Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem
Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem 15 közös dolog (a Uniópédia): Algirdas litván nagyfejedelem, Švitrigaila litván nagyfejedelem, Grünwaldi csata, II. Ulászló lengyel király, IX. Bonifác pápa, Kęstutis litván nagyfejedelem, Kernavė, Klaipėda, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Litván Nagyfejedelemség, Malbork, Német Lovagrend, Nyeman (folyó), Pszkov, Szamogitia.
Algirdas litván nagyfejedelem
Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.
Algirdas litván nagyfejedelem és Kardtestvérek rendje · Algirdas litván nagyfejedelem és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Švitrigaila litván nagyfejedelem
Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.
Švitrigaila litván nagyfejedelem és Kardtestvérek rendje · Švitrigaila litván nagyfejedelem és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje · Grünwaldi csata és Vytautas litván nagyfejedelem ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
II. Ulászló lengyel király és Kardtestvérek rendje · II. Ulászló lengyel király és Vytautas litván nagyfejedelem ·
IX. Bonifác pápa
IX.
IX. Bonifác pápa és Kardtestvérek rendje · IX. Bonifác pápa és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Kęstutis litván nagyfejedelem
Kęstutis (kb. 1297 – 1382. augusztus 15.) Litvánia társuralkodója 1345 és 1377 között testvére, Algirdas nagyfejedelem mellett.
Kardtestvérek rendje és Kęstutis litván nagyfejedelem · Kęstutis litván nagyfejedelem és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Kernavė
Kernavė (más névváltozatokban Kernavos, Kernovo, Kiernowo) a Litván Nagyfejedelemség első ismert középkori fővárosa volt, ma turisztikai látványosságként és régészeti lelőhelyként nevezetes; a település lakossága 2011-ben mindössze 272 fő volt.
Kardtestvérek rendje és Kernavė · Kernavė és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Klaipėda
Klaipėda (németül Memel, oroszul Клайпеда) litván kikötőváros.
Kardtestvérek rendje és Klaipėda · Klaipėda és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.
Kardtestvérek rendje és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Kardtestvérek rendje és Litván Nagyfejedelemség · Litván Nagyfejedelemség és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Kardtestvérek rendje és Malbork · Malbork és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Kardtestvérek rendje és Német Lovagrend · Német Lovagrend és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Nyeman (folyó)
A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.
Kardtestvérek rendje és Nyeman (folyó) · Nyeman (folyó) és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Pszkov
Pszkov (oroszul Псков) nagyváros Oroszország északnyugati részén, a Pszkovi terület és a Pszkovi járás székhelye.
Kardtestvérek rendje és Pszkov · Pszkov és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Kardtestvérek rendje és Szamogitia · Szamogitia és Vytautas litván nagyfejedelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem
- Mi van a közös Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem
- Közötti hasonlóságok Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem
Összehasonlítását Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem
Kardtestvérek rendje 186 kapcsolatokat, ugyanakkor Vytautas litván nagyfejedelem 55. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 6.22% = 15 / (186 + 55).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
