Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék
Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék 17 közös dolog (a Uniópédia): Arany János (költő), Újtölgyes (Szlovénia), Augusztus 12., Őrihodos, Bécs, Kiegyezés, Magyarország, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Szlovén nyelv, Szombathely, Tótkeresztúr, Tótság, Vas vármegye, Vend nyelv, Vendkérdés, Vendvidék.
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Arany János (költő) és Kardos János (evangélikus lelkész) · Arany János (költő) és Muravidék ·
Újtölgyes (Szlovénia)
Újtölgyes (korábban Norsincz) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Újtölgyes (Szlovénia) és Kardos János (evangélikus lelkész) · Újtölgyes (Szlovénia) és Muravidék ·
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Augusztus 12. és Kardos János (evangélikus lelkész) · Augusztus 12. és Muravidék ·
Őrihodos
Őrihodos (Szlovéniában csak Hodos, szlovénul Hodoš, németül Hodosch) település és a hasonló alapfokú közigazgatási egység, község székhelye Szlovéniában.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Őrihodos · Muravidék és Őrihodos ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Kardos János (evangélikus lelkész) · Bécs és Muravidék ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Kiegyezés · Kiegyezés és Muravidék ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Magyarország · Magyarország és Muravidék ·
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Magyarországi szlovének · Magyarországi szlovének és Muravidék ·
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Magyarosítás · Magyarosítás és Muravidék ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Szlovén nyelv · Muravidék és Szlovén nyelv ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Szombathely · Muravidék és Szombathely ·
Tótkeresztúr
Tótkeresztúr (korábban Krisevczi) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Tótkeresztúr · Muravidék és Tótkeresztúr ·
Tótság
A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Tótság · Muravidék és Tótság ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Vas vármegye · Muravidék és Vas vármegye ·
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Vend nyelv · Muravidék és Vend nyelv ·
Vendkérdés
A vendkérdés a magyarországi szlovénok (vendek) körül kialakult teória, mely a magyarországi nemzetiség valóban szlovén, vagy éppen ellenkező származását fejtegeti.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Vendkérdés · Muravidék és Vendkérdés ·
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Kardos János (evangélikus lelkész) és Vendvidék · Muravidék és Vendvidék ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék
- Mi van a közös Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék
- Közötti hasonlóságok Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék
Összehasonlítását Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék
Kardos János (evangélikus lelkész) 46 kapcsolatokat, ugyanakkor Muravidék 602. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 2.62% = 17 / (46 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kardos János (evangélikus lelkész) és Muravidék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
