Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.
Közötti különbség Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
Július 29. vs. Szentgotthárdi ciszterci apátság
Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág. A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Közötti hasonlóságok Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság 11 közös dolog (a Uniópédia): Angolok, Ausztria, Bajorország, Erdély, Heiligenkreuzi apátság, I. László magyar király, III. Károly magyar király, Jézus Társasága, Kommunizmus, Magyarok, Szerbek.
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.
Angolok és Július 29. · Angolok és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Július 29. · Ausztria és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Július 29. · Bajorország és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Július 29. · Erdély és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
bélyegkép A heiligenkreuzi apátság ciszterci kolostor Alsó-Ausztriában, amely 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik.
Heiligenkreuzi apátság és Július 29. · Heiligenkreuzi apátság és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
I.
I. László magyar király és Július 29. · I. László magyar király és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
III.
III. Károly magyar király és Július 29. · III. Károly magyar király és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Jézus Társasága és Július 29. · Jézus Társasága és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Július 29. és Kommunizmus · Kommunizmus és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Nincs leírás.
Július 29. és Magyarok · Magyarok és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Július 29. és Szerbek · Szentgotthárdi ciszterci apátság és Szerbek · Többet látni »
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
- Mi van a közös Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
- Közötti hasonlóságok Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
Összehasonlítását Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság
Július 29. 291 kapcsolatokat, ugyanakkor Szentgotthárdi ciszterci apátság 474. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 1.44% = 11 / (291 + 474).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Július 29. és Szentgotthárdi ciszterci apátság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
