Közötti hasonlóságok Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme
Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme 44 közös dolog (a Uniópédia): Algirdas litván nagyfejedelem, Švitrigaila litván nagyfejedelem, Breszti unió, Daugava, Durbeni csata, Grünwaldi csata, I. Zsigmond lengyel király, I. Zsigmond litván nagyfejedelem, II. Ulászló lengyel király, II. Zsigmond Ágost lengyel király, IV. Iván orosz cár, Kaunas, Kęstutis litván nagyfejedelem, Kernavė, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Lengyelország, Lettek, Litván Nagyfejedelemség, Litvánia, Litvánok, Livóniai háború, Mindaugas litván nagyfejedelem, Navahrudak, Német Lovagrend, Német-római Birodalom, Novgorodi Köztársaság, Nyeman (folyó), Orosz Birodalom, Polack, Porosz Hercegség, ..., Protestantizmus, Pszkov, Reformáció, Riga, Salaspils, Saulei csata, Szamogitia, Tallinn, Traidenis litván nagyfejedelem, Treniota litván nagyfejedelem, Velikij Novgorod, Vytautas litván nagyfejedelem, Vytenis litván nagyfejedelem, XXII. János pápa. Bővíteni index (14 több) »
Algirdas litván nagyfejedelem
Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.
Algirdas litván nagyfejedelem és Kardtestvérek rendje · Algirdas litván nagyfejedelem és Litvánia történelme ·
Švitrigaila litván nagyfejedelem
Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.
Švitrigaila litván nagyfejedelem és Kardtestvérek rendje · Švitrigaila litván nagyfejedelem és Litvánia történelme ·
Breszti unió
A breszti unió (fehéroroszul: Берасцейская унія, litvánul: Bresto unija; lengyelül: Unia brzeska; ukránul: Берестейська унія) vagy breszti zsinat 1590–96-ban a Lengyel–Litván Unió rutén ortodox egyházmegyéinek döntése volt, melynek értelmében megszakítják kapcsolataikat a keleti ortodox egyházzal, és a római pápa fennhatósága alá helyezik magukat.
Breszti unió és Kardtestvérek rendje · Breszti unió és Litvánia történelme ·
Daugava
A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина, lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén.
Daugava és Kardtestvérek rendje · Daugava és Litvánia történelme ·
Durbeni csata
A durbeni csata a Német Lovagrend és a Kardtestvérek rendje hadának összecsapása a lettek és kurok által támogatott litvánok ellen a livóniai mocsaraknál, Durbe (Durben) alatt, 1260.
Durbeni csata és Kardtestvérek rendje · Durbeni csata és Litvánia történelme ·
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje · Grünwaldi csata és Litvánia történelme ·
I. Zsigmond lengyel király
I.
I. Zsigmond lengyel király és Kardtestvérek rendje · I. Zsigmond lengyel király és Litvánia történelme ·
I. Zsigmond litván nagyfejedelem
I.
I. Zsigmond litván nagyfejedelem és Kardtestvérek rendje · I. Zsigmond litván nagyfejedelem és Litvánia történelme ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
II. Ulászló lengyel király és Kardtestvérek rendje · II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme ·
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
II. Zsigmond Ágost lengyel király és Kardtestvérek rendje · II. Zsigmond Ágost lengyel király és Litvánia történelme ·
IV. Iván orosz cár
IV.
IV. Iván orosz cár és Kardtestvérek rendje · IV. Iván orosz cár és Litvánia történelme ·
Kaunas
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.
Kardtestvérek rendje és Kaunas · Kaunas és Litvánia történelme ·
Kęstutis litván nagyfejedelem
Kęstutis (kb. 1297 – 1382. augusztus 15.) Litvánia társuralkodója 1345 és 1377 között testvére, Algirdas nagyfejedelem mellett.
Kardtestvérek rendje és Kęstutis litván nagyfejedelem · Kęstutis litván nagyfejedelem és Litvánia történelme ·
Kernavė
Kernavė (más névváltozatokban Kernavos, Kernovo, Kiernowo) a Litván Nagyfejedelemség első ismert középkori fővárosa volt, ma turisztikai látványosságként és régészeti lelőhelyként nevezetes; a település lakossága 2011-ben mindössze 272 fő volt.
Kardtestvérek rendje és Kernavė · Kernavė és Litvánia történelme ·
Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.
Kardtestvérek rendje és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) és Litvánia történelme ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Kardtestvérek rendje és Lengyelország · Lengyelország és Litvánia történelme ·
Lettek
A lett (lettül latvieši) balti népcsoportja az észtekkel, a litvánokkal és az oroszok szomszédságában él.
Kardtestvérek rendje és Lettek · Lettek és Litvánia történelme ·
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Kardtestvérek rendje és Litván Nagyfejedelemség · Litván Nagyfejedelemség és Litvánia történelme ·
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Kardtestvérek rendje és Litvánia · Litvánia és Litvánia történelme ·
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Kardtestvérek rendje és Litvánok · Litvánia történelme és Litvánok ·
Livóniai háború
Az 1558–1583 között zajló livóniai háború közel negyedszázados fegyveres konfliktus volt Oroszország, Svédország és különböző dán, lengyel–litván koalíciók között Ó-Livónia megszerzéséért.
Kardtestvérek rendje és Livóniai háború · Litvánia történelme és Livóniai háború ·
Mindaugas litván nagyfejedelem
Mindaugas (kb. 1203 – 1263 ősze) Litvánia első ismert nagyfejedelme és első – és egyetlen megkoronázott – királya.
Kardtestvérek rendje és Mindaugas litván nagyfejedelem · Litvánia történelme és Mindaugas litván nagyfejedelem ·
Navahrudak
Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye.
Kardtestvérek rendje és Navahrudak · Litvánia történelme és Navahrudak ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Kardtestvérek rendje és Német Lovagrend · Litvánia történelme és Német Lovagrend ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Kardtestvérek rendje és Német-római Birodalom · Litvánia történelme és Német-római Birodalom ·
Novgorodi Köztársaság
A Novgorodi Köztársaság (latin betűkkel átírva "novgorodszkaja reszpublika", óegyházi szláv nyelven Новгородскаѧ землѧ, azaz novgorodszkaję zemlję) középkori keleti szláv állam volt a 12. és a 15. század között, az időszak egyik legnagyobb kiterjedésű európai állama.
Kardtestvérek rendje és Novgorodi Köztársaság · Litvánia történelme és Novgorodi Köztársaság ·
Nyeman (folyó)
A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.
Kardtestvérek rendje és Nyeman (folyó) · Litvánia történelme és Nyeman (folyó) ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Kardtestvérek rendje és Orosz Birodalom · Litvánia történelme és Orosz Birodalom ·
Polack
Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye.
Kardtestvérek rendje és Polack · Litvánia történelme és Polack ·
Porosz Hercegség
A Porosz Hercegség történelmi államalakulat volt Kelet-Poroszországban, amelynek területe ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebb részt Oroszországhoz tartozik.
Kardtestvérek rendje és Porosz Hercegség · Litvánia történelme és Porosz Hercegség ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Kardtestvérek rendje és Protestantizmus · Litvánia történelme és Protestantizmus ·
Pszkov
Pszkov (oroszul Псков) nagyváros Oroszország északnyugati részén, a Pszkovi terület és a Pszkovi járás székhelye.
Kardtestvérek rendje és Pszkov · Litvánia történelme és Pszkov ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Kardtestvérek rendje és Reformáció · Litvánia történelme és Reformáció ·
Riga
Riga (kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa.
Kardtestvérek rendje és Riga · Litvánia történelme és Riga ·
Salaspils
Salaspils (1917-ig Kirchholm) város Lettországban, a történelmi Livónia déli részén (Vidzeme), a Daugava folyó partján.
Kardtestvérek rendje és Salaspils · Litvánia történelme és Salaspils ·
Saulei csata
A saulei csata a Kardtestvérek lovagrendjének döntő veresége a lettektől és a litvánoktól a litvániai Šiauliai mellett, amelyet régibb formában Saule, Saulen néven jegyeznek, ezért is az ütközet neve sauleni csata.
Kardtestvérek rendje és Saulei csata · Litvánia történelme és Saulei csata ·
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Kardtestvérek rendje és Szamogitia · Litvánia történelme és Szamogitia ·
Tallinn
Tallinn (németül Reval, oroszul Таллин vagy Таллинн, 1918 előtt Ревель) Észtország fővárosa, egyúttal Harju megye székhelye, az ország legnagyobb városa.
Kardtestvérek rendje és Tallinn · Litvánia történelme és Tallinn ·
Traidenis litván nagyfejedelem
Traidenis (†1282) Litvánia nagyfejedelme 1269 (vagy 1270) és 1282 között.
Kardtestvérek rendje és Traidenis litván nagyfejedelem · Litvánia történelme és Traidenis litván nagyfejedelem ·
Treniota litván nagyfejedelem
Treniota (†1264) Litvánia nagyfejedelme 1263-tól meggyilkolásáig, 1264-ig.
Kardtestvérek rendje és Treniota litván nagyfejedelem · Litvánia történelme és Treniota litván nagyfejedelem ·
Velikij Novgorod
Velikij Novgorod (oroszul: Великий Новгород, «Nagy Novgorod» vagy «Nagy Újváros», 1999-ig hivatalosan Novgorod) Oroszország Novgorodi területének székhelye, a legősibb és egyik legfontosabb orosz történelmi város.
Kardtestvérek rendje és Velikij Novgorod · Litvánia történelme és Velikij Novgorod ·
Vytautas litván nagyfejedelem
Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.
Kardtestvérek rendje és Vytautas litván nagyfejedelem · Litvánia történelme és Vytautas litván nagyfejedelem ·
Vytenis litván nagyfejedelem
Vytenis (†1316), Litvánia nagyfejedelme 1295-től 1316-ig.
Kardtestvérek rendje és Vytenis litván nagyfejedelem · Litvánia történelme és Vytenis litván nagyfejedelem ·
XXII. János pápa
XXII.
Kardtestvérek rendje és XXII. János pápa · Litvánia történelme és XXII. János pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme
- Mi van a közös Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme
- Közötti hasonlóságok Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme
Összehasonlítását Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme
Kardtestvérek rendje 186 kapcsolatokat, ugyanakkor Litvánia történelme 214. Ami közös bennük 44, a Jaccard index 11.00% = 44 / (186 + 214).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kardtestvérek rendje és Litvánia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: