Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: A számelmélet alaptétele, Diagonális mátrix, Diszjunktív normálforma, Ekvivalenciareláció, Erejéig, Főideálgyűrű, Gépi tanulás, Gráfok kanonikalizációja, Hausdorff-tér, Hilbert-tér, Homeomorfizmus, Invertálható mátrix, Jordan-féle normálforma, Kanonikus alakok listája, Kanonizáció, Karakterkészlet, Kifejezés (matematika), Kompakt tér, Komplex számok, Konjunktív normálforma, Lambda-kalkulus, Lánctört, Lineáris egyenlet, Matematika, Mátrix (matematika), Moduláris aritmetika, Modulus (matematika), Normálalak, Polinom, Prímfelbontás, Prímszámok, Prenex-formula, Redundancia, Relációs adatbázis, Rendszám (halmazelmélet), Sebezhetőség, Skolem-normálforma, Szabványosítás, Számítástudomány, Számosság, Tízes számrendszer, Unitér mátrix, 1 (szám).
A számelmélet alaptétele
Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.
Új!!: Kanonikus alak és A számelmélet alaptétele · Többet látni »
Diagonális mátrix
Diagonális mátrix vagy diagonálmátrix olyan A.
Új!!: Kanonikus alak és Diagonális mátrix · Többet látni »
Diszjunktív normálforma
A diszjunktív normálforma, röviden DNF a matematikai logika egy területén, a nulladrendű logikán belül definiálható fogalom, egy logikai műveletet leíró olyan ítéletlogikai formulát jelent, mely a művelet változóinak vagy negáltjainak konjunkcióinak diszjunkciója: \bigvee_i \bigwedge_j (\neg)x_.
Új!!: Kanonikus alak és Diszjunktív normálforma · Többet látni »
Ekvivalenciareláció
A matematikában ekvivalenciareláció (vagy röviden ekvivalencia) alatt olyan relációt értünk, amely egyszerre reflexív, szimmetrikus és tranzitív.
Új!!: Kanonikus alak és Ekvivalenciareláció · Többet látni »
Erejéig
Egy hatszög csúcshalmazában 20 olyan halmazelméleti partíció létezik, melyek egy háromelemes és három egyelemes részhalmazból (színezetlen) állnak. Ezek közül forgatás erejéig csak 4 különböző, forgatás és tükrözés erejéig csak 3 különböző létezik. A matematikában a...
Új!!: Kanonikus alak és Erejéig · Többet látni »
Főideálgyűrű
A matematikában, azon belül a gyűrűelméletben a főideálgyűrű olyan integritási tartomány, amelyben minden ideál főideál, azaz egyetlen elem generálja.
Új!!: Kanonikus alak és Főideálgyűrű · Többet látni »
Gépi tanulás
A gépi tanulás a mesterséges intelligencia egyik ága, olyan rendszerekkel foglalkoznak, melyek tanulni képesek, azaz tapasztalatokból tudást generálnak.
Új!!: Kanonikus alak és Gépi tanulás · Többet látni »
Gráfok kanonikalizációja
A gráfelmélet területén a gráfok kanonikalizációja vagy kanonizációja egy adott G gráf kanonikus alakjának megtalálása.
Új!!: Kanonikus alak és Gráfok kanonikalizációja · Többet látni »
Hausdorff-tér
A topológiában és a matematika kapcsolódó részterületein a Hausdorff-tér vagy T2-tér egy olyan topologikus tér, amelyben a különböző pontok nyílt halmazokkal elválaszthatók, azaz mindkét pontnak van olyan környezete, amelyik nem tartalmazza a másikat.
Új!!: Kanonikus alak és Hausdorff-tér · Többet látni »
Hilbert-tér
A Hilbert-tér a modern matematika fontos fogalma: olyan skalárszorzatos vektortér, amely teljes a skalárszorzat által definiált normára nézve.
Új!!: Kanonikus alak és Hilbert-tér · Többet látni »
Homeomorfizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Homeomorfia.
Új!!: Kanonikus alak és Homeomorfizmus · Többet látni »
Invertálható mátrix
A lineáris algebrában egy n×n-es (négyzetes) A mátrix invertálható, reguláris, nemelfajuló vagy nem szinguláris, ha létezik egy olyan n×n-es B mátrix, melyre igaz: ahol I_n az n×n-es egységmátrixot jelöli és a szorzás a szokásos mátrixszorzás.
Új!!: Kanonikus alak és Invertálható mátrix · Többet látni »
Jordan-féle normálforma
A lineáris algebrában minden F algebrailag zárt test feletti négyzetes A mátrix (ahol a mátrix sajátértékei F test elemei) egy adott normálalakra hozható a bázis megváltoztatásával.
Új!!: Kanonikus alak és Jordan-féle normálforma · Többet látni »
Kanonikus alakok listája
Ez a lista 2-től 1000-ig tartalmazza a természetes számok kanonikus alakját, azaz törzstényezős (prímtényezős) felbontását, prímszámok szorzataként való felírását.
Új!!: Kanonikus alak és Kanonikus alakok listája · Többet látni »
Kanonizáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kanonizáció (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kanonikus alak és Kanonizáció · Többet látni »
Karakterkészlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS ASCII.
Új!!: Kanonikus alak és Karakterkészlet · Többet látni »
Kifejezés (matematika)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Algebra.
Új!!: Kanonikus alak és Kifejezés (matematika) · Többet látni »
Kompakt tér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kompaktság.
Új!!: Kanonikus alak és Kompakt tér · Többet látni »
Komplex számok
A komplex számok halmaza a valós számhalmaz olyan bővítése, melyben elvégezhető a negatív számból való négyzetgyökvonás (a valós számok halmazával ellentétben, ahol negatív számnak nincs négyzetgyöke), valamint ennek folyományaként más, valósokon belül nem értelmezett műveletek is értelmezhetővé válnak.
Új!!: Kanonikus alak és Komplex számok · Többet látni »
Konjunktív normálforma
A konjunktív normálforma, röviden KNF a matematikai logika egy területén, a nulladrendű logikán belül definiálható fogalom, egy logikai műveletet leíró olyan ítéletlogikai formulát jelent, mely a művelet változóinak vagy negáltjainak diszjunkcióinak konjunkciója: \bigwedge_i \bigvee_j (\neg)x_.
Új!!: Kanonikus alak és Konjunktív normálforma · Többet látni »
Lambda-kalkulus
A lambda-kalkulus (vagy λ-kalkulus) egy formális rendszer, amit eredetileg matematikai függvények tulajdonságainak (definiálhatóság, rekurzió, egyenlőség) vizsgálatára vezettek be.
Új!!: Kanonikus alak és Lambda-kalkulus · Többet látni »
Lánctört
A lánctört egy olyan kifejezés, aminek alakja Egy lánctört egyszerű, vagy reguláris, ha a_1.
Új!!: Kanonikus alak és Lánctört · Többet látni »
Lineáris egyenlet
Lineáris egyenleteknek nevezzük az L1(x)+c1.
Új!!: Kanonikus alak és Lineáris egyenlet · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Kanonikus alak és Matematika · Többet látni »
Mátrix (matematika)
A mátrix a matematikában mennyiségek téglalap alakú elrendezése (táblázata) (számoké, függvényeké, kifejezéseké, vagy egyéb elemeké, esetleg más mátrixoké; általánosan valamilyen gyűrű vagy vektortér elemeié).
Új!!: Kanonikus alak és Mátrix (matematika) · Többet látni »
Moduláris aritmetika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kongruencia.
Új!!: Kanonikus alak és Moduláris aritmetika · Többet látni »
Modulus (matematika)
A modulus az algebrai struktúrák egy fajtája, a vektortér fogalmának általánosítása, lazítása, gyengítése, amely bizonyos vektortéraxiómák elhagyásával keletkezik.
Új!!: Kanonikus alak és Modulus (matematika) · Többet látni »
Normálalak
A normálalak egy matematikai jelölésmód valós számok leírására (a nulla kivételével).
Új!!: Kanonikus alak és Normálalak · Többet látni »
Polinom
A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai egész kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek.
Új!!: Kanonikus alak és Polinom · Többet látni »
Prímfelbontás
A számelméletben a prímfelbontás (törzstényezős felbontás, esetleg prímfaktorizáció) az a folyamat, amikor egy összetett számot prím osztóira (törzstényezőire) bontjuk (faktorizáljuk).
Új!!: Kanonikus alak és Prímfelbontás · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: Kanonikus alak és Prímszámok · Többet látni »
Prenex-formula
Egy formula prenex-alakúvá tételéhez először változó-tiszta alakra kell hozni a formulát.
Új!!: Kanonikus alak és Prenex-formula · Többet látni »
Redundancia
Redundancia az információelméletben az információ- vagy üzenetátvitelre használt csatornán maximálisan egyszerre átvihető bitek számának és az aktuális információ vagy üzenet bitjei számának a különbsége.
Új!!: Kanonikus alak és Redundancia · Többet látni »
Relációs adatbázis
Relációs adatbázisnak nevezzük a relációs adatmodell elvén létrehozott adatok összességét, a relációs adatmodell fogalomrendszerében meghatározott ún.
Új!!: Kanonikus alak és Relációs adatbázis · Többet látni »
Rendszám (halmazelmélet)
A rendszám a halmazelmélet egyik alapfogalma.
Új!!: Kanonikus alak és Rendszám (halmazelmélet) · Többet látni »
Sebezhetőség
Brené Brown definíciója szerint a,,sebezhetőség nem más, mint bizonytalanság, kockázat és érzelmi kiszolgáltatottság".
Új!!: Kanonikus alak és Sebezhetőség · Többet látni »
Skolem-normálforma
A Skolem-normálforma (SNF) az elsőrendű logikában egy elsőrendű nyelv Skolem-szimbólumokkal bővített változatának olyan formulája, melynek egyetlen valódi részformulája sem kvantált (mert „a kvantorok mind a formula legelején vannak”, azaz prenex állapotban), továbbá ha előfordul a formulában kvantor, akkor az csak univerzális kvantor lehet.
Új!!: Kanonikus alak és Skolem-normálforma · Többet látni »
Szabványosítás
A szabványosítás olyan, a szabványok kidolgozásából, kibocsátásából és alkalmazásából álló tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
Új!!: Kanonikus alak és Szabványosítás · Többet látni »
Számítástudomány
A számítástudomány (computing science) és a számítógép-tudomány (computer science) egymáshoz nagyon közeli, egymást majdnem teljesen átfedő és szorosan összefüggő területeket ölel fel, ezért tárgyalásuk csak együttesen értelmezhető.
Új!!: Kanonikus alak és Számítástudomány · Többet látni »
Számosság
A halmazelméletben a számosság fogalma a „halmazok elemszámának” az általánosítása a véges (azaz véges számosságú) halmazokról a végtelen (azaz végtelen számosságú) halmazokra.
Új!!: Kanonikus alak és Számosság · Többet látni »
Tízes számrendszer
A tízes számrendszer vagy decimális számrendszer a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja.
Új!!: Kanonikus alak és Tízes számrendszer · Többet látni »
Unitér mátrix
A komplex U unitér mátrix négyzetes mátrix, melynek transzponált konjugáltja (*-gal jelölve) egyben inverze is.
Új!!: Kanonikus alak és Unitér mátrix · Többet látni »
1 (szám)
Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is.
Új!!: Kanonikus alak és 1 (szám) · Többet látni »
