumi ediktum, Nagy egyházszakadás, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Pápa (egyházfő), Róma, Római pápák listája, Reformáció, Szűz Mária, Szentháromság, Szentlélek, Szentség, 1. század, 2. század, 4. század, ..., 6. század. Bővíteni index (1 több) »
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Apostol és Katolicizmus · Apostol és Ortodox kereszténység ·
Őskeresztények
Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.
Katolicizmus és Őskeresztények · Ortodox kereszténység és Őskeresztények ·
Ókeresztény egyház
A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.
Ókeresztény egyház és Katolicizmus · Ókeresztény egyház és Ortodox kereszténység ·
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Biblia és Katolicizmus · Biblia és Ortodox kereszténység ·
Dogma (fogalom)
A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése.
Dogma (fogalom) és Katolicizmus · Dogma (fogalom) és Ortodox kereszténység ·
Egyházatya
Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.
Egyházatya és Katolicizmus · Egyházatya és Ortodox kereszténység ·
Első nikaiai zsinat
Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.
Első nikaiai zsinat és Katolicizmus · Első nikaiai zsinat és Ortodox kereszténység ·
Eucharisztia
Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
Eucharisztia és Katolicizmus · Eucharisztia és Ortodox kereszténység ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Katolicizmus · Görög nyelv és Ortodox kereszténység ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Katolicizmus · Jézus és Ortodox kereszténység ·
Kereszt (jelkép)
Egy 12. századi, kereszt formájú ereklyetartó, latinkereszt-forma Kettős kereszt III. Béla magyar király címere Hármaskereszt Nagy Konstantin és Szent Ilona középen kettős kereszt Koszorúval keretezett Krisztus-monogram (Seuso-kincs) A kereszt világszerte szimbólum, amelynek különösen vallási és kulturális jelentősége kiemelkedő.
Katolicizmus és Kereszt (jelkép) · Kereszt (jelkép) és Ortodox kereszténység ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Katolicizmus és Kereszténység · Kereszténység és Ortodox kereszténység ·
Khalkédóni zsinat
A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.
Katolicizmus és Khalkédóni zsinat · Khalkédóni zsinat és Ortodox kereszténység ·
Krisztológia
A krisztológia (görögül a krisztosz jelentése: felkent) a keresztény teológia azon ága, amely elsősorban Jézus Krisztus természetével és személyével foglalkozik a bibliai evangéliumok és Újszövetség alapján.
Katolicizmus és Krisztológia · Krisztológia és Ortodox kereszténység ·
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Katolicizmus és Latin rítusú katolikus egyház · Latin rítusú katolikus egyház és Ortodox kereszténység ·
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Katolicizmus és Liturgia · Liturgia és Ortodox kereszténység ·
Mediolanumi ediktum
Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.
Katolicizmus és Mediolanumi ediktum · Mediolanumi ediktum és Ortodox kereszténység ·
Nagy egyházszakadás
A nagy egyházszakadás, kelet–nyugati egyházszakadás vagy nagy szkizma a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodására, majd 1054-ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.
Katolicizmus és Nagy egyházszakadás · Nagy egyházszakadás és Ortodox kereszténység ·
Nikaia–konstantinápolyi hitvallás
A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).
Katolicizmus és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és Ortodox kereszténység ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Katolicizmus és Pápa (egyházfő) · Ortodox kereszténység és Pápa (egyházfő) ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Katolicizmus és Róma · Ortodox kereszténység és Róma ·
Római pápák listája
A Szent Péter-bazilika emléktáblája azokról a pápákról, akiket ott temettek el (nevük latinul és a temetkezés éve) A római pápák listája tartalmazza a római katolikus egyházfőket, vagyis a pápákat, pontifikátusuk szerint időrendbe helyezve, valamint néhány róluk készített statisztikai táblázatot.
Katolicizmus és Római pápák listája · Ortodox kereszténység és Római pápák listája ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Katolicizmus és Reformáció · Ortodox kereszténység és Reformáció ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Katolicizmus és Szűz Mária · Ortodox kereszténység és Szűz Mária ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Katolicizmus és Szentháromság · Ortodox kereszténység és Szentháromság ·
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Katolicizmus és Szentlélek · Ortodox kereszténység és Szentlélek ·
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Katolicizmus és Szentség · Ortodox kereszténység és Szentség ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és Katolicizmus · 1. század és Ortodox kereszténység ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és Katolicizmus · 2. század és Ortodox kereszténység ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Katolicizmus · 4. század és Ortodox kereszténység ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és Katolicizmus · 6. század és Ortodox kereszténység ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Katolicizmus és Ortodox kereszténység
- Mi van a közös Katolicizmus és Ortodox kereszténység
- Közötti hasonlóságok Katolicizmus és Ortodox kereszténység
Összehasonlítását Katolicizmus és Ortodox kereszténység
Katolicizmus 156 kapcsolatokat, ugyanakkor Ortodox kereszténység 193. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 8.88% = 31 / (156 + 193).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Katolicizmus és Ortodox kereszténység. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: