Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 19 közös dolog (a Uniópédia): Érsekcsanád, Baja, Bajaszentistván, Bács-Bodrog vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bogyiszló, Duna, Dunavecse, Dunavecsei járás, Járás, Kalocsa, Kiskőrösi járás, Kunszentmiklós, Magyarország, Nemesnádudvar, Rendezett tanácsú város, Sükösd, Tolna vármegye, 1950-es megyerendezés.
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Érsekcsanád és Kalocsai járás · Érsekcsanád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Baja és Kalocsai járás · Baja és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Bajaszentistván
Bajaszentistván (szerbhorvátul Vancaga) egykor önálló település, ma Baja városrésze a Duna bal partján, a városközponttól északra az 51-es főút mentén.
Bajaszentistván és Kalocsai járás · Bajaszentistván és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Bács-Bodrog vármegye és Kalocsai járás · Bács-Bodrog vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Bács-Kiskun vármegye és Kalocsai járás · Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Bogyiszló
Bogyiszló község Tolna vármegyében, a Tolnai járásban.
Bogyiszló és Kalocsai járás · Bogyiszló és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Kalocsai járás · Duna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunavecse
Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Dunavecse és Kalocsai járás · Dunavecse és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunavecsei járás
A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt.
Dunavecsei járás és Kalocsai járás · Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Kalocsai járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Kalocsa és Kalocsai járás · Kalocsa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskőrösi járás
A Kiskőrösi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Kalocsai járás és Kiskőrösi járás · Kiskőrösi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kunszentmiklós
Kunszentmiklós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járás központja.
Kalocsai járás és Kunszentmiklós · Kunszentmiklós és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Kalocsai járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Kalocsai járás és Nemesnádudvar · Nemesnádudvar és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Kalocsai járás és Rendezett tanácsú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Rendezett tanácsú város ·
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Kalocsai járás és Sükösd · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Sükösd ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Kalocsai járás és Tolna vármegye · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Tolna vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Kalocsai járás · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kalocsai járás 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 10.56% = 19 / (55 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
