Fejlábúak és Kagylók

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fejlábúak és Kagylók

Fejlábúak vs. Kagylók

A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya. ''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Ammoniteszek

Ezen a két Craspedites példányon jól láthatók a lakókamrák válaszfalainak felszíni metszetei, a lobavonalak Új-Zélandon talált óriás ammonitesz ''(Lytoceras taharoaensis)'' fosszíliája Az ammoniteszek (magyar kládnevükön előrenéző szifótölcséres fejlábúak) kihalt tengeri állatok, a puhatestűek (Mollusca) törzsében a fejlábúak osztályába sorolt ammonoideák névadó alosztálya.

Ammoniteszek és Fejlábúak · Ammoniteszek és Kagylók · Többet látni »

Aragonit

Az aragonit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa.

Aragonit és Fejlábúak · Aragonit és Kagylók · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Fejlábúak · Állatok és Kagylók · Többet látni »

Csigaházas polipok

A csigaházas polipok (Nautiloidea, nautiluszfélék) (magyar kládnevén hátranéző szifótölcséres külsővázas lábasfejűek) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe és a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó alosztály.

Csigaházas polipok és Fejlábúak · Csigaházas polipok és Kagylók · Többet látni »

Csigák

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.

Csigák és Fejlábúak · Csigák és Kagylók · Többet látni »

Devon (időszak)

Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.

Devon (időszak) és Fejlábúak · Devon (időszak) és Kagylók · Többet látni »

Fosszília

Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).

Fejlábúak és Fosszília · Fosszília és Kagylók · Többet látni »

Jura (időszak)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.

Fejlábúak és Jura (időszak) · Jura (időszak) és Kagylók · Többet látni »

Kambrium

Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.

Fejlábúak és Kambrium · Kagylók és Kambrium · Többet látni »

Karbon

Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.

Fejlábúak és Karbon · Kagylók és Karbon · Többet látni »

Kétoldali szimmetriájú állatok

chicagói Field Museumban található. A kétoldali szimmetriájú formáknak van feje, a más szimmetriával bíróknak legfeljebb hasonló szerveik. A kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria) az állatok (Animalia) országának legnagyobb fajszámú alországa.

Fejlábúak és Kétoldali szimmetriájú állatok · Kétoldali szimmetriájú állatok és Kagylók · Többet látni »

Kopoltyú

A kopoltyú a vízben élő állatok nagy részénél megtalálható légzőszerv, a lokalizált légzés két fő típusának egyike.

Fejlábúak és Kopoltyú · Kagylók és Kopoltyú · Többet látni »

Kréta (időszak)

A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Fejlábúak és Kréta (időszak) · Kagylók és Kréta (időszak) · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Fejlábúak és Nem (rendszertan) · Kagylók és Nem (rendszertan) · Többet látni »

Ordovícium

Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.

Fejlábúak és Ordovícium · Kagylók és Ordovícium · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Fejlábúak és Osztály (rendszertan) · Kagylók és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Perm (időszak)

Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.

Fejlábúak és Perm (időszak) · Kagylók és Perm (időszak) · Többet látni »

Puhatestűek

Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Fejlábúak és Puhatestűek · Kagylók és Puhatestűek · Többet látni »

Szilur

A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.

Fejlábúak és Szilur · Kagylók és Szilur · Többet látni »

Tapogatós-csillókoszorús állatok

A tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) csoportjában a spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) egyik főtörzse.

Fejlábúak és Tapogatós-csillókoszorús állatok · Kagylók és Tapogatós-csillókoszorús állatok · Többet látni »

Triász

A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.

Fejlábúak és Triász · Kagylók és Triász · Többet látni »