Közötti hasonlóságok Kapos és Somogy vármegye
Kapos és Somogy vármegye 18 közös dolog (a Uniópédia): Balaton, Baranya vármegye, Baté, Csoma, Kaposújlak, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposvár, Kiskorpád, Magyarország, Mosdós, Nagyberki, Sántos, Szabadi, Taszár, Tolna vármegye.
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Balaton és Kapos · Balaton és Somogy vármegye ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Kapos · Baranya vármegye és Somogy vármegye ·
Baté
Baté község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Baté és Kapos · Baté és Somogy vármegye ·
Csoma
Csoma község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Csoma és Kapos · Csoma és Somogy vármegye ·
Kaposújlak
Kaposújlak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kaposújlak · Kaposújlak és Somogy vármegye ·
Kaposfő
Kaposfő (1942-ig Szomajom) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kaposfő · Kaposfő és Somogy vármegye ·
Kaposhomok
Kaposhomok község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kaposhomok · Kaposhomok és Somogy vármegye ·
Kaposkeresztúr
Kaposkeresztúr község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kaposkeresztúr · Kaposkeresztúr és Somogy vármegye ·
Kaposmérő
Kaposmérő egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kaposmérő · Kaposmérő és Somogy vármegye ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Kapos és Kaposvár · Kaposvár és Somogy vármegye ·
Kiskorpád
Kiskorpád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Kiskorpád · Kiskorpád és Somogy vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kapos és Magyarország · Magyarország és Somogy vármegye ·
Mosdós
Mosdós község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Mosdós · Mosdós és Somogy vármegye ·
Nagyberki
Nagyberki község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Nagyberki · Nagyberki és Somogy vármegye ·
Sántos
Sántos község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Sántos · Sántos és Somogy vármegye ·
Szabadi
Szabadi község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Szabadi · Somogy vármegye és Szabadi ·
Taszár
Taszár község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Kapos és Taszár · Somogy vármegye és Taszár ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Kapos és Tolna vármegye · Somogy vármegye és Tolna vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kapos és Somogy vármegye
- Mi van a közös Kapos és Somogy vármegye
- Közötti hasonlóságok Kapos és Somogy vármegye
Összehasonlítását Kapos és Somogy vármegye
Kapos 56 kapcsolatokat, ugyanakkor Somogy vármegye 335. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 4.60% = 18 / (56 + 335).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kapos és Somogy vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: