Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jüan Si-kaj és Peking
Jüan Si-kaj és Peking 29 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Cao Kun, Csing-dinasztia, Egyesült Királyság, Első világháború, Hadurak kora, Han kínaiak, Hopej, Jangce, Japán Birodalom, Kína, Kínai Központi Televízió, Kínai Köztársaság, Kontinentális Kína, Kuomintang, Mandzsuk, Március 10., Mongólia, Nanking, Október 6., Pinjin, Sanghaj, Szöul, Szeptember 16., Szun Jat-szen, Tibet, Tiencsin, Tiltott Város, 20. század.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Jüan Si-kaj · Amerikai Egyesült Államok és Peking ·
Cao Kun
Cao Kun (tradicionális kínai:曹錕; egyszerűsített kínai írás:曹锟; pinjin:Cáo Kūn, 1862. december 12. – 1938. május 15.) a hadura és katonatiszt volt, valamint a Pekingi Katolikus Egyetem egyik vezetője.
Cao Kun és Jüan Si-kaj · Cao Kun és Peking ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Jüan Si-kaj · Csing-dinasztia és Peking ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Jüan Si-kaj · Egyesült Királyság és Peking ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Jüan Si-kaj · Első világháború és Peking ·
Hadurak kora
A főbb kínai hadurak koalíciói által uralt területek, 1925-ben. A kékkel színezett terület a Kuomintang birtokában volt A hadurak kora Kína 20.
Hadurak kora és Jüan Si-kaj · Hadurak kora és Peking ·
Han kínaiak
A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják.
Han kínaiak és Jüan Si-kaj · Han kínaiak és Peking ·
Hopej
(kínaiul 河北,, pinjin átírással Hébĕi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya.
Hopej és Jüan Si-kaj · Hopej és Peking ·
Jangce
Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.
Jüan Si-kaj és Jangce · Jangce és Peking ·
Japán Birodalom
A (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) 1867.
Jüan Si-kaj és Japán Birodalom · Japán Birodalom és Peking ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Jüan Si-kaj és Kína · Kína és Peking ·
Kínai Központi Televízió
A Kínai Központi Televízió (egyszerűsített kínai: 中国中央电视台; pinjin: Zhōngguó Zhōngyāng Diànshìtái magyarosított: csungkuo zsengyang diansitái), rövidített nevén CCTV (China Central Television) Kína legnagyobb televíziós műsorgyártó és műsorsugárzó intézménye.
Jüan Si-kaj és Kínai Központi Televízió · Kínai Központi Televízió és Peking ·
Kínai Köztársaság
A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.
Jüan Si-kaj és Kínai Köztársaság · Kínai Köztársaság és Peking ·
Kontinentális Kína
Tajvan) A kontinentális Kína vagy szárazföldi Kína geopolitikai kifejezés, mely a Kína fennhatósága alatt álló területekre vonatkozik.
Jüan Si-kaj és Kontinentális Kína · Kontinentális Kína és Peking ·
Kuomintang
A Kuomintang zászlója a nap 12 sugarával (a tradicionális kínai 12 órás napra emlékeztetve), amely a haladást szimbolizálja. A Kuomintang egy politikai párt a Kínai Köztársaságban (rövidítve KMT, klasszikus kínai: 中國國民黨, egyszerűsített kínai: 中国国民党, pinjin: Zhōngguó Guómíndǎng, népszerű magyar: Csungkuo Kuomintang).
Jüan Si-kaj és Kuomintang · Kuomintang és Peking ·
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Jüan Si-kaj és Mandzsuk · Mandzsuk és Peking ·
Március 10.
Névnapok: Ildikó + Anaisz, Anasztáz, Anasztázia, Atalanta, Atos, Atosz, Ében, Ede, Édua, Emil, Emilián, Etele, Etre, Ipoly, Itala, Kada, Kadicsa, Kadocsa, Kadosa, Kaducsa, Káin, Kamilla, Kán, Kandid, Kandida, Kolos, Kolozs, Melissza, Melitta, Nasztázia, Neste, Nyeste, Priszcilla, Teofil, Valér, Valérián.
Jüan Si-kaj és Március 10. · Március 10. és Peking ·
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Jüan Si-kaj és Mongólia · Mongólia és Peking ·
Nanking
Nanking (– ún. népszerű magyar átírása Nancsing lenne, de hagyományossá vált magyar neve Nanking) Csiangszu tartomány fővárosa Kínában.
Jüan Si-kaj és Nanking · Nanking és Peking ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Jüan Si-kaj és Október 6. · Október 6. és Peking ·
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Jüan Si-kaj és Pinjin · Peking és Pinjin ·
Sanghaj
(IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.
Jüan Si-kaj és Sanghaj · Peking és Sanghaj ·
Szöul
Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre.
Jüan Si-kaj és Szöul · Peking és Szöul ·
Szeptember 16.
Névnapok: Edit + Ciprián, Ditta, Ditte, Eudoxia, Eufémia, Eugénia, Gamáliel, Geminián, Génia, Imelda, Imodzsen, Imogén, Jozafát, Kamélia, Kornél, Kornélia, Lúcia, Ludmilla, Milica, Som, Soma, Zília, Zille, Zseni.
Jüan Si-kaj és Szeptember 16. · Peking és Szeptember 16. ·
Szun Jat-szen
Szun Jat-szen (kínai írással: 孫逸仙, angolos írásmóddal: Sun Yat-sen, mandarin olvasatban: Sun Yixian, népszerű magyar átírásban Szun Ji-hszien; Kínában ismertebb nevén Sun Zhongshan, 孫中山, Szun Csung-san; (1866. november 12. – 1925. március 12.) kínai forradalmár, köztársaságpárti politikus, az utókor értékelése szerint „a kínai forradalom atyja”, illetve a „kínai köztársaság atyja”.
Jüan Si-kaj és Szun Jat-szen · Peking és Szun Jat-szen ·
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Jüan Si-kaj és Tibet · Peking és Tibet ·
Tiencsin
(egyszerűsített kínai: 天津, pinjin: Tiānjīn) a Kínai Népköztársaság (KNK) négy tartományi jogú városának egyike, tartomány és tartományi jogú város közvetlen szomszédságában.
Jüan Si-kaj és Tiencsin · Peking és Tiencsin ·
Tiltott Város
A Tiltott Város (Peking) a Ming-dinasztiától a Csing-dinasztia végéig, csaknem ötszáz éven át szolgált a kínai császárok lakóhelyeként, Kína ceremoniális és hatalmi központjaként.
Jüan Si-kaj és Tiltott Város · Peking és Tiltott Város ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jüan Si-kaj és Peking
- Mi van a közös Jüan Si-kaj és Peking
- Közötti hasonlóságok Jüan Si-kaj és Peking
Összehasonlítását Jüan Si-kaj és Peking
Jüan Si-kaj 113 kapcsolatokat, ugyanakkor Peking 367. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 6.04% = 29 / (113 + 367).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jüan Si-kaj és Peking. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
